Az imént nézegettem
a Japán nyelv nagyszótárát (日国), és végre világossá vált 1-2 dolog, amit gondoltam,
hogy megosztok másokkal is (笑). Két ázsiai földrajzi név japán írásmódjáról/nevéről lenne
szó, ami szerintem ismét jó példa arra, hogy a kandzsiösszetételek nem mindig
azt jelentik, mint amit elsőre várnánk :)
① Batávia régi japán neve Dzsagatara じゃがたら, amit a 咬ロ留吧 kandzsikkal is írtak. Sokáig nem értettem, hogy ebből hogy jön ki a じゃがたら , hiszen a 咬 olvasata jiao・yao/コウ・ゴウ・キョウ・ギョウ, a ロ留-é liu/リュウ és a 吧 ba/ハ・へ. Ma aztán a szótárból megtudtam, hogy ez eredetileg a Sunda Kelapa nevű dzsakartai kikötő kínai átírása, amit aztán a japánok a Dzsagatara név jelölésére kezdtek használni.
A nagyszótár az első példát a 17. század végéről hozza:
和爾雅〔1688〕一・下「咬ロ留吧 (ジャガタラ)〔闍婆同〕」
※A burgonya japán megfelelője, a じゃが芋 eredetileg a じゃがたら芋 rövidülése.
② A másik kandzsiösszetétel a 天川 , ami a Tejút japán neve (あまのがわ), de található ilyen nevű földrajzi név is Japánban: 天川 (てんかわ): Nara pref., vagy pl 天川大島町(あまがわおおしままち): Gumma pref.
Ez az 天川 azonban egyúttal Macao régi japán elnevezése is; az "átváltozás" a következőképpen játszódhatott le:
亜媽港 (媽港) : amakan ⇒ amakau ⇒ amakava, amit aztán az idepasszoló 天(ama) 川 (kava) kandzsikkal kezdtek lejegyezni.
Felhasznált források:
『改訂第四版 漢字源』 学研 2008年
JapanKnowledge
和爾雅〔1688〕一・下「咬ロ留吧 (ジャガタラ)〔闍婆同〕」
※A burgonya japán megfelelője, a じゃが芋 eredetileg a じゃがたら芋 rövidülése.
② A másik kandzsiösszetétel a 天川 , ami a Tejút japán neve (あまのがわ), de található ilyen nevű földrajzi név is Japánban: 天川 (てんかわ): Nara pref., vagy pl 天川大島町(あまがわおおしままち): Gumma pref.
Ez az 天川 azonban egyúttal Macao régi japán elnevezése is; az "átváltozás" a következőképpen játszódhatott le:
亜媽港 (媽港) : amakan ⇒ amakau ⇒ amakava, amit aztán az idepasszoló 天(ama) 川 (kava) kandzsikkal kezdtek lejegyezni.
A nagyszótár az első példát 1638 tájékáról (南蛮寺興廃記) hozza, de inkább egy 18. századi szótár szócikkét másolom be, ami az 天川 jelölés eredetét magyarázza meg:
増補華夷通商考〔1708〕四 「亜媽港(あまかう〈注〉アマカハ) 唐韻アマカン、日本にてアマカウ、俗因て天川の字を用てアマカワと云り」
Felhasznált források:
『改訂第四版 漢字源』 学研 2008年
JapanKnowledge