2011年9月1日木曜日

Németes átírás (19. század vége) 19世紀末のドイツ式ローマ字転写

Itu-piki-no inu-ga aru hassi-wo, kuti-ni hito-kire-no niku-wo kuhahete, watari-massita toki-ni, hassi-no-ssita-ni mo dou-yau itu-piki-no inu-ga niku-wo kuti-ni kuhahetaru-wo mi-tuke-massite, si-bun-no kage naru koto-wo ssiri-massenu kara, onore-no niku-wo ssute-oki; kare-no-wo tori-ni yuki-massite, midu-no naka-ni ssini-kakari-massite, hon-tau-no niku-wo mo mi-tuke-massenanda.



一匹の犬がある橋を、口に一切れの肉を銜えて渡りました時に、橋の下にも同様一匹の犬が肉を口に銜えたるを見付けまして、自分の影なることを知りませぬから、己の肉を捨て置き;彼れのを取りに行きまして水の中に死に掛かりまして、本当の肉をも見付けませなんだ。

出典: August Seidel著『Praktische Grammatik der Japanischen Sprache』 Wien, Pest, Leipzig, 1890 (77頁)


Morokossi ni haku-ju to ihu hito haha ni utarete naku wo haha ibukarite hi-goro ha nakasu kehu naku ha ikani to tohu ni higoro ha utarete itami wo obojessi ga haha no tikara otorohesini ja kehu ha itamasu jotute naku nari to kotahessi huru-koto wo jomeri.

唐土に伯兪と云ふ人母に打たれて泣くを母訝りて日頃は泣かず今日泣くは如何にと問ふに日頃は打たれて痛みを覚えしが母の力衰えじにや今日は痛まず因って泣くなりと対へし旧事を読めり。

出典: Philipp Noack 著『Lehrbuch  der Japanischen Sprache 』 Leipzig 1886    (261頁)

7 件のコメント:

  1. Kérdés egy amatőrtől:
    Vajon mi ebből a latin betűs átírás miatti torzulás, és mi az, ami a japán nyelv akkori állapotát tükrözi (pld. 'ippiki' helyett 'itu-piki')?
    Vagyis: az első könyv (melynél nincs évszám kiírva, csak feltételezem, hogy a másodikhoz hasonlóan 19. századi), idején még nem volt a japánban ilyen fajta "összeolvadás"?

    返信削除
  2. Hú, jó hogy szóltál, lemaradt az évszám az elsőnél! Köszönöm! Seidel könyve 1890-ből való, a könyvben látható lábjegyzetek alapján Noack könyvét is használta, valószínűleg innen jött ez a fajta átírás is.

    "Vajon mi ebből a latin betűs átírás miatti torzulás, és mi az, ami a japán nyelv akkori állapotát tükrözi "

    Ez tulajdonképpen a korabeli kana-helyesírás átbetűzése (http://fubito.blogspot.com/2010/12/tortenelmi-kana-hasznalat.html), az összeolvadást egyáltalán nem jelöli, de igazából a tényleges kiejtést sem :) Pl a "kehu" az már akkor is "kjó" volt, vagy a "jotute" valójában "jotte" volt. Jó lehetett ebből tanulni japánul :) Ami németes, az a "j" j-ként való használata, valamint a "ss" s/sz, a "s" dzs/dz olvasata.
    Noack így indokolja ezt a fajta átírást:"Auf die von anderer Seite erteilten Ratschläge betreffend die Umschreibung der japanischen Silben-und Lautzeichen nach der in englisch geschriebenen Büchern gebräuchlichen Methode einzugehen, hat sich der Verfasser nicht entschliessen können. Mögen englische Autoren in ihren Werken die Vokale nach deutsch-lateinischer und die Konsonanten nach englischer Aussprache zu schreiben für zweckmässig finden, so muss doch in einem deutsch und für Deutsche geschriebenen Buche die deutsche Aussprache gelten; das erfordert, abgesehen von dem Vorzuge der Einheitlichkeit der Aussprache, das nationale Selbstgefühl."

    (Noack, vi. oldal)

    返信削除
  3. Figyu,errol az August Seidel-fele konyvrol kicsit bovebben esetleg? Ki a szerzo, hogyhogy Pesten is, es egyaltalan, milyen a konyv es mik a kiadasi/szuletesi korulmenyek. Remlik, hogy kerestem es nem talaltam sehol ezt a konyvet.

    返信削除
  4. Szia,

    Ez a könyv a Die Kunst der Polyglottie sorozatban jelent meg a Hartleben kiadónál. Elvileg a sorozat többi tagját is kiadták Pesten.
    Seidel könyve a beszélt és írott japán nyelvet tanítja.Sajnos nincsen benne lista a könyv megírása során felhasznált anyagokról, de itt-ott lábjegyzetben a következő nevek, címek bukkannak fel: Noack, Rein J. J. , Stephan Ladislaus, Jokohama kidan (横浜奇談).
    A japán nyelvi részek latin betűs átírásban szerepelnek, de a könyv végén egy táblázatban feltünteti a kana írást és kb 951 kandzsit.

    Erről a könyvről eddig nem találtam cikket, elemzést stb, de felbukkan Hosina Kóicsi (保科孝一) "A tókjói nyelv létrejötte" (東京語ノ成立) című előadását megörökítő jegyzetfüzetben, amit pár éve fedeztek fel és adtak ki(『東京語ノ成立ー新しく発見された保科孝一講義録ー』筆録・小林政吾、翻刻:武田佳子). Sajnos most nincs nálam a könyv, de úgy rémlik, hogy az előadás valamikor a Meidzsi kor végén volt.
    Seidelt az első fejezetben (口語法ノ性質) említik meg a  外国人の研究に属するもの c. résznél:
    "Collado. Ars Grammaticoe iaponicae Lingua - 1632
    Brown. Colloquial Japanese-1863
    Aston. Short Grammer (sic.) of the Japanese Spoken language -1871
    Chamberlain. Handbook of colloquial Japanese- 1888
    Lange. Lehrbuch der Japanischen Umganssprache (sic.) - 1890
    Seidel. Praktische Grammatik der Japanischen Sprache- 1890 "

    Seidelről sem találtam túl sok infót, és azt is kb 100 évvel ezelőtti lexikonból:

    "Seidel, August, Sprachgelehrter, geb. 29. Sept. 1863 in Helmstedt, 1889-1903 Generalsekretär der deutschen Kolonialgesellschaft in Berlin; veröffentlichte Grammatiken zahlreicher afrik. und ostasiat. Sprachen, ferner »Deutschlands Kolonien« (1902) u.a."

    (Brockhaus' Kleines Konversations-Lexikon, fünfte Auflage, Band 2. Leipzig 1911., S. 683)

    https://peter-hug.ch/lexikon/1888_bild/67_0937#Bild_1888
    https://peter-hug.ch/lexikon/1888_bild/67_0938#Bild_1888
    ("Brockhaus Konversationslexikon, 1902-1910; Autorenkollektiv, F. A. Brockhaus in Leipzig, Berlin und Wien, 14. Auflage, 1894-1896; 17. Band: Supplement, Seite 935 unkorrigiert")

    返信削除
  5. Noack könyvéről egy onlájn cikk:


    Kaiser, Stefan: The First Japanese Textbook cum Grammar Written in German : Philipp Noack's (1886) Lehrbuch der Japanischen Sprache.
    http://www.tulips.tsukuba.ac.jp/limedio/dlam/M10/M1000540/4.pdf

    返信削除
  6. Szívesen:)
    Ha kell, megvan az egész könyv befényképezve.

    返信削除