アイヌミュージアムフェア 於 名古屋市 Ainu rendezvény Nagojában!

mukkuri

Igen!  A siraoi Ainu múzeum ainu kultúrát bemutató rendezvénye végre Nagojába is eljött!
A helyszín a Higasi Becuin rendezvényterme (東別院会館ホール) volt, annak is a 2. emelete.  A férőhely elvileg 400 fő, de talán ha százan lehettünk, főleg az idősebb korosztályból, de egy-két hippi is volt :) Sajnos a bulit nem nagyon reklámozták, talán ez is lehetett az oka, hogy ilyen kevesen voltunk.  Sajnálhatják is, aki kihagyták, mert nagyon izgalmas másfél órában lehetett volna részük.
A rendezvény a mukkuri　ムックリ nevű hangszer bemutatásával és tanításával kezdődött, ami tkp. a doromb ainu megfelelője  és állítólag borzasztó nehéz rajta megtanulni játszani (fantasztikus zenei tehetségemnek köszönhetően nekem még az alapok se jöttek össze).  Ezt követően az Ainu múzeum egyik múzeológusa (?)  tartott előadást a múzeumról és az ainu kultúráról, úgymint étkezés, ruházkodás, szállás, ainu eredetű földrajzi nevek.  Végül jött a fő attrakció: ainu zene és táncok.   Pech, hogy nem tudtam felvételt készíteni, mert nehéz szavakkal visszaadni a látványt és a hangzást. 
Szerencsére a youtube-on elérhető néhány régebbi felvétel, ami azért jobb, mint a semmi:




Darutánc (サロルンチカㇷ゚リㇺせ)






Íjtánc (クリㇺセ)






Mukkuri (ムックリ）





A tegnapi program +  az énekek szövege:

+ a scribdre feltettem  egy, az ainukat bemutató pamfletet:

Ainu Museum




És még ainus matricát is szereztem :)


kimunkamui:　medve

kotankor-kamui:  óriás halászbagoly

szeta:  hokkaidó kutya

juk: szarvas

sirikap:　kardhal 

rakko: tengeri vidra   (vö. japán  ラッコ・海獺)

アイヌ文字 Ainu írás

Az ainu nyelv lejegyzésére háromféle írás használatos vagy volt használatban:

1. latin betűk
2. cirill betűk
3. kana írás

A jelenleg ismert legrégibb latin betűs emlék a 17. századból származik és az olasz hittérítő, Girolamo Angelus nevéhez fűződik.
Később az ainu nyelvvel foglalkozók többféle latin betűs átírást is alkalmaztak / alkalmaznak, ezek között ott van a hepburn átírás is, amit eredetileg a japán nyelv átírására szerkesztettek meg (valójában nem Hepburn, hanem a japán Rómadzsikai 羅馬字會 „találmánya”).
A rádiós ainu nyelvtanfolyam (アイヌ語ラジオ講座) a következő jelölési módot alkalmazza:
a,i,u,e,o
k,s,t,c,n,h,p,m,y,r,w
a cs hangot c-vel, az sz-t s-el, a si szótagot si-vel jelölik. A szótagvégi i/u-t y-vel és w-vel írják át.

Pl:
iyayraykere: köszönöm!
tunakay: rénszarvas, ez a japánba is átkerültトナカイ formában.
cep: hal
cise: ház

A kana írás is a 17. században jelent meg, de ez sem egységes, a japánban nem lévő ajnu hangok jelölése eltérő lehet.
Így pl a tu szótag jelölésére a トゥ, ツ゜, ヅ, ト゜, a csa, cse, csu szótagra チヤ、チェ、チユ、/ ザ,ゼ，ヅ írásmódokat alkalmazzák. A szótagzáró -k, -t, -p,-m, -s,- r írására általában kis méretű kanákat alkalmaznak, ami a 19.század végén jelent meg.
Arra is van példa, hogy teljesen új szótagjeleket alkotnak:
  csu

  su

  je

 se

 stb


A fent említett rádiós nyelvtanfolyam kana abc-je a következő:

アイウエオ
カキクケコ
サシスセソ
タトゥテト
チャチチュチェチョ
ナニヌネノ
ハヒフヘホ
パピプペポ
マミムメモ
ヤユイェヨ
ラリルレロ
ワウェウォ

-nン
-yイ
-wウ
-k ㇰ
-t ッ
-p ㇷ゚
-m　ㇺ
-s　ㇱ　
-r　ㇻㇼㇽㇾㇿ


A meidzsi korban felfedezett „ainu írás” inkább a dzsindaimodzsi 神代文字　kategóriába tartozna, így Ocsiai Naozumi　落合直澄 szerint az „izumo modzsi　出雲文字” is egyfajta ainu írás. Az ainuk által használt mintákat is voltak, akik írásnak nézték, de ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények:
-vagy egy ainuk elötti nép írása
- vagy ősi japán írás, amit az ainuk díszítésként használtak tovább.


参考文献



原田実著『図説神代文字入門』　ＢＮＰ　2007年

中川裕著『アイヌ人によるアイヌ語表記への取り組み』

『アイヌ語ラジオ講座テキスト』平成22年第一期