2011年12月20日火曜日

看板 Cégtábla 2.

天賜百福 (横浜・中華街)
老維新 (横浜・中華街)
ひち (質) A köznyelvi しち nyelvjárási alakja.
장터 韓 우동
三井(?)

中国漢方
タ辛







縁蛸 





2011年12月12日月曜日

Az év kandzsija 絆

Az idei év kandzsija a 絆  "kötelék". A második helyezett a 災,   a harmadik a 震  lett.

sino-japán: han, ban

kun olvasat: kizuna, cunagu, hodasi, hodaszu,/ sirikuta, madarakanari/

putonghua: bàn

kantoni: bun_

sino-vietnámi:bạn

sino-koreai: 반


参考文献

『粤京日注音 漢日字典』
『字通』
『Nam-Hoa Tự Điển 南華字典 』
『실용대옥편』

2011年12月8日木曜日

Japán madárnyelv  挟詞・バビ語

"Madárnyelv" nemcsak a magyarban, de a japánban is megtalálható. Japán neve haszamikotoba 挟詞 / karakoto, karagon 唐言 / karakotoba 唐詞 / irekotoba 入れ詞. Eredetileg titkos nyelvként használták az edo-kori örömnegyedekben, majd később nyelvi játékká vált.

Néhány példa:

客 (きゃく) → き

いやな人    → い

焼餅 (やきもち) → や

Amennyiben b-vel kezdődő szótagokat (バ行) szúrnak be, akkor azt  babigo (バビ語) -nak hívják:

史(ふびと) → ふ

こんにちは → こんに
 

参考文献 / Forrás:

『日本国語大辞典』

2011年12月1日木曜日

A magyar / hun/ xiongnu népnevek a japán forrásokban 日本の文献に現れる「ハンガリー」、「匈奴」、「フン」に就いて

Időnként lehet hallani olyan véleményeket, hogy a japán köztudat szerint  a magyarok és a japánok rokon nép. Azonban eddigi tapasztalataim szerint a japánok 90 százalékának fogalma sincs se Magyarországról, se a magyar nyelv létezéséről (a 外人 csakis angolul beszélhet). Az elterjedt városi legendával szemben a japán iskolai tankönyvekben sem írnak a magyar-japán rokonságról, de a világtörténelem tankönyvben is csak néhány magyarországi történés van megemlítve. A magyar-japán rokonság eszme a 19. században alakulhatott ki, kialakulására valószínűleg hatással lehetett a japán nyelv ural-altaji vagy uráli eredeztetése is. A Magyarország képről a korabeli Japánban bővebben lásd a "Birodalmak asztalánál" c. könyvet.
Ettől függetlenül persze érdekes téma, hogy a magyar, hun népnevek mikor jelennek meg a japán forrásokban -a hozzászólásokban várom a kiegészítéseket, pontosításokat. よろしく m(__)m

1. Magyarország (mai japán neve: Hangarí ハンガリー)

Magyarország neve először valószínűleg az   17. században jelenik meg:  Matteo Ricci (利瑪竇) világtérképén 翁阿利亞 ウンカリア [unkaria] ,  Giulio Aleni  (艾儒略)  földrajzi leírásában 翁加里亞  alakban szerepel.    Szintén utóbbi néven jelenik meg az 1714-es 世界人物図巻 c. műben, ami a külföldi országokat, népeket mutatja be. Ebben egy magyar férfi és asszony képe látható; a kép szélén a következő magyarázat olvasható:

翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也 

"Wonkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország". 

Van egy ritkábban használt szó is a magyarokra, a  マジャール [madzsáru]. Erről egyelőre a következő adatokat találtam:

『特命全権大使米欧回覧実記』 1878: マキアーレン [makiáren] (← Magyaren ?)

『最新外国地理教科書』 1902: マジャール [madzsáru]  

/A Mongolok Titkos Történetében is előfordul a magyar népnév (kínai átírásban 馬札兒), amit a japán fordításban [madzsaru]-nak マヂャル 馬札兒 írtak át/

Magyarország egyéb japán elnevezéséről szintén a Birodalmak asztalánál c. könyvben lehet olvasni (46-47.oldal).


2. xiōngnú* / sino-japán [kjódo] 匈奴/

A  Japán nyelv nagyszótára (『日本国語大辞典』)  a 匈奴   népnévre a   14. századi 『松井本太平記』  [macuibon taiheiki] -ből idéz:

「誓って匈奴(ケウド)を掃って身を顧みず五千の貂錦胡塵に喪す」

Később a 匈奴  szó  a szendai daimjóra is utalhatott.   Mivel Óút 奥羽  "barbár" földnek tartották, ezért kapta a  szendai daimjó  a 匈奴  becenevet : 「匈奴をばとうとう嫌ひ高尾死に」 
(雑俳・柳筥 1783-86. 二)

Érdemes megjegyezni, hogy a 匈奴-nak van  [ebiszu] olvasata is, amely szó végső soron talán ainu  eredetű, és a japánban  "emisi", "idegen (nép)", "barbár" jelentésben használták:

匈 エヒス 奴  (『弘決外典鈔』 巻上  弘安7年 金沢文庫)



3. Hun

A hunok (mai japán elnevezésük [fun] フン) említésével is eddig csak meidzsi-kori könyvekben találkoztam, pl :

『羅馬史略』 1874:   匈奴 ハンス  [hanszu]  (← angol Huns ?)

『丸善 百科全書』 1885: 匈奴 ヒュンヌ [hjunnu] (← hiungnu ?)

『樗牛全集』 1906:   フン人 [fun(dzsin)] (← angol Hun ?)




* A 匈奴 írásjegyek olvasata a következőképp változhatott Tódó Akijaszu (藤堂明保) szerint:

匈: hɪuŋ - hɪoŋ - hioŋ - šiuəŋ (xiōng)

奴: nag - no (ndo) - nu - nu (nú)


参考文献/ Forrás:

Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján.  Ad librum, 2010
『日本国語大辞典』
『角川外来語辞典』
藤堂明保『学研漢和大辞典』 1980年
『訓点語彙集成第二巻』
大槻文彦編訳『羅馬史略』巻十 1874年 10.lap 
『丸善 百科全書』第二冊中巻 1885年 809.oldal
『樗牛全集』 第5巻 博文館 1913年 (első kiadás:1906) 525.oldal
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878年 4. kötet 420. oldal
『最新外国地理教科書』 1902年 2. kötet  32. oldal
『成吉思汗実録』 1907年  589. oldal

2011年11月22日火曜日

Új cikk a Rozsnyai-féle Japán nyelvtanról ロジュニャイ『日本語速習』に関する新しい論文

A 京都大学國文學論叢 c. kiadványban nemrég új cikk jelent meg az 1905-ös Rozsnyai-féle Japán nyelvtanról, ami a nyelvtankönyv szerzőjével és a szerző által felhasznált forrásokkal foglalkozik.
Itt megtekinthető: ロジュニャイ『日本語速習』の著者と出典について

A tanulmány magyar változata: Rozsnyai Japán nyelvmestere

2011年11月17日木曜日

Japán internetszleng ネット用語

Chouwen (醜聞) gyakran blogol a kínai internetszlengről, és ez adta az apropóját ennek a bejegyzésnek. A Cinii-n találtam is egy tavalyi cikket a 2ちゃんねる   és a ニコニコ動画  szlengjéről. A cikk itt megtalálható, ebből fogok néhány jellegzetességet bemutatni, elsősorban a "helyesírásról":

① nyelvtan 

ige záróalakja + です, pl やめるです, ですです stb.

ige záróalakja + ます, pl なるます (helyesen なります), 行くます (helyesen 行きます)stb.

② kiejtés

ae → ai , pl おまえ → おまい
iː → ui, pl らしい→らすい、 ほしい→ほすい
stb

③ írásmód

-véletlen elütés:

ください → くだしあ

-szándékosan hibás átkonvertálás:

~かも  → 鴨
死ね → 史ね、氏ね 
来た → 北
行け → 池

-hasonló írásjegyek felcserélése:

ヤツ → ヤシ
ゴメン → ゴメソ
四→ 匹
北 → 比
西 → 茜

-angol szavak "átbetűzése":

Youtube → ようつべ
up→ うぷ

-félig latinbetű, félig kana:

ok → おk
get → げt
check → ちぇck

- kandzsik feldarabolása:

死 →  タヒ (死ね → タヒね, azaz "sine" → "tahine")
仏 → イム
北 → コヒ
詳細 → 言羊糸田

-ligatúrák:

信者  → 儲
キモイ → 托イ
タトゥ → 外
ハム  → 公

-írásjelek használata:

アトピー → @p :  a @ japánul アット.
かっこ悪 → (悪):  a zárójel japánul  かっこ(括弧).

- görög vagy latinbetűk használata:

バカ → βακα 
パイオニア→ πオニア
乳首 → びーちく → B地区
強い → tueeeee!

- latinbetűk használata; a magánhangzókat nem jelölik:

よろしく → yrsk
加速 → ksk
嫁 → ym

- kezdőbetűk használata:

そんなの関係ねぇ (SzonnanoKankeiNee) → skn

- számok használata:

名無しさん → 7743  (7:な、4:し、3:さん)
冷凍食品 → 冷食 → 0食 (0:れい)


Forrás:
    内山 弘著「ネットの日本語--2ちゃんねるとニコニコ動画を中心に」 『地域政策科学研究』7, 219-236, 2010-03-10

2011年11月8日火曜日

Hamlet jokohama-pidzsin fordításban 横浜言葉訳のハムレット

Extract from the new Japanese Drama Hamuretu san " Danumaruku no Kami (Denumaruku no Kimi) " proving the plagiarisms of English literature of the 16 Century

Arimas, arimasen, are wa nan deska:-
Moshi motto daijobu atama naka, itai arimas.
Nawa mono to ha ichiban warui takusan ichiban;
Arui ude torimas muko mendo koto umi.
Soshite, bobbery itashimas o shimai? Shindanji, neru
Mada; sorekara, neru de hanashi mo yoroshi
Kokoro itai to issen mainichi bonkotz
Ushi ototsan arimas, sore wa dekimashta mono neru:-
Takusan skimashta shindanji;-neru-
Neru! okata nise haiken; sayo achira skoshi
serampan;
Kara ano shindanji no neru, nani nise haikin
dekimas
Kono nangai shindanji mono piggy shimashita,
Skoshi mata shinjo.

Vos valete, et plaudite.
Anata sayonara, soshte te ponpon.


 Ugyanez "rendes" japán nyelven, Cuboucsi Sójó fordításában:

存ふるか、存へぬか?それが疑問ぢゃ・・・・残忍な運命の矢石を、只管堪へ忍ふでをるが大丈夫の志か、或は海なす艱難を逆へ撃つて、戦うて根を絶つが大丈夫か?
死は・・・・・・ねむり・・・・・・に過ぎぬ。
眠って心の痛が去り、此肉に附纏うてをる千百の苦しみが除かるヽものならば・・・・・・
それこそ上もなう願はしい大終焉ぢゃか。死は・・・・・・・ねむり
・・・・・・眠る!
ああ、おそらくは夢を見う!・・・・・・そこに障魔があるわ。此形骸の煩累を悉く脱した時に、
其醒めぬ眠りの中に、どのやうな夢を見るやら、それが心懸りぢゃ。

Forrás / 参考文献:

坪内逍遥訳『沙翁傑作集 第1編』 早稲田大学出版部、1923年
"The Japan Punch" 1874
亀井秀雄著『一八六〇年代・横浜雑居ことばについて』 北大文学紀要48-3 (2000年)


Chouwen írása a kínai pidzsinről:  A kínai pidgin - 洋泾浜英语

2011年11月1日火曜日

Kandzsi-keresztrejtvény 漢字でクロスワード?

Kandzsival keresztrejtvény?
Semmi sem lehetetlen :)
Természetesen kissé máshogy működik, mint pl egy magyar keresztrejtvény.
Japánban számos kandzsi rejtvényújságot készítenek, a könyvesboltban vagy 7-8 félét számoltam, de biztos van ennél több is.
Legutóbb a  漢字難問太郎 címűt vettem meg, ebből szeretnék néhány  rejtvénytípust bemutatni:

1. Nincsenek kérdések, viszont előre be van írva néhány kandzsi. A többi négyzetbe olyan  kandzsikat kell beírni, hogy a már meglévőkkel értelmes kifejezéseket (熟語) adjon ki. Egy kandzsi természetesen többször is előfordulhat. Lásd a mellékelt képet.

Ennek a típusnak különböző alváltozatai vannak:
-az előre beírt kandzsik hiányosak, hiányzik a gyökük (部首) vagy 1-2 vonás. Ezek "helyreállítása" után lehet csak a fent ismertetett módon folytatni a rejtvényt. A kandzsik "rekonstruálása" nem mindig egyszerű, hiszen a 白  lehet  伯, 箔, 泊, 拍, 百 ,  vagy a  大 lehet 太 és 天 is.

- Ehhez hasonló az, amikor  az előre beírt kandzsikból kell egy  új kandzsit csinálni, pl 木 → 枠

- az előre beírt kandzsik közül néhány nem odavaló, nem lehetne velük a rejtvény keretein belül értelmes kifejezést alkotni. Ezek esetében egy listából kell kiválogatni a helyes kandzsikat.


Egy másik típus az, ahol a kandzsik vagy több kandzsiból álló kifejezés olvasatát kell a négyzetekbe beírni. Ez első hallásra könnyűnek tűnhet, de direkt olyan kandzsikat is beválogatnak, amivel a mindennapi életben nem biztos, hogy találkozni (難読).  Pl 頤使, 木天蓼.

2011年10月18日火曜日

Új japán nyelvkönyv- Dekiru /できる ・ 洪牙利語母語話者向けの新しい日本語教材

Nemrég  " できる1 / Dekiru 1" címmel új japán nyelvkönyv jelent meg, amit a Japán Alapítvány és a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága állított össze.
A könyv kezdő és középhaladó szinten tanítja a japán nyelvet. Összesen 24 leckéből áll, minden lecke egy-egy témát dolgoz fel, úgymint iskola, vásárlás, levélírás, kórház, egyetemi élet stb.  Az egyes leckék felépítése a következő:
- Japánnal kapcsolatos kvízkérdés
- párbeszédek, szövegek
-feladatok
- "önálló munka" , pl utánanézni a japán ünnepeknek
- Japánban élt magyarok, vagy Magyarországon élt japánok beszámolói, tapasztalatai

Minden negyedik lecke után a japán kultúrát bemutató oldalpár található. Öt témával foglalkozik, ezek sorrendben a következők:
-Földrajz és éghajlat
-A japán nyelv és írás története
-Vallás
-Fesztiválok, ünnepek
-Iskola

A nyelvtani magyarázatok a könyv vége felé kaptak helyet, összesen 37 oldalon. Ezt követi egy 9 oldalas függelék,  amik a számokat, rokonsági elnevezéseket, az igeragozási táblázatot  stb tartalmazzák.  Az egyes leckékhez tartozó szavak és a két CD egy külön füzetben találhatóak.

A könyv az első két leckében latin betűs átírást is használ, ami a hepburn rendszeren alapul. A hosszú magánhangzókat a betű fölé tett vízszintes vonallal jelölik (āīūēō).
A magyaros átírással csak a könyv elején, a hepburn magyarázataként lehet találkozni...
Ami a kandzsikat illeti, összesen 154 fordul elő, az 5.-16. leckéknél furiganával, de a 17. lecke után az első ötven kandzsi furiganátlan.

A könyvben rengeteg színes ábra, fénykép található, amik között találni japán hirdetéseket,  bankjegyeket, japán diákigazolványt is, de a japán nyelvről és írásról szóló részben régi japán kéziratok és nyomtatott könyvek  1-1 oldala is látható (法華義疏・八つの夜・節用集・伊勢物語).
(a fényképek elkészítésében e blog írója is részt vett :)  )

2011年10月9日日曜日

A hangŭl napja 한글날





Ma van Dél-Koreában a Hangŭl napja ( 한글날), ami a Hunmin csongum 훈민정음  közzétételének emléknapja―1444-ben ebben a füzetben mutatták be a koreai ábécét. 


Hunmin csongum /   訓民正音 / 훈민정음:





A képek forrása: 이 정호 "해설 역주 훈민정음 " 한국도서관 학연구회 1972

2011年10月4日火曜日

Ajánlott könyvek 漢字(音)/szótár/kínai nyelvtörténet témában

Az alábbiakban felsorolok néhány könyvcímet 漢字(音)/szótár/kínai nyelvtörténet  témában, amik hasznosak lehetnek, ha valaki ilyesmivel akar foglalkozni. Ezeket egy tanárom ajánlotta, de mivel engem jelenleg más dolgok foglalkoztatnak, (még)  nem olvastam őket.  Ha esetleg valaki olvasta valamelyiket, szívesen meghallgatnám a véleményét. Kandzsiszótárból a  全訳漢辞海 ajánlott, ez a 漢文 tanuláshoz is hasznos lehet.




大島正二 『中国語の歴史―ことばの変遷・探究の歩み』 あじあブックス 2011年

大島正二 『「辞書」の発明―中国言語学史入門』 三省堂 1997年

頼惟勤著 水谷誠編集『中国古典を読むために』大修館書店 1996年
 
『頼 惟勤著作集 (1)中国音韻論集』

京都大学人文科学研究所附属漢字情報研究センター『漢籍はおもしろい』研文出版 2008年

(Karlgren ) 高本漢 著『中国音韻学研究』商務印書館 2003年

郭錫良 編著『漢字古音手冊』商务印书馆

丁聲樹編録 『古今字音対照手冊』

朱徳煕著『文法のはなし』 光生館 1986年

阿辻哲次著『漢字学-説文解字の世界』東海大学出版会 1985年

河野六郎著『朝鮮漢字音の研究』1968年

 『日本語の歴史〈別巻〉言語史研究入門』 平凡社ライブラリー

2011年10月1日土曜日

Aicsi 愛知

Augusztus végén Aicsi prefektúrába költöztem, így kíváncsiságból utánanéztem néhány helyi földrajzi névnek.

1. Aicsi  愛知  . Eredetileg Ajucsi, a Nihonsokiban 吾湯市, 年魚市  írásmódban látható  (a Manjósúban Ajudzsi 年魚道 ) . Mivel a csi szótag egy korábbi ti-re megy vissza, az Ajucsi korabeli kiejtése Ajuti lehetett. Az Ajuti etimológiája még nem tisztázott, egyes vélemények szerint a jelentése "szerencsét hozó szél", mások szerint "a hely, ahol sok a forrás".
Az "Aicsi"  olvasatra a 10. századból van példa:
二十巻本和名抄〔934頃〕五「尾張国 〈略〉愛智〈阿伊知〉」

Siga prefektúrában 滋賀県 is van 愛知  helynév, azonban ennek az olvasata "Ecsi".

2.Nagoja 名古屋. Korábbi írásmódjai 那古野, 名護屋, 浪越 stb. Nagoja másik neve : Hósza 蓬左.
A Nagoja név eredetére is számos elképzelés van, pl "kellemes éghajlatú hely" , "halászfalu" (魚子屋), "csendes öböl", "sík terület" stb.

3.Kaszugai 春日井.  Eredetileg  Kaszugabe volt, a 10. századi 二十巻本和名抄-ban is ebben a formában szerepel (春部 加須我倍).  Kaszugai-nak a Kamakura-Muromacsi kor óta hívják.


A mellékelt képen Nagoja jelképe,  egy sacsihoko (鯱) látható, ami egy tigrisfejű, tüskés hátú képzeletbeli hal.  Úgy képzelték, hogy tengerben élő állatként megelőzi a tűzvészt, így gyakran díszítették vele az épületeket.


参考文献

『日本歴史地名大系』
『日本国語大辞典』
『角川日本地名大辞典』
木村・牧山共著『日本十大都市名・由来と史的背景』

2011年9月21日水曜日

Szusi-teásbögre 魚字寿司湯呑  2.

Tavaly írtam a teásbögrémen látható halas kandzsikról. Nemrég azonban új bögrét vettem, amin olyan írásjegyek is láthatók, amik a régi bögrémen nem:   

鰉     ひがい            ? (állítólag Meidzsi császár kedvence volt,a császárra utal a 皇 elem)
魬    はまち           fiatal buri (Seriola quinqueradiata )
鰐     わに             krokodil
魭   すっぽん        kínai lágyhéjú teknős
鱓   うつぼ            muréna
鮓   くらげ            medúza
鯧    まながつお     pampus argenteus
鰙    わかさぎ         vakaszagi (hypomesus chishimaensis)
鰣    はす              opsariichthyus uncirostris
鰍    かじか           skorpióhal?
鮊    しらうお          salangichtyus microdon
鰾    ふえ              úszóhólyag
鮰   かい              ?
鯇    あめのうお      bivai lazac ?
鮍   かわはぎ       stephanolepis cirrhifer
鮠    はい              zacco platypus, tribolodon hakonensis
鯆    いるか            delfin
すけとうだら    alaszkai tőkehal



鮒   めばる           álsügér?
魳    かます           barrakuda
魴   たなご           acheilognathus melanogaster
鮲    まて              solen strictus
魛   たちうお        kardhal
魥   ひもの          szárított hal

2011年9月15日木曜日

Arigató, Szajónara 有難う、然様なら

さようなら (történelmi kana-helyesírás:さやうなら)

A "szajó" jelentése: olyan, úgy. A "jó" a kínai 様-ból van. A "nara" a "naraba" rövidülése, ami nem más, mint a "nari" 也 történés előtti alakja (nara) + a "ba" kötőpartikula, magyarra feltételes módként fordíthatjuk (1).
A "szajónara" 然様なら is eredetileg "szajónaraba" volt, jelentése : "ha úgy van". A "szajónara" a 18. században jelenik meg (2) , üdvözlésként a 18. század végéről van rá példa. Eredetileg nem használták önmagában, hanem pl a "nocsihodo" vagy a "gokigen'jó" kifejezésekkel használták együtt(3).


ありがとう  

Az "arigató" az "arigatai" 有難い melléknév (4) határozói alakjából származik:
arigataku → arigatau → arigató.
Gyakran  a goza(r)imaszu, szan, zondzsimasz szavakkal együtt használják- a 15. századból van erre példa (5). Önálló használata a 18. századból van dokumentálva (6).
A végére egy kis érdekesség:  az  arigatónak sajátos használata is volt az 1920-30-as években:

不良少年が婦女を誘惑する手段の一つ。ハンカチなどをわざと落として、注意してくれた人に礼を言って交際のきっかけをつくることをいう、不良仲間の隠語。〔特殊語百科辞典{1931}〕



(1) A "nari" jelentése ・・だ。・・である。・・・にある。・・・にいる。 , eredetileg a ni + ari összevonása.

(2) 歌舞伎・鳴神〔1742か〕「『御免なさい御免なさい』『左様ならあやまらしゃったか』」

(3) 洒落本・曾我糠袋〔1788〕「『さやうなら、御きげんよふ』『行ってまゐりやせう』」

(4) Az "arigatai" (klasszikus japán: arigatasi / arigataki) az "ari" 有り létige és a "katasi" 難い "nehéz megtenni valamit" jelentésű melléknév összetétele.
Eredetileg a jelentése: ritka; nehéz a megvalósítása; csodálatos stb.

(5) 大観本謡曲・松風〔1423頃〕「御宿参らせたく、〈略〉御志ありがたう候」


(6) 洒落本・北華通情〔1794〕自序「客を送る仲居は、モシありがたふ、愛郎(いろ)を往(いな)す芸子は、そんならェとぬれたり」



参考文献:

『日本国語大辞典』
『全訳解読古語辞典』 三省堂1998年

Hangtan : Nara-kori nyelv 奈良時代の日本語

A nara-kori japán nyelv jellemzői nagy vonalakban a következők:

- szó elején nem állhat zöngés mássalhangzó 

- szó elején nem állhat r (ラ行)


- a さ sor (さ行) korabeli kiejtése még problémás, c? cs? s? sz?

- a ち ti, a つ tu volt

- ぢ: di, づ: du

- a は sor (は行) kiejtése ф

- ゐ: wi, ゑ: we, を: wo

- a や sorban (や行) a je szótag (延) is megtalálható volt

- "különleges kanahasználat" (上代特殊仮名遣い) : bizonyos szótagok (ki, hi, mi, ke, he, me, ko, szo, to , no ,mo, jo, ro) esetében kétféle manjóganát használtak, és ezeket soha nem keverték egymással. Ennek a jelenségnek számos magyarázata van,  lásd : Hangtörténet.
 Ehhez annyit fűznék csak hozzá, hogy a nyolc magánhangzós elméleten (a, i, i2, u, e, e2, o, o2) kívül még a következő elképzelések vannak:

hat magánhangzó: a, i, u, e, o, o2 (Hattori Siró)

öt magánhangzó: a, i, u, e, o2 (Macumoto Kacumi)

négy magánhangzó: a, i, u, o2 (Macumoto Kacumi)

hét magánhangzó: a, i, i2, u, e, o, o2 (Mori Hiromicsi)

Bővebben lásd még itt: 木田章義:『上代特殊仮名遣のエ列乙類・イ列乙類の問題』国語国文 917号 2011年1月25日


- magánhangzó-torlódás kerülése  (bár vannak kivételek):

 araumi →    arumi     安流美
 фanareiszo → фanareszo波奈礼蘇

- magánhangzók összeolvadása:
 i + a = e
 a + i = e2
 o2 + i = i2


参考文献 

橋本進吉著『国語音韻の変遷
山口明穂その他『日本語の歴史』東京大学出版
『日本語要説』ひつじ書房

2011年9月8日木曜日

Belső-ázsiai írások 'szórólap'  絹の道の文字 ワークシート

Két éve volt látható az Ezeréves Fővárosban a Selyemút írásait bemutató kiállítás.
A múzeumban osztogattak néhány 'szórólapot', amik a különböző ázsiai írásokat és az orosz felfedezőket mutatták be pár mondatban. Nemrég megtaláltam ezeket a papírokat, és beszkenneltem őket, hátha hasznos lesz valakinek. A szórólapok természetesen japánul vannak :)






 










2011年9月1日木曜日

Németes átírás (19. század vége) 19世紀末のドイツ式ローマ字転写

Itu-piki-no inu-ga aru hassi-wo, kuti-ni hito-kire-no niku-wo kuhahete, watari-massita toki-ni, hassi-no-ssita-ni mo dou-yau itu-piki-no inu-ga niku-wo kuti-ni kuhahetaru-wo mi-tuke-massite, si-bun-no kage naru koto-wo ssiri-massenu kara, onore-no niku-wo ssute-oki; kare-no-wo tori-ni yuki-massite, midu-no naka-ni ssini-kakari-massite, hon-tau-no niku-wo mo mi-tuke-massenanda.



一匹の犬がある橋を、口に一切れの肉を銜えて渡りました時に、橋の下にも同様一匹の犬が肉を口に銜えたるを見付けまして、自分の影なることを知りませぬから、己の肉を捨て置き;彼れのを取りに行きまして水の中に死に掛かりまして、本当の肉をも見付けませなんだ。

出典: August Seidel著『Praktische Grammatik der Japanischen Sprache』 Wien, Pest, Leipzig, 1890 (77頁)


Morokossi ni haku-ju to ihu hito haha ni utarete naku wo haha ibukarite hi-goro ha nakasu kehu naku ha ikani to tohu ni higoro ha utarete itami wo obojessi ga haha no tikara otorohesini ja kehu ha itamasu jotute naku nari to kotahessi huru-koto wo jomeri.

唐土に伯兪と云ふ人母に打たれて泣くを母訝りて日頃は泣かず今日泣くは如何にと問ふに日頃は打たれて痛みを覚えしが母の力衰えじにや今日は痛まず因って泣くなりと対へし旧事を読めり。

出典: Philipp Noack 著『Lehrbuch  der Japanischen Sprache 』 Leipzig 1886    (261頁)

2011年8月19日金曜日

A Latin-portugál-japán szótár 羅葡日対訳辞書

Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum /羅葡日対訳辞書

A jezsuiták állították össze, tkp. Calepino  latin szótárán alapul. 1595-ben adták ki Amakuszában.
A japán szavak latin betűs átírásban szerepelnek.

A szótár beszkennelve itt  megtekinthető + egy cikk a szótárról: The Process of Translation in Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum


        



2011年8月15日月曜日

Régi könyvek ünnepe + könyvajánló 古本祭り・書籍のすすめ





Idén augusztusban is megrendezésre került az antikvár könyvpiac a kiotói Simogamo szentélyben (下鴨神社)-az utolsó nap a holnapi, du. 4-kor ér véget. Változatlanul sok a buddhista témájú könyv, viszont idén elég sok standnál láttam Mao Zedong / Mó Takutó (毛沢東) műveket, de a Lenin összes is felbukkant :)
Ezúttal a Heibonsa (平凡社) kiadó japán nyelvtöri sorozatának (日本語の歴史) szereztem meg az első két kötetét.
A kötetek szerzői 池上禎造, 亀井孝, 築島裕, 金田一京助, 河野六郎 stb, szóval nem amatőrökről van szó :)
A teljes sorozat 7 kötetből és egy pótkötetből áll; az egyes kötetek címe a következő :


1.民族のことばの誕生
2.文字とのめぐりあい
3.言語芸術の花ひらく
4.移りゆく古代語
5.近代語の流れ
6.新しい国語への歩み
7.世界の中の日本語

Pótkötet:
言語史研究入門
Ezt a sorozatot is tudom ajánlani a japán nyelvtörténet iránt érdeklődőknek - az új kiadása az Amazonon is fent van, így akár Magyarországról is meg lehet rendelni.



2011年8月8日月曜日

Burját latinbetű Şine yseg ᠰᠢᠨᠡ ᠦᠰᠦᠭ

Egy burját ismerősömtől nemrég egy régi burját újságot kaptam beszkennelve: a Buriaad-Mongoliin Ynen (ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳ ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ) 1930. szeptember 8.-i számát. Ez az újság nagyrészt ujgur-mongol írással íródott, de 1-2 helyen már latin betűk is felbukkannak, gondolom az új latin írás népszerűsítésére:









《ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ》 1930. IX.8.

2011年8月4日木曜日

Korai japán nyelvemlékek

A japánok a kandzsival az i.sz. 1. században találkozhattak először:
-az első századból való aranypecsét, amit 光武  császár küldött Na ország uralkodójának (漢委奴国王).
- 新 ország 貨泉 feliratú kínai pénzérméje, ami az 1-2. században kerülhetett át Japánba.

A Japánról szóló legrégebbi feljegyzés a 3. századi 魏志倭人伝 , ebben már találni kandzsival átírt japán földrajzi-és személyneveket, tisztségneveket:

柄渠觚 simako? imoko? hikoko? hihoko?   /tisztség/

卑弥呼 Himiko     /személynév/
邪馬壹 Jamai?  Jamatai? Jamato? /földrajzi név/

A Japánban keletkezett írott emlékek az 5. században jelennek meg, amik fém és kőfeliratok (金石文) voltak. Ezekben a japán földrajzi-és személyneveket a 魏志倭人伝-hez hasonlóan a kandzsi kiejtését felhasználva jegyezték le. A kandzsik olvasata egy régebbi kínai nyelvállapotot tükröz:
宜 ga, 移 ja, 已 jo, 里 ro, 止 to, 居 ke stb.

Két példa a 金石文-ra (a feliratoknak több megfejtése is lehet, az alábbiakban elsősorban Ósima Sódzsi könyvét vettem alapul):

Funajamai vaskard felirata,  5. század közepe táján:

治天下獲囗囗囗鹵大王世。奉囗(事)典曹人。名无囗(利)弖。八月中。用大囗(鐺, más megfejtés szerint 錡)釜幷四尺廷刀。八十練六十捃三寸上好囗(利)刀。服此刀者長囗(壽)。子孫注々得囗(其)三恩也。不失其所統。作刀者名伊太囗(加)。書者張安也。

A fenti szövegben 3 személynév olvasható: 无利弖 Murite, 伊太加 Itaka- a harmadik név Vakatakeru 獲加多支鹵 (eredetileg a 獲 felső részén nincsen 艸 fű), de korábban 犭㚆囗囗囗歯-nek, azaz 犭㚆宮弥都歯(別)Tadzsihi-no-mija Mizuhawake-nek olvasták.

Szumida Hacsimangú tükör felirata, 443? 503? :
癸未年八月日十大王年。男弟王。在意柴沙加宮時。斯麻。 念長寿(más megfejtés szerint 奉)。遣開中費直穢人今州利二人等。所取白上同二百旱。所(作)此竟。

同 = 銅 , 竟 = 鏡

Ebben a szövegben az 意柴沙加 Osiszaka helynevet és a 斯麻 Sima személynevet írták át kandzsival.

Példa egy japán nyelvű írott emlékre : a Hórjúdzsi templom Jakusi buddhaszobor glóriájának felirata (法隆寺金堂薬師如来像光背銘), a 7. század második feléből:

池辺大宮治天下天皇、大御身労賜時、歳次丙午年、召於大王天皇与太子而、誓願賜、我大御病太平欲坐、故将造寺薬師像作仕奉詔、然当時崩造不堪者、小治田大宮治天下、大王天皇、及東宮聖王、大命受賜而、歳次丁卯年、仕奉。


Ebben már megfigyelhető a japános szórend, az udvariassági kifejezések használata:  a kínai 作薬師像 helyett 薬師像作, a kínai 受大命 helyett 大命受. Tiszteleti kifejezések: 大御, 坐,  賜 stb.


参考文献

『国語学研究辞典』 明治書院
石原道博編訳『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・隋書倭国伝ー中国正史日本伝ー』 岩波書店1994年
山口仲美著『日本語の歴史』岩波新書
大島正二著『漢字伝来』岩波新書
小松茂美著『かな-その成立と変遷ー』岩波新書
『世界の文字の図典』吉川弘文館

2011年7月24日日曜日

Hülyék 呆 戯 痴 愚 惚 癡

Chouwen bejegyzésének hatására :)

★ ahó【阿呆・阿房・唖方】: ostoba/buta jelentésben a 13. századtól, szitokként a 18. századtól találni rá példákat:
*発心集〔1216頃か〕八・聖梵永朝離山住南都事「臨終にさまざま罪ふかき相どもあらはれて『彼のあはうの』と云ひてぞ終りにける」
*談義本・世間万病回春〔1771〕五・時山医評「扨もあほふなおやじめかな」
Használata a Kanszai régióra és Sikokura jellemző.
Etimológiáját illetően több elképzelés is létezik: pl voko烏乎 → ahó, vagy a kínai jiangnan 江南 nyelvjárási 阿呆 "adai", amit a japánok ahónak olvastak (a 呆 –nak van ハウ・ボウ・ホ/ bao és タイ・ガイ/ ai, dai olvasata is).

Nyelvjárás:
Kóbe, Vakayama: appo
Isikawa: appó
Bungo: appon
Jamato, Bungo: abo
Nagaszaki: apon
Isikawa: anpo
Okajama: anpó
Iga: oho

★ tawake 【戯・戯気・白痴・倥 】: a tavakeru ige kapcsolatos alakjából (連用形
). Hülye/ostoba jelentésben a muromacsi kor végétől:
*虎明本狂言・岡太夫〔室町末~近世初〕「人をたはけにして、ふだんくふめしをしらぬといふ事があらふか」
*日葡辞書〔1603~04〕「タワケタモノ。または、tauaqe (タワケ)〈訳〉大変おろかなもの、馬鹿者」
Aicsi prefektúrában táke ターケ, kuszodáke クソダーケ, kuszodavake クソダワケ formában is használják.

★ dara だら 【だら・阿呆・駄羅】:ostoba, buta, hülye. (Hokuriku 北陸és Szan’in 山陰 régió)

★ furimun 【ふりむん】 : hülye, ostoba (Okinava).

★ boke vagy hoke 【惚・呆】a bokeru (惚)ige kapcsolatos alakjából.
szenilis; hülye – a 18. századtól:
*俚言集覧〔1797頃〕「ほけ ネボケトボケなと云」
*城のある町にて〔1925〕〈梶井基次郎〉病気「それがあってからお祖母さんが一寸ぼけみたいになりましてなあ」

★ baka 【馬鹿・莫迦・破家・馬嫁・母嫁】 ostoba, hülye. Első előfordulása a muromacsi korban:
*文明本節用集〔室町中〕「馬鹿 バカ 或作 母嫁馬嫁破家 共狼藉之義也」
*運歩色葉〔1548〕「馬鹿 バカ 指鹿曰馬之意」

Nyelvjárás:
Ivate: aga
Simabara: báka
Kumamoto: baku
Hida: bakka

Főbb etimológiái:
- a szanszkrit moha (慕何) vagy mahallaka (摩訶羅) szóból
- a boke  szóból
- a voko szóból
- a hakanasi szótövéből
stb.

A baka szót a 近世 korszaktól már szinte csak 馬鹿-nak írták. Régi japán könyvek (斉東俗談, 諺草) szerint ez egy régi kínai történeten alapul (指鹿为马). Pl a 斉東俗談 első kötetében a következőt olvasni: 世ノシレモノヲ。馬鹿ト云コトハ。秦ノ中亟相趙高カコトヨリ起ルト云ツタフ。潘安仁西征賊。野蒲変而成脯。苑鹿化以為馬.

Doufukuai kapcsolódó bejegyzése.   

参考文献:

『日本国語大辞典』
あらかわそおべえ著『ナゴヤベンじてん』
斉東俗談. 巻之1-7 / 松浦黙 [著]

2011年7月10日日曜日

A Posta jele 〒 〠 〶

Aki még nem járt Japánban, az is találkozhatott postacímeknél a  〒 jellel, ami a katakana テ-re  hasonlít.  Ez az irányítószámra utal, de ugyanez a jel látható a posta épületénél vagy a levélládán is.  
A  〒-t  1887-ben vezették be,  a "teisinsó" 逓信省 (kb Postaügyi vagy Távközlési Minisztérium)  első szótagjának katakanás írásmódjából (テイシンシャウ) származik.

Számítógépen a 〒-t a ゆうびん vagy a ゆうびんばんごう szavak bevitelével lehet előcsalogatni.

参考文献

石井研堂著 『明治事物起原 5.』ちくま学芸文庫

2011年7月5日火曜日

北京= Beijing, 南京= Nanjing. Vagy mégsem?

Érdekes dolgot tudtam meg ma:  a 北京 nemcsak Beijing (Peking/ペキン) lehet, hanem Kiotó-pontosabban Heiankjó (平安京) is, Hokkjó olvasattal.
Hasonlóképpen a 南京 Nanjingon (Nanking/ナンキン) kívűl Heidzsókjóra (平城京) is utalhat, olvasata ez esetben Nankjó.
洛陽 nevű város Japánban is van (Kína: Luoyang ; japán olvasata: Rakujó): ma Kiotó másik neve, de eredetileg Heiankjó keleti (baloldali) részének volt az elnevezése-a jobboldalt Csóannak hívták 長安 (Kína: Chang'an)


Példák:

*高野本平家〔13C前〕一・額打論「北京(ホッキャウ)には興福寺にむかへて」

*妻鏡〔1300頃か〕「南都北京(ホクキャウ)に敢て肩を比僧無かりけり」

*観智院本三宝絵〔984〕下「すべて天台の菩薩戒も南京の声聞戒もみなこれ仏法の命をつぐなり」

*金刀比羅本保元〔1220頃か〕上・将軍塚鳴動「南京(ナンキャウ)の七大寺、北京の六勝寺」

*新猿楽記〔1061~65頃〕「総洛陽貴賤、田舎道俗、無不寵之」

*色葉字類抄〔1177~81〕「洛陽 帝王部 ラクエウ 宮城分」

*六如庵詩鈔‐二編〔1797〕一・柏原山寺冬日雑題十六首「朋旧誰来破閑寂、乱山西尽是長安」


Forrás/参考文献

『日本国語大辞典』

2011年7月1日金曜日

A naxi írás 2. 納西文字② 

A tomba írásos bejegyzés folytatása.

1. geba írás (哥巴 gə31 ba31 the33 ɤɯ33):

- Lijiang (麗江) és Weixi (維西) egy részén használatos
- szótagírás; egy szótagra több jelet is használhatnak, pl pɯ: 井 开 stb
- nem jelöli a zenei hangsúlyokat
- egyéni írásjegyváltozatok
- a szótagjelek eredetük szerint a következők lehetnek:
a tomba jelek egyszerűsítése
belső keletkezésű jelek
tibeti átvételek: tshæ ཆ: könyv stb
kínai átvételek: 石 lv: kő, 主 dzɯ: tófu,  五 ba: szeret, kedvel

2.malimasa  írás ( 瑪麗瑪薩文)
-Yunnan Lapu (拉普) falujában használják
-a tomba írás egy helyi változata
- kb 105 jelből áll



3. lalə (拉洛)  vagy lulu (魯魯) írás:  a tomba írás egy változata lehet, de további információ még nincs róla.

4. rarkho írás (阮可)
Zhongdianben (中甸) használatos, a tomba írás egy változata, de vannak belső keletkezésű jeleik is.

5.  daba írás (達巴)
 A naxi nyelv keleti nyelvjárásterületén használatos. Nem írás, hanem tkp jósláskor használt jelek, amivel a szerencsés és a szerencsétlen napokat jelölik.  Számuk 32, a társadalmuk matriarchális jellege miatt gyakori a női nemi szervet stb ábrázoló jósjelek használata.

参考文献
『世界文字辞典』三省堂
和即仁・姜竹儀 編著『納西語簡志』 民族出版社1985年

2011年6月17日金曜日

Tangut 西夏文字

Nemrég hozzájutottam néhány tangut-témájú könyvhöz, amik között ott van a Li Fanwen-féle tangut-kínai szótár is (夏漢字典) !  Egyelőre még csak ismerkedek vele, de nagyon izgalmas :) Korábban legendákat hallottam a tangut írás bonyolultságáról, a kandzsikat is felülmúló vonásszámról , de  jobban megnézve nem is tűnik olyan vészesnek, sőt,  inkább a kandzsik  között vannak extrém számú vonásból álló írásjegyek :)
Felteszek néhány képet, gyönyörködjetek :)




※ A Moribito 守り人 sorozat (regény/anime) 'jogo' írása (ヨゴ文字) engem a tangut írásra emlékeztet-ez csak véletlen, vagy valóban a tangut írásról mintázhatták?