2010年6月21日月曜日

ゐ・ゑ


Szabolcs nevű kedves olvasóm a ゐ (ヰ)és ゑ (ヱ)kanákról érdeklődött:
"Engem érdekelne még a ゐ és a ゑ története is. Mi történt az eredeti kiejtésükkel? Talán a századok során kikoptak a nyelvből?"


A  ゑ( katakana ヱ)hangértéke eredetileg "we" volt, de a 13-14. század körül összekeveredett a kiejtése a "je"-vel az utóbbi javára. (eredetileg "e" és "je" is volt, de a 10. században eltűnt a kiejtésbeli különbség köztük, és az "e" eltűnt)
A "je" leírására így egyaránt használták a え・ゑ kanákat; a portugálok mindkettőt YE-nek írták át.Az Edo-korban aztán a "je" "e"-vé változott.
Az ゐ (ヰ)is eredetileg a wa-sor része volt wi hangértékkel, de a 13-14. század körül a kiejtése azonos lett az い i-vel- a portugálok mindkettőt Y-vel jelölték.


A modern kana-helyesírás (現代仮名遣い) nem alkalmazza a ゑ és  ゐ kanákat, ezekkel manapság elsősorban csak a klasszikus japán szövegekben találkozni, de ebben az esetben is "e"-nek és "i"-nek olvassák.

参考文献

『1日1題 30日完成 古文』日栄社
『日本語要説』ひつじ書房
Joam Rodriguez: ARTE BREVE DA LINGOA IAPOA. 1620.
Senga Toru: "A jen szó és ami körülötte van." Magyar Nyelv, 2005. július

2010年6月16日水曜日

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban2. 似非科学

Ez már biztos régi, de én csak most fedeztem fel:

"A nagyúr = nádor szó Japánban is használatos. Nadori : békebiró. Japán császár régen: ,nadairi’ és ,nadarsin".
""A japán nadori = császár szó...""

Hűha! Először is, tudtommal nincs olyan szó, hogy "nadairi". Viszont van olyan, hogy "dairi" 内裏, ami eredetileg palotát jelent (legrégebbi ismert előfordulása i.sz. 724), de később már a császárra is alkalmazták. Vö. mikado 御門- palota kapuja ⇒ császár.
A dairi "természetesen" sino-japán szó (漢語), a "dai" a 内 kan-kiejtése(漢音).
Létezik még a "daidairi" vagy "taidairi" 大内裏 szó is, ami palotát jelent, és főleg Heiankjót (平安京) vagy Heidzsókjót (平城京) értik alatta.

Van egy olyan szó is, hogy "nadari" 傾, de ennek jelentése "lejtő" (=nadare 傾れ・雪崩), ráadásul a 日本国語大辞典 szerint az első írásos említése az 1940-es évekből származik (!).

"Nadarsin" sem létezik, de talán hangzásban a "naidaidzsin" 内大臣 áll hozzá legközelebb. Ez egy tisztség kínai eredetű neve, japánul "ucsi no otodo".

A nadorira nem találtam se "békebíró", se "császár" jelentést....a szótárban ilyeneket látok helyette:

nadori 汝鳥、名取
natori 名取
natori 菜鴨

Ami a nagyúr, nádor , békebíró szavak japán megfelelőit illeti, azok a következők:

nagyúr: 大君 (taikun), 殿様 (tonoszama), 藩侯 (hankó), 主君 (sukun)

békebíró: 治安裁判官 (csianszaibankan)、治安判事 (csianhandzsi)、仲裁者 (csúszaisa)、調停者 (csóteisa)


nádor: 副王 (fukuó)

( a császárt lásd a hozzászólásokban)


A nádor szó japán eredeztetése nem mai találmány, az 1863-ban megjelent "A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése" c. könyv 10. oldalán olvasható az alábbi mondat:

《..Hasonlóképpen a keleti nyelvekből származtatja elnevezésünket Kállay; mire szerinte utal: a japáni császárok "Na-dairi" és "Na-darsin" neve, mely címek Klaproth értelmezése szerint jelentik "le ministre de la maison du Dairi," vagy "grand officier de l' interieur"..》

Lábjegyzetben a Journal Asiatique 62. számának 160. oldala van megadva (Sur les Daïris ou empereurs du Japon, par M. Klaproth)
Lássuk mit találni benne a fenti szavakról:

"Le Na dai sin (Neï ta tchhin), grand officier de l' intérieur, est le ministre de la maison du Daïri, et si un des trois dignitaires, mentionnés tout à l'heure, est hors d'état de vaquer à son emploi, il est chargé de la remplacer"
(164. oldal)

Látható, hogy Klaprothnál nem szerepel se Na-dairi, se Na-darsin- Kállay vagy félreolvasta a Na dai sin szót, vagy szándékosan eltorzította...
Podhorszkynál is a "nadori" békebírót jelent, de ő is "elfelejtett" forrást, hivatkozást megadni. (M. Nyelvészet, II. kötet, 1856. 35. oldal)

参考文献

Sur les Daïris ou empereurs du Japon, par M. Klaproth. Nouveau Journal Asiatique, Janvier 1833.

Frankl Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. 1863

Imaoka: Magyar-japán nagyszótár.

『明解古語辞典』三省堂

『現代新国語辞典』学研

Joam Rodriguez: ARTE BREVE DA LINGOA IAPOA. 1620

『日本国語大辞典』

米国平文先生著『和英語林集成』

2010年6月10日木曜日

Új kandzsik 常用漢字:196字追加、 5字削除

Egy többé-kevésbé friss hír: 196 kandzsival bővítik a dzsójó kandzsik 常用漢字 listáját, illetve a listából 5 korábbi kandzsit törölnek.
A törlésre kerülő írásjegyek:
勺 シャク 錘 スイ、つむ   銑 セン   脹 チョウ  匁 もんめ

Az újonnan hozzáadásra kerülő kandzsik:

挨 アイ
曖 アイ
宛 あてる 
嵐 あらし
畏 イ、おそれる
萎 イ、なえる
椅 イ
彙 イ
茨 いばら
咽 イン
淫 イン、みだら
唄 うた
鬱 ウツ
怨 エン、オン
媛 エン
艶 エン、つや
旺 オウ
岡 おか
臆 オク
俺 おれ
苛 カ
牙 ガ、ゲ、きば
瓦 ガ、かわら
楷 カイ
潰 カイ、つぶす
諧 カイ
崖 ガイ、がけ
蓋 ガイ、ふた
骸 ガイ
柿 かき
顎 ガク、あご
葛 カツ、くず
釜 かま
鎌 かま
韓 カン
玩 ガン
伎 キ
亀 キ、かめ
毀 キ
畿 キ
臼 キュウ、うす
嗅 キュウ、かぐ
巾 キン
僅 キン、わずか
錦 キン、にしき
惧 グ
串 くし
窟 クツ
熊 くま
詣 ケイ、もうでる
憬 ケイ
稽 ケイ
隙 ゲキ、すき
桁 けた
拳 ケン、こぶし
鍵 ケン、かぎ
舷 ゲン
股 コ、また
虎 コ、とら
梗 コウ
喉 コウ、のど
乞 こう
傲 ゴウ
駒 こま
頃 ころ
痕 コン、あと
沙 サ
挫 ザ
采 サイ
塞 サイ、ソク、ふさぐ、ふさがる
埼 サイ
柵 サク
刹 サツ、セツ
拶 サツ
斬 ザン、きる
恣 シ
摯 シ
餌 ジ、えさ、え
鹿 しか、か
叱 シツ、しかる
嫉 シツ
腫 シュ、はれる、はらす
呪 ジュ、のろう
袖 シュウ、そで
羞 シュウ
蹴 シュウ、ける
憧 ショウ、あこがれる
拭 ショク、ふく
尻 しり
芯 シン
腎 ジン
須 ス
裾 スソ
凄 セイ
醒 セイ
脊 セキ
戚 セキ
煎 セン、いる
羨 セン、うらやむ、うらやましい
腺 セン
詮 セン
箋 セン
膳 ゼン
狙 ソ、ねらう
遡 ソ、さかのぼる
曾 ソウ、ゾ
爽 ソウ、さわやか
痩 ソウ、やせる
踪 ソウ
捉 ソク、とらえる
遜 ソン
汰 タ
唾 ダ、つば
堆 タイ 
戴 タイ
誰 だれ
旦 タン、ダン
綻 タン、ほころびる
緻 チ
酎 チュウ
貼 チョウ、はる
嘲 チョウ、あざける
捗 チョク
椎 ツイ
爪 つめ、つま
鶴 つる
諦 テイ、あきらめる
溺 デキ、おぼれる
填 テン
妬 ト、ねたむ
賭 ト、かける
藤 トウ、ふじ
瞳 ドウ、ひとみ
栃 とち
頓 トン
貪 ドン、むさぼる
丼 どんぶり、どん
那 ナ
奈 ナ
梨 なし
謎 なぞ
鍋 なべ
匂 におう
虹 にじ
捻 ネン
罵 バ、ののしる
剥 ハク、はがす、はがれる、はぐ、はげる
箸 はし
氾 ハン
汎 ハン
阪 ハン
斑 ハン
眉 ビ、ミ、まゆ
膝 ひざ
肘 ひじ
訃 フ
阜 フ
蔽 ヘイ
餅 ヘイ、もち
璧 ヘキ
蔑 ベツ、さげすむ
蜂 ホウ、はち
貌 ボウ
頬 ほお
睦 ボク
勃 ボツ
昧 マイ
枕 まくら
蜜 ミツ
冥 メイ、ミョウ
麺 メン
冶 ヤ
弥 ヤ
闇 やみ
喩 ユ
湧 ユウ、わく
妖 ヨウ、あやしい
瘍 ヨウ
沃 ヨク
拉 ラ
辣 ラツ
藍 ラン、あい
璃 リ
慄 リツ
侶 リョ
瞭 リョウ
瑠 ル
呂 ロ
賂 ロ
弄 ロウ、もてあそぶ
籠 ロウ、かご、こもる
麓 ロク、ふもと
脇 わき

2010年6月9日水曜日

Kóki dzsiten 康煕字典


A Qing-dinasztia uralkodójának, Kangxi 康煕/ Kóki / Elhe taifin ᡝᠯᡥᡝ ᡨᠠᠶᡳᡶᡳᠨ parancsára 1710-ben Zhen Tingjing /Csin Teikei 陳廷敬 és Zhang Yushu/Csó Gjokuso 張玉書 hozzálátott egy új írásjegyszótár összeállításához. A szótár 1716-ban készült el, és a császár után a "Kangxi szótár" címet adták neki.
Ez a szótár 42 kötetes, ebből 36 a tényleges szótár, a többi hat pedig index, kiegészítések, rímtáblázatok stb. Az írásjegyek száma kb 49 ezer. Az írásjegyeket gyök szerint csoportosították, és a gyökökön belül vonásszám szerinti sorrendben követik egymást.
A szócikkek felépítése a következő:
-kandzsi
-a kandzsi kiejtése a fanqie 反切 módszer alapján - a japán kiadásban katakanával is megadják mind az On 音, mind a Kun  訓 olvasatot
-a kandzsi jelentése
-példamondatként néhány klasszikus idézet, kezdve a konfuciánus művekkel.
A szótár hátránya, hogy nincsenek írásjegy- összetételek (熟語).

A szótár Japánba is átkerült, először 1778-ban adták ki, és még ma is kapható, pl DVD-ROM formában. On-line változata is létezik: 康熙字典網上版 , 康煕字典.

参考文献

『国語学研究辞典』
『康煕字典』

2010年6月8日火曜日

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban1. 似非科学

Az interneten jó pár honlapon, fórumon lehet találkozni a japán-magyar nyelvrokonság lelkes híveivel, kik a nyelvrokonság bizonyítékaként hasonló hangzású japán és magyar szavakat vetnek össze.
Egy kis ízelítő:

mizu - víz

hakcsó - hattyú

ko - öböl, tó

haramu 'múlandóság' - halandó

Kioto - kikötő

samuraj - Szem-Úr-Raj

itosii - édes, ides

szeki - szék

stb

A fenti "módszerrel" akár még a német-japán (Name- namae 名前, so - szó そう, fett- futoi 太い), vagy az arab - japán (انت anta - anta /anata 貴方、جبة dzsubba -dzsuban 襦袢) nyelvrokonság is "bebizonyítható" :)

Hogy valójában mi alapján állapítják meg a nyelvrokonságot, arról itt lehet olvasni egy kis összefoglalót.

※ Ami a fenti japán szavakat illeti, a 水 mizu az ójapánban midu, és általában koreai átvételnek tartják :   mul < mïl :  midu    *myaldu        (Martin 1966, 246. oldal) 

※ A 白鳥 hakucsó sino-japán szó, elsődleges jelentése: fehér tollú madár. Ebben a jelentésben először a  14. századi Taiheikiben  太平記 látható:
一七・山門攻事「白鳥(ハクテウ)の羽にてはぎたる矢の、十五束三臥有けるを」
Másodlagos jelentése hattyú, ennek japán megfelelője a  鵠 kugui (kugufi), illetve 白鳥 siratori:
古事談〔1212~15頃〕一・白鳥来侍従池事「有白鳥〈羽鳥四尺許。身長三尺〉来住侍従池」
A japánban a "h" csak a 17. századtól jelent meg ; a hakucsó a japán-portugál szótárban facuchô alakban szerepel: 「Cignus 〈略〉Facuchô (ハクチョウ)、クグイノ タグイ」

※ A  湖 ko szintén sino-japán (<γuo), japánul mizuumi lenne...

※ A haramu (faramu) 孕む jelentése nem múlandóság, hanem "terhes", "magában foglal", "felduzzaszt" (a szél pl vitorlát), "duzzad"(kalász).

※ A Kiotó kandzsikkal 京都. A 京 (ki̯ɒng) jelentése "főváros, ahol palota áll", a 都 (tuo) jelentése "nagy város, ahol az emberek összegyűlnek"-tehát semmi köze a kikötőhöz.
A Kiotó (japánul Kjóto) olvasat pedig szintén kínai eredetű.

※ A szamurájról már korábban írtam.

※ Az itosii 愛しい eredeti jelentése "sajnálatra/szánalomra méltó, szegény". "kedvelt", "szeretett" jelentésben a 16. századtól van rá példa. Az itosii szó az itofu 厭 igéből lett képezve (itofu → itofosi), a hangalak változása: いとほし→いとをし→いとうし→いとし.

※ A szeki 席 egyrészt sino-japán szó, másrészt eredetileg gyékényszőnyeg jelentésű. Átvitt értelemben jelenthet ülőhelyet (legkorábbi előfordulása a 13. század) is, de a "szék" japánul iszu / isi 椅子 (isi:10. század, iszu: 15. század ) vagy pedig kosikake 腰掛 (16. század).

A fenti példa jól jellemzi az amatőr nyelvészek (nyelv)ismereteit.....



参考文献

『日本語源大辞典』

大野晋編『岩波古語辞典』1975年

中古音はGrammata Sericaによる → 『世界の文字の図典』吉川弘文館

『Vocabvlario da Lingoa de Iapam』

『現代新国語辞典』学研

『日本国語大辞典』

2010年6月3日木曜日


Korábban már említettem, hogy a hiragana no の szótagjelet Taiwanon is használják a 的 helyett (a birtokviszonyt a japánban a "no" の partikula jelöli).
A múltkori "Kínai nyelvjárások kutatása(中国方言研究)" c. órán ez a téma is szóbakerült, és megtudtam, hogy nemcsak Taiwanon, de Kínában és Szingapúrban is előfordul a "no" szótagjel használata -ezen az órán a kínai nyelvet anyanyelvként vagy második nyelvként beszélő diákok (szingapúri, belső-mongol, sibe) is részt vesznek, így az info első kézből való. A の -t Szingapúrban "de" 的 vagy "zhi" 之 kiejtéssel használják, de Kínában japánul, no-nak  olvassák ki. A belső-mongol csoporttárs viszont mongolul ejti ki (ᠪ ai/ɔi/əi).... :)


臺灣で「的」の代わりに平仮名の「の」が使われていることがあるということに以前は言及したが、
この前の「中国方言研究」と言う授業で「の」の話になったが、
臺灣だけではなく、中国と新嘉坡でも「的」を「の」で代用するのを始めて知った。
この授業に中国語を母語、若しくは第二言語として話す留学生が参加するので、
情報が正しいと思う。
新嘉坡の留学生の話によると、新嘉坡で「の」はde (的)または zhi (之)と読まれるが、
中国ではそのまま「の」と読まれるそうだ。
内蒙古の留学生が、意外なことに、「の」をモンゴル語で ai/ɔi/əiと読むんだって。

2010年6月1日火曜日

Wától Nipponig 倭から日本まで


A magyar interneten időnként elég vad dolgokat lehet olvasni a japán nyelvről, történelemről illetve az anyanyelvi-és történelemoktatásról. Bár Shokotu Faisi nemlétező történész levele is változatlanul népszerű, még mindig sok híve van a Nihon / Nippon név alternatív "értelmezésének" is.    Sajnos  ezek az "információk"  olyanoktól származnak, akik nem vették a fáradtságot a japán nyelv és az ország megismerésére.

A rossz hír az, hogy a Nihon / Nippon 日本 elnevezés kínai eredetű (putonghua rìběn, kantoni  yahtbún, sino-koreai ilbon 일본, sino-vietnámi Nhật Bản).
 Körülbelül az i.sz. 8. századtól használják¹, bár hasonló elnevezést használt Sótoku herceg 聖徳太子 (valószínűleg ő szolgált Shokotu Faisi nevének mintájáúl) is a kínai Szui 隋 dinasztiának írt levelében: 日出處天子 "a felkelő nap földjének ég-fia".



Mint látható, a 日本 két kínai írásjegy összetételéből áll:


日: "nap".  Mai sino-japán olvasata (音 on) [nicsi] és [dzsicu]:  csi < ti, cu < tu

     (vö.  sino-vietnámi nhật, kantoni iɐt)

A kínai szó változása Tódó Akijaszu 藤堂明保 szerint  niet -– niĕt (rɪĕt)--rɪəɪ -- rï.



本: "eredet, gyökér" Mai sino-japán olvasata [hon]:  h < φ < p.


A kínai szó változása Tódó Akijaszu 藤堂明保 szerint puən--puən--puən--pen.




Így a 日本  eredeti sino-japán alakja 
Hamada Acusi 浜田敦 (①) valamint  Komacu Hideo 小松英雄 (②)szerint  nitpon vagy nitφon lehetett







Érdemes megemlíteni, hogy az 1603-1604 között szerkesztett japán-portugál szótárban, a  Vocabvlario da Lingoa de Iapam-ban [dzsippon] alakkal is találkozni:

Iippon: fino moto. oriente i. Iapão






 A 8. század előtti kínai forrásokban Japánt  倭 (sino-japán: [wa]) néven említik², amit aztán a japánok is átvettek és használtak a Kínával való kapcsolattartás során. A 倭 jelentése "kicsi görbe hátú ember", emiatt a japánok később a hasonló sino-japán olvasatú  和 kandzsit kezdték használni. (Mellesleg ebből a 倭-ból származik Japán mandzsu neve, az ooze ᠣᠣᡯᡝ <
倭子 is , és a nanai  niktǝ guroŋ ba "az alacsony emberek földje"  elnevezés is talán ebből származhat.) A  和  [wa] elnevezés mind a mai napig használatos, főleg összetételekben:

和解 [wage]:  japánra lefordítani, egyszerű szavakkal elmagyarázni

和食 [wasoku]: japán konyha

和室 [wasicu]: japán stílusú szoba

漢和 [kanwa]: sino-japán, pl szótár

stb






¹ 旧唐書:日本國者、倭國之別種也。以其國在日邊、故以日本爲名。或曰、倭國自悪其名不雅、改爲日本。

新唐書 東夷伝:日本古倭奴地。・・・後稍習夏音悪倭名、更号日本、使者自言、国近日所出以爲名。


² 魏志 倭人傳:倭人在帯方東南海之中・・・・。




Felhasznált irodalom:

『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・随書倭国伝』岩波書店1994年

『日本語の隣人たち』白水社2009年

『講座日本語の語彙』 第11巻 語誌Ⅲ  明治書院1983年

藤堂明保編 『漢和大字典』 学研1978年