2017年7月23日日曜日

1-2 szócsalád



 Japán 3 nagy kandzsikutatója Kató Dzsóken 加藤常賢 (1894−1978), Sirakava Sizuka 白川静 (1910−2006) és Tódó Akijaszu 藤堂明保 (1915−1985). 
  Tódó neve az átlag japánul tanulónak a 学研漢和大字典 és a 漢字源 szótárakból lehet ismerős, előbbit én is bőszen lapozgattam a Japán Alapítvány budapesti könyvtárában, utóbbit meg később magam is beszereztem. Tódó egyébként etimológiával (is) foglalkozott, a legrégibb fennmaradt kandzsiszótár, a 説文解字  valamint Karlgren kutatásai alapján a kínai szócsaládok (単語家族) feltérképezésébe mélyült bele. Erről angolul itt lehet olvasni.  Sirakava a sztár, valószínűleg hármuk közül ő az, aki a legtöbbet szerepelt a médiában, számos könyvet írt, amelynek hatása megfigyelhető a kandzsi oktatóanyagokban, és ugye az évi kandzsialkotó pályázat  az ő emlékének is szól. Szóval iszonyatosan népszerű az átlag júzer körében, de szakmai berkekben már kritikusabban állnak hozzá (白川静ブームとその問題点)*. Tény, hogy a kandzsimagyarázatai rendkívűl izgalmasak, hiszen sok esetben ősi kínai szertartásokhoz, hiedelmekhez köti őket, mint pl a nem „száj”, hanem szertartási edény. Vagy a valójában  egy tekergő sárkányt ábrázol stb. Nekem talán pont emiatt nem jön be, kicsit erőltetettnek érzem, hogy mindenbe vallásos elképzeléseket akar beletuszkolni, igaz, én csak egy egyszerű laikus vagyok.

  Kató neve viszont abszolút homály volt, teljesen véletlenül szereztem róla tudomást, mégpedig Jamada Kacumi 山田勝美  etimológiai szótárából (漢字の語源 1976), amely végső soron Kató kutatásainak (漢字の起源 1970, illetve lásd még Kató-Jamada当用漢字字源辞典 1972)  felhasználóbarátabb közreadása. Kató is a 説文解字-t vette alapul, de ahogy látom, néha Tódótól eltérő következtetésre szokott jutni. A Jamada-féle szótárt viszonylag gyakran olvasom, de nem lévén sinológus, nem tudom megállapítani, hogy Kató (+Jamada) etimológiái mennyire helytállóak. Viszont kellemes időtöltés :D  Egyébként ezt a kilencvenes években 漢字字源辞典 címen is kiadták, állítólag itt-ott kipofozva. 
Az alábbiakban Kató két etimológiáját próbáltam szócsaládba rendezni, elsősorban a magam szórakoztatására, de talán valami haszna is lehet a kandzsik vagy a sino-japán szavak memorizálásában.

1.    とまる, とどまる, とどめる(止)

市(シ)【彼我の物品の公平な値段の定まる所】

至(シ)【敵方の射た矢が、ここまできて逆さに倳(た)って止まる、すなわち遠くからここまできて「止まる」意である】

視(シ)【目をとめて見る意】

室(シツ)【家の中で人のとどまる所の意】

待(タイ・ダイ)【道路上にたちどまる意】



2.    ゆく(之)

志(シ)【心が動く意】

詩(シ)【意志(かんがえ)をことばに表したものの意】

寺(シ・ジ)【手を動かす、手を使って処理する意】

適(セキ・テキ)【外に出かけてゆく意】

出(シュツ・スヰ)【履(くつ)をはいて外に出てゆく意】ez az alábbi szavakkal lehet kapcsolatban: 

進(シン)【履(くつ)をはいて道路を前に向かって歩行する、すすむ意】

晋(シン・セン)【太陽の出る意】

春(シュン)【桑の若芽が出る日の意】

水(スヰ;古音式軌切)【しみ出る、あるいは、わき出る意】

商(シャウ)【子を生む股穴、すなわち「女陰」の意】 



Tódó szócsaládjaival összehasonlítva találni némi átfedést:

{TEG, TEK} alapjelentés: じっとひと所にとまる. 止、阯、趾、沚、歯、臺、祉、峙、待、侍、塒、持、得、已

{TÊG} alapjelentés:まっすぐ進む. 之、志、寺、侍、詩、時

De pl a 至 室 és a szavakat teljesen más szócsaládba sorolja:

TERalapjelentés: まっすぐで短い、ひくい.  視、矢、弟、低 stb

{TER, TET, TEN} alapjelentés: いっぱいつまる. 畛、体、室、至、窒、致、質 stb




* Ez persze nem jelenti azt, hogy Kató és Tódó tévedhetetlen lenne.

Felhasznált szótárak:

加藤常賢・山田勝美『角川 当用漢字字源辞典』角川書店1972
藤堂明保『漢字語源辞典』学灯社1965
山田勝美『漢字の語源』角川小辞典1976年 

2017年7月21日金曜日

Kit-Katos rejtvények



A minap maccsás Kit-Kattot vettem, és csak a sokadik darab bezabálása után vettem észre, hogy a csomagoláson kvízkérdések olvashatók, ráadásul nyelvi témában is.
Legott meg is mentettem hármat, íme:







Nézzük sorjában! (jobbról balra)
Az első a 頑張るetimológiája, amit kizárásos alapon könnyű? megfejteni (= 我を張る), bár a Japán Nyelv Nagyszótára (日本国語大辞典)  szerint „úgy gondolható, hogy a 眼張る szóból ered”, de emellett megemlíti a  我張る, 我に張る(és nem 我を張る, ahogy a Kita-Katon olvashatókifejezéseket is, mint egyéb elképzeléseket*.

A középső kérdés az 一期一会 kifejezés eredete, amit nem tudtam, de valóban a teaszertartáshoz köthető írásjegyösszetétel, ami Szen-no-Rikjú 千利休 Szódzsi 宗二nevű tanítványának könyvéből származik.

A Naver handzsaszótárában szintén megvan, ezek szerint Koreába is átkerült:
一期一會 (일기일회)

A harmadik szintén teás-nyelvi, amit kizárásos alapon talán nem olyan nehéz kitalálni.

 
* 「眼張る」から出た語と考えられるが、「頑張る」は、「我張る」「我に張る」から変化したものという説もある。

2017年7月10日月曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『日本語学』 20177月号 通巻468号 (第367号)

◆漢文をいかに教えるか

○漢文教育の今日的意義 佐藤正光

○漢文教育の意義と方向 安藤信廣・坂口三樹

○中学校において漢文を学ぶ意味――中学校での授業事例とともに―― 秋田哲郎
 
○高等学校において漢文を学ぶことの意味――現場から見た「今」と「これから」―― 宮利政
 
○中学・高校における漢文教育の課題と実践――日本との関わりを重視して―― 加藤直志
 
○漢文指導のあり方をめぐって ――若い先生方への二つのアドバイス―― 塚田勝郎

【投稿】
日本語における聞き手とは 天川豊子

【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]齊藤真美




『國語國文』 866号(通巻994号)

大谷雅夫教授退職記念特輯 第3


○浄瑠璃『二名島女天神記』の成立と伝承  (久堀裕朗)

○明治初年の菊池三渓  (福井辰彦)

○柳北の登場―『春聲樓詩抄』について (マシュー・フレーリ)

○〈非現実〉への通路 ――泉鏡花「外科室」の舞台設定―― (峯村至津子)

○「まやかしもの」の蝦夷錦 ――泉鏡花『錦帯記』論 (白方佳果)

○漱石『三四郎』における「ストレイ・シープ」の意味の変容について
――『共通祈祷書』との関連をめぐって―― (小鹿原敏夫)

○岩野泡鳴〈五部作〉の構想と生成 (王憶雲)

○非在の町――佐藤春夫と稲垣足穂の「町」について―― (永井太郎)

○大連における杉原謙(游鶴)――「外地」の能楽界と漢詩壇―― (中嶋謙昌)

○近松秋江作品の中国語訳から見た日中文学の諸相(一九二〇~三〇年)(申英蘭)

○堺利彦の社会講談「一休和尚」と明治大正期の一休もの講談本
――武者小路実篤「或る日の一休」に触れつつ―― (奥野久美子)

○小説家協会・無名作家同盟から見る大正文壇──藤村のまわりの青年達── (永渕朋枝)

○新興芸術とプロレタリア文学――赤木健介の理論―― (高橋幸平)

○谷崎潤一郎『痴人の愛』論 (三嶋潤子)

○谷崎潤一郎「吉野葛」小考 (田鎖数馬)

○中村真一郎『死の影の下に』五部作の人間像――プルースト受容とその展開―― (飯島洋)

○「歌はをさなかれ」の思想 (大谷雅夫)

○大谷雅夫教授著作目録抄




『國語と國文學』 20177月号 通巻1124号(第94巻第7号)

○「小敦盛」絵巻の変容――願得寺実悟の関与をめぐって――(小林健二)

○嵯峨朝詩壇における菅原清公「嘯賦」の意義(宋晗)

○『三勇和歌集』考(家永香織)

○黒川真頼における『詞八衢』の受容と展開(遠藤佳那子)

◇書評・陣野英則著『源氏物語論 女房・書かれた言葉・引用』(松岡智之)

◇書評・高野奈未著『賀茂真淵の研究』(田中仁)

◇新刊書情報
◇国語と国文学 総目次







『文学・語学』 第219号 2017625日発行

○『諸国百物語』論―「髪」の表象を中心に (塚野晶子)

  明治期西鶴批評の「機略」―明治20年代初頭における西鶴復興現象と批評家内田不知庵 (大貫俊彦)

  安部公房「赤い繭」論―「さまよえるユダヤ人」をモチーフとした寓話 (顧琦淵)

  チェンバレンによる古代の音の英訳―『古事記』の「ぬなとももゆらに」について (高橋憲子)


〈冬季シンポジウム特徴〉
テーマ 女性作家と『源氏物語』

基調講演
  与謝野晶子の『新訳源氏物語』から『新新訳源氏物語』へ―「源氏物語礼讃歌」詠作の背景と意義 (伊井春樹)

公開シンポジウム
◇ 戦後の与謝野源氏と谷崎源氏 ―出版文化史の観点から― (田坂憲二)

  田辺聖子『新源氏物語』から『霧ふかき宇治の恋』へ―『源氏物語』の読みの深化について― (呉羽 長)

  千時の時をかける少年少女―児童書における『源氏物語』の現在― (北村結花)

  女性作家と『源氏物語』 (中 周子)


〈国語学小特集〉 日本語研究と日本文学研究の接点

☆ 『大和物語』諸段の解釈をめぐって―日本語学からの貢献― (山口佳紀)

  中古の引用句を導く感情形容詞述語文と体験話法―『源氏物語』の例を中心に― (吉田光浩)

  『玉葉和歌集』の「詞書」の語彙について (若林俊英)

  文学の「人称」と言語学の「人称」 (福沢将樹)

  文の類型からみた『草枕』『二百十日』の写生文 (半藤英明)



★ 会報