2012年8月18日土曜日

A Tejúttól a burgonyáig 天川から咬 ロ留吧芋迄


Az imént nézegettem a Japán nyelv nagyszótárát (日国), és végre világossá vált 1-2 dolog, amit gondoltam, hogy megosztok másokkal is (笑).  Két ázsiai földrajzi név japán írásmódjáról/nevéről lenne szó, ami szerintem ismét jó példa arra, hogy a kandzsiösszetételek nem mindig azt jelentik, mint amit elsőre várnánk :)

① Batávia régi japán neve Dzsagatara じゃがたら, amit a 咬ロ留吧  kandzsikkal is írtak.  Sokáig nem értettem, hogy ebből hogy jön ki a じゃがたら , hiszen a olvasata  jiao・yao/コウ・ゴウ・キョウ・ギョウ,  a ロ留-é   liu/リュウ és a     ba/ハ・へ.   Ma aztán a szótárból megtudtam, hogy ez eredetileg a Sunda Kelapa nevű dzsakartai kikötő kínai átírása, amit aztán a japánok a Dzsagatara név jelölésére kezdtek használni.
A nagyszótár az első példát  a 17. század végéről hozza:  
 和爾雅〔1688〕一・下「咬ロ留(ジャガタラ)〔闍婆同〕」

※A  burgonya japán megfelelője, a じゃが芋  eredetileg a  じゃがたら芋 rövidülése.


② A  másik kandzsiösszetétel a 天川  , ami a Tejút japán neve (あまのがわ), de található ilyen nevű földrajzi név is Japánban: 天川 (てんかわ): Nara pref., vagy pl 天川大島町(あまがわおおしままち): Gumma pref. 
Ez az 天川 azonban egyúttal Macao régi japán elnevezése is; az "átváltozás" a következőképpen  játszódhatott le:

亜媽港 (媽港) :  amakan ⇒ amakau ⇒ amakava, amit aztán az idepasszoló  天(ama) 川 (kava) kandzsikkal kezdtek lejegyezni.
A nagyszótár az első példát 1638 tájékáról (南蛮寺興廃記) hozza, de inkább egy 18. századi szótár szócikkét másolom be, ami az 天川 jelölés eredetét magyarázza meg: 

 増補華夷通商考〔1708〕四  「亜媽港(あまかう〈注〉アマカハ) 唐韻アマカン、日本にてアマカウ、俗因て天川の字を用てアマカワと云り」


Felhasznált források:

『改訂第四版 漢字源』 学研 2008年
JapanKnowledge

2012年8月14日火曜日

Linkek リンク集

Linkgyűjtemény azok számára, akik komolyabban foglalkoznak a japán nyelvvel / irodalommal.


1. Régi japán, vagy japánnal kapcsolatos könyvek digitalizálva:

International Research Center for Japanese Studies /国際日本文化研究センター : Rare books in the collection of the International Research Center for Japanese Studies

近代デジタルライブラリー Digital Library from the Meiji Era

古典籍総合データベース Japanese & Chinese Classics

和漢三才圖會

デジタル和英語林集成

Amoenitatum exoticarum politico-physico-medicarum fasciculi V …

 Dictionarium latino lusitanicum, ac Iaponicum.

京都大学附属図書館所蔵 一般貴重書(和)目録

貴重資料デジタル・アーカイブ(神原文庫蔵)

駒澤大学 電子貴重書庫

阪本龍門文庫 善本 電子画像集


2. Újságcikkek:

新聞記事文庫

雑誌記事索引集成データベース The Complete Database for Japanese Magazine and Periodicals from the Meiji Era to the Present




3. Tudományos publikációk:

国文学論文目録データベース Database of Research Thesis in Japanese Literature

雑誌「国語学」全文データベース

 CiNii Articles

J-Stage
 
日本語研究・日本語教育文献データベース



4.  Egyéb

現代日本語書き言葉均衡コーパス /  Balanced Corpus of Contemporary Written Japanese 

日本語情報資料館

万葉集検索

青空文庫

2012年8月7日火曜日

ハンガリー人の姓名の表記


今回の倫敦(ロンドン)五輪に関する日本語のニュースや記事を見ると、ハンガリーのスポーツ選手の名前の表記が滅茶苦茶になっています。(誤表記が多い気がします。)
ハンガリー人の姓名のカタカナ転写についてちょっと纏(まと)めようと思います。

先ず第一に、 姓と名前がよく逆になっています。 ⇒ 姓名の順序は日本のと同じなので、  苗字+名前 ですね。



× クリスチアン・ベルキ

○ ベルキ・クリスチアン (Berki Krisztián)

「ベルキ」は苗字で、 「クリスチアン」は名前ですね。

(「クリスチアン」より「クリスティアーン」の方が原音に近いです)


× エバ・リストフ 

○ リストヴ・エーヴァ (Risztov Éva) 




第二は、ローマ字の問題です。
ハンガリー語は、英語と同じくローマ字で表記されていますが、字母の読み方は英語と異なることがありますし、á・ü などのように記号のついている字母もあります。と言うわけで英語の知識でハンガリー人の名前を読んで、カタカナに書き直すと、間違いが生じます。 以下で英語と異なる読み方をする字母の転写法を示すが、言うまでもなくカタカナ表記に限界があります。括弧内で国際音声記号による音価を表示します。

1.母音  

  a, i, u, e, o  は 「ア」 「イ」 [ウ] 「エ」 「オ」列、  á, í, ú, é, ó  は  「 アー」 「イー」 「ウー」 「エー」 「オー」列で良いと思いますが、 問題は ö ([ø]) - ő ([øː] ]), ü ([y]) - ű ([yː]) ですね。日本語に無い母音ですから、 ö - ő を 「エ」 「エー」 で、 ü - ű を 「ウ」 「ウー」で書くのが仕様がないですね。 



2.子音

子音のうち、ここで英語と異なる読み方をする字母だけを転写します。 

c ([ʦ] ): ツァ行
稀に cz も見られますが、発音も転写法も上記と同じです。

cs ([ʧ]): チャ行

dzs ([ʤ]): ジャ行

gy ([ɟ]): ジャ行に当てます。

-h: 語末の h は、無音なので、転写しません。 例: Cseh: チェ
例外: ドイツ系の名前に現れる -ch ⇒ ハ行で転写します。

j ([j]): 英語のyと同じなので、 ヤ行または 「イ」ですね。

ly ([j]): 上のjと同じなので、ヤ行または「イ」ですね。

ny ([ɲ]):  ニャ行

s ([ʃ]):  シャ行

sz ([s]): サ行

ty ([c]): チャ行

v ([v]): ヴァ行

w ([v]): ヴァ行

zs ([ʒ]): ジャ行





× ダニエル・ギュルタ

○ ジュルタ・ダーニエル (Gyurta niel)



×  アーロン・シラーギ/シラギ

○ スィラー・アーロン (Szigyi Áron)



×  カロリー・タカーチュ

○ タカーチュ・ カーロ  (Takács Károly)



×  アドリアン・アヌス

○   アンヌシュ・アドリアーン (Annus Adrián)




上記の説明は大雑把かも知れませんが、ハンガリーの姓名を転写する際、役に立てれば嬉しいです。

2012年8月3日金曜日

新製拗音假字 Kísérlet új kana-jelek megalkotására (1883)

Az alábbi cikk szintén a 東洋学芸雑誌 c. kiadványból való:  egy Takahasi nevű jóember új kana-jeleket alkotott meg a 拗音(ようおん) jelölésére - tehát azokra a szótagokra, amelyeket  két kanával jelölnek. Ilyen a  キャ , シャ  , クヮ stb.
 Ma már a második kanát kisebb méretben  írják (小書き), de korábban mindkettő megegyező méretű volt: Takahasi indoklása szerint azért van szükség ezekre a speciális kanákra, mert a csak kanával íródott távíróüzenetekben nem egyértelmű, hogy a kérdéses szótag  拗音-e vagy sem. 
Példaként az orvos (医者)  és a kőfaragó  (石屋) szavakat hozza, amelyeket kanával ugyanúgy írnak: イシヤ.
Az új kana kialakítása a "hagyományos" módon történt, tehát Takahasi is a kandzsi egy részét vette el. Az új kana alapjául szolgáló kandzsikat lásd az alábbi képen.

Takahasi a cikke végén feltüntetett néhány példát is az új kana használatára, de azért én is írtam néhányat:


凡゛ウセツ: 謬説
夂クダツ:  掠奪
彡クハク:  脈拍
尸彐:    居所
屮ンス:   チャンス   
犭ッカン:  直感
ᄑウリ:   料理 


高橋富只「新製拗音假字」
『東洋学芸雑誌』 第廿二号

2012年8月1日水曜日

外山正一: 羅馬字會を起すの趣意 (1884)

Tojama Maszakazu előadása a "Latin írás társaság" felállításáról.

外山正一:羅馬字會を起すの趣意
『東洋学芸雑誌』39号 明治17年