2012年8月18日土曜日

A Tejúttól a burgonyáig 天川から咬 ロ留吧芋迄


Az imént nézegettem a Japán nyelv nagyszótárát (日国), és végre világossá vált 1-2 dolog, amit gondoltam, hogy megosztok másokkal is (笑).  Két ázsiai földrajzi név japán írásmódjáról/nevéről lenne szó, ami szerintem ismét jó példa arra, hogy a kandzsiösszetételek nem mindig azt jelentik, mint amit elsőre várnánk :)

① Batávia régi japán neve Dzsagatara じゃがたら, amit a 咬ロ留吧  kandzsikkal is írtak.  Sokáig nem értettem, hogy ebből hogy jön ki a じゃがたら , hiszen a olvasata  jiao・yao/コウ・ゴウ・キョウ・ギョウ,  a ロ留-é   liu/リュウ és a     ba/ハ・へ.   Ma aztán a szótárból megtudtam, hogy ez eredetileg a Sunda Kelapa nevű dzsakartai kikötő kínai átírása, amit aztán a japánok a Dzsagatara név jelölésére kezdtek használni.
A nagyszótár az első példát  a 17. század végéről hozza:  
 和爾雅〔1688〕一・下「咬ロ留(ジャガタラ)〔闍婆同〕」

※A  burgonya japán megfelelője, a じゃが芋  eredetileg a  じゃがたら芋 rövidülése.


② A  másik kandzsiösszetétel a 天川  , ami a Tejút japán neve (あまのがわ), de található ilyen nevű földrajzi név is Japánban: 天川 (てんかわ): Nara pref., vagy pl 天川大島町(あまがわおおしままち): Gumma pref. 
Ez az 天川 azonban egyúttal Macao régi japán elnevezése is; az "átváltozás" a következőképpen  játszódhatott le:

亜媽港 (媽港) :  amakan ⇒ amakau ⇒ amakava, amit aztán az idepasszoló  天(ama) 川 (kava) kandzsikkal kezdtek lejegyezni.
A nagyszótár az első példát 1638 tájékáról (南蛮寺興廃記) hozza, de inkább egy 18. századi szótár szócikkét másolom be, ami az 天川 jelölés eredetét magyarázza meg: 

 増補華夷通商考〔1708〕四  「亜媽港(あまかう〈注〉アマカハ) 唐韻アマカン、日本にてアマカウ、俗因て天川の字を用てアマカワと云り」


Felhasznált források:

『改訂第四版 漢字源』 学研 2008年
JapanKnowledge

10 件のコメント:

  1. Manapság Sunda Gelapát egyszerűen 巽他格拉巴 (Xuntagelapa)-nak írják át. A baidu szerint 1619-től Batáviát 巴城 (Bacheng)-nek is nevezték (további elnevezés volt még a 椰城 [Yecheng]).

    A Tejút kínaiul igen sok változatban létezik:天河/银河, de a hanok kapcsán már emlegettük a 天汉-t, [mi utóbbinak van egyedül másodlagos jelentése, mint Guangzhou városának egy negyedeként] ill. a 银汉-t is talán. De ezeken kívül 星汉/河汉/云汉/明河/星河 alternatívákban is előfordulhat.

    Makaó ma kínaiul ugyebár 澳门 (Aomen), korábban a Ming-korban egy 1534-es feljegyzés szerint 蠔鏡 (Haojing)-ként illették; majd 1557-ben, mikor a portugálok a szigetre érkeztek, a helyiek kérdésükre azt felelték, 媽閣 (Mage) szigetén vannak, a kínai wikipédia ebből adódóan elképzelhetőnek tartja, hogy a Megeből lehet a japán Amakawa is, jóllehet erre eddig nem találtak bizonyítékot.

    返信削除
  2. Köszönöm a kiegészítést!
    Igen, ez a  咬 口+留 吧  a putonghuában már igencsak messze van a Kelapától :)
    A Tejút mai japán neve 銀河 vagy 天の川, bár a nagyszótár szerint korábban a 銀漢, 天漢,漢, 漢河, 銀浦 írásmód is előfordult - kb ugyanazok, mint amit Te is írtál.

    Makaót ma japánul マカオ-nak hívják (笑),  a 国史大辞典 szerint az Amacau/Amacao/Macao (ebből aztán a japán Amakava) elnevezés onnan ered, hogy a szigeten egy bizonyos Ama nevű istennőnek volt temploma; az 澳門 név a Qing kortól használatos*.  

    Ez az "Ama"esetleg 媽祖/ 媽閣 lenne?



    * 《 マカオの名称は、同島にアマと称する女神祠があったことにちなんで、ポルトガル人がアマカウAmacau,Amacaoと称したのに始まり、マカウMacaoまたは「シナの神の名を冠せる市」Cidade do Nome de Deos da Chinaなどと称され、日本ではAmacaoを訛って、天川・亜媽港・阿媽港・媽港などの字を充てた。中国では、明代にはおおむね濠鏡澳と記され、澳門が用いられるのは清代以降のことである。》

    A szótár forrásként az alábbi két könyvet adja meg: 矢野仁一『(支那近代)外国関係研究』、C.R.Boxer:Fidalgos in the Far East,1550―1770,Fact and fancy in the history of Macao,The Hague(1948) - szóval nem a legfrissebb; ha jól tudom, 矢野仁一 könyve a '20-as évek végén jelent meg :)

    返信削除
  3. Igen, ezt a 媽閣廟 templomot is felvetették, de egyébként a wikipédia szerint nincs rá régészeti bizonyíték, hogy a templom a portugálok megérkezése előtt is állt volna:

    江戶時代的日本人稱澳門為「天川」(音:Amakawa),據信此名稱亦可能源自於「媽閣」的諧音,但是至目前為止,考古界還未找到「媽閣廟」在葡萄牙人登陸澳門前已存在的可靠證據。

    返信削除
  4. Hm, viszont a kínai wikin azt is írják, hogy 媽閣廟始建於1488年,時值明朝 -ez alapján a portugálok érkezésekor (XVI. század eleje) már állt..igaz, hogy a forrást egyik esetben sem tüntetik fel. Lehet, hogy el kéne ugrani Makaóba körülnézni? :))

    返信削除
  5. Az imént megnéztem az Unesco oldalát, ahol ezt írják:

    "The name of Macao derives from the Ma Kwok temple, built in the 14th century."

    (Gondolom, ez lenne a 媽閣廟)

    "Barra Square with the A-Ma Temple (15th century) is an example of Chinese culture inspired by Confucianism, Taoism, Buddhism and folk beliefs."

    (Ez az A-Ma meg ugyanaz lehet, mint amit a 国史大辞典 emleget a Macao név eredeteként)

    Akkor ezek szerint két templom van, amelyek neveit tartják a Macao név eredetének? Teljesen összezavarodtam :))

    返信削除
  6. Haha, tenyleg helyszni szemlere volna szukseg, tul sok az ellentmondas :)

    返信削除
  7. Csak a kozelben, Sanyan, a szinten szornyu Hainan szigeten :) Ra is irok majd qq-n, keressen valami oco jaratot arra :)

    返信削除
  8. A fenti 咬ロ留吧-nak van カラッパ (=Kelapa كلاڤا) olvasata is, ami csak logikusabb, mint a じゃがたら :)  

    返信削除