A szamurai (magyarosan szamuráj) szó régi alakja "szaburafi" さぶらひ, ez a "szamorafu" さもらふ igére vezethető vissza, melynek jelentése: （magas rangú személynek) szolgálni.
Az ebből képzett főnév a "szamorafi" さもらひ, aminek későbbi alakja "szaburafi" さぶらひ illetve "szamurafi" さむらひ.
/A "fi" szótag kiejtése a 11. századtól szó közepén "wi" , ami aztán a 13. században "i"-re változott. Így az "i" hang jelölésére három kanát is használhattak: い・ひ・ゐ．/
A "szamorafu" három elemre bontható:
sza-: prefixum
mora-: "védelmezni" ( ＝ moru 守る)
-fu: szuffixum, folyamatosságot jelöl
Tehát a szó eredeti jelentése megvédeni, magas rangú személyre vigyázni. (és nem "szem-úr-raj” , ahogy valaki a neten írta :) )
A 16. században a "szaburafi" (szaburai) alak volt az elterjedtebb ("Vocabvlario da Lingoa de Iapam" saburai: fidalgo, homem honrado), de a "szamurafi" (szamurai) szóra is van már példa. Utóbbi a 18. század második felétől lett általános.
A szamurájok történetéről érdemes elolvasni Farkas Ildikó cikkét itt
参考文献
杉本つとむ著 2005年『語源海』東京書籍
金田一京助・金田一春彦 監修 ㍼45年 『明解古語辞典』 三省堂
山口明穂・鈴木英夫・坂梨隆三・月本雅幸 共著 2007年 『日本語の歴史』 東京大学出版社
"Vocabvlario da Lingoa de Iapam"
Nagyon jó. Tömör, frappáns, informatív. Köszönöm!
返信削除Örülök, hogy tetszett!
返信削除Azt a bizonyos japán TV- műsort sajnos még nem találtam meg...
jó volt.
返信削除én olvastam farkas ildikó cikkét,érdekes.
Nekem a kyoto-kikötő és a koege-kő ege is tetszet...:)))
返信削除Köszönöm a hozzászólást! カキコ有難う！
返信削除"Nekem a kyoto-kikötő és a koege-kő ege is tetszet...:)))"
Ezekről először hallok :)
A nap-hon = Nippon is elég népszerű, kár hogy butaság :)
Az igazság valami ilyesmi:
1603-as (bővített kiadás: 1604) Japán-portugál szótár (Vocabvlario da Lingoa de Iapam 日葡辞書) :
Iippon (ejtsd Dzsippon)
Nifon
Nippon
Ezt mind a 日本 kandzsikkal írják le.
Utánanéztem etimológiai szótárakban is,
①. 杉本つとむ著『語言海』
A 8. század feléig a Jamato és Hinomoto (japán-portugál szótár: Finomoto) elnevezéseket használták, és ezeket a 日本 kandzsikkal írták. Ezt később sino-japán kiejtéssel kezdték olvasni:
dzsippon, nicsihon (nitifon), nippon, nihon (nifon).
② 日本語源大辞典
a, A kuszaka szót (kb "a hely, amit a nap beragyog ") kezdetben日下 -nak írták, majd a 下helyett 本 -t kezdtek írni.
b, a Jamato (Japán önelnevezése) szó jelzője a japán versekben Hi-no-moto volt, ennek a sino-japán olvasata a Nippon, Nihon stb.
③ 現代国語辞典
Japán önelnevezése kezdetben a Jamato és a Hi-no-moto volt, amit a 日本 kandzsikkal írtak. Ezt később sino-japánul olvasták ki, így jött létre a Nippon, majd később a Nihon olvasat. A Nippon elég keményen hangzik, ennek lágyabb, japános változata a Nihon.
A Gakken-féle sino-japán írásjegy szótár szerint (漢和大字典) a 日 és a 本 kandzsik kiejtése a kínaiban a következőképp változott:
日 niet – niĕt (rɪĕt)--rɪəɪ --- rï
本 puən---puən----puən----pen
Így a niĕt puən sino-japán kiejtése a nippon / nitifon, a rɪĕt puən –é pedig a dzsippon
Vesd össze még: Zipangu (ʑiɁpǝnkwɔɁ)
Ja én azt hittem innen nézted te is:
返信削除http://maghar.gportal.hu/gindex.php?pg=22325384
Van egy szép kis lista ("a teljesség igénye nélkül").
:)
Ez valami katasztrófa!
返信削除Gratula a szerzőnek, hogy nem volt képes utánanézni a japán szavaknak 笑.
Az meg különösen vicces, hogy kínai eredetű szavakat is felsorol (白鳥、京都、湖).
No, most láttam csak Cey-Bert cikkét a MN-en.
返信削除http://mn.mno.hu/portal/91896
"A japánok a Nap országának – japánul Nihonnak –
nevezik hazájukat, ami magyarul Naphont jelent (a „ni” napot, a „hon” pedig hont, eredetet, országot jelöl)."
Kár, hogy a "ni" NEM jelent napot...A "hon" ország jelentését nem tudom honnan vette.
Én ezt látom a kandzsiszótárban (漢字源):
-vastag gyökér
- eredet, kezdet
- mezőgazdaság
-igazi, eredeti
-saját
- könyv
Nah azért adjuk meg nekik, hogy a 日 az viszont már tényleg napot jelet. A 本 mondjuk tényleg nem jelent hont / hazát magyarul, a 日本 szóban a történelmi ejtésből (hinomoto) is látszik, hogy forrás, eredet jelentésben szerepel.
削除Szóval Japán a "Nap eredete", az a "Felkelő Nap országa". :D
Persze, ezt nem is vitatom, azzal van a bajom, amikor mindenbe magyar szavakat magyaráznak bele :)
削除尻が青いの時、mikor először megtudtam az írásjegy (侍) jelentését - "szolgálni", meglepődtem rajta, valami "rettenthetetlen hős, aki a katanával kettévág"-nak jobban örültem volna. 笑
返信削除Amikor utánanéztem az etimológiájának, én is valami hasonlót vártam kezdetben :)
返信削除Dilettáns "nyelvészek" a szamuráj körül is ügyködnek néha, pár napja láttam, hogy valami szerencsétlen a magyar Szabó családnévvel meg a szabir szóval hozta kapcsolatba :)
Gondoltam, hogy kijavítom, de akkor meg én lennék a hazaáruló szovjethabsburgtudjukkik ügynöke :)
A さむらい/さぶらい szót a 士 - vel is írták, aminek etimológiája a 字通 szerint: élére állított harci fejsze (鉞). A 漢字の語源 szerint meg eredetileg egy péniszt ábrázol :)
返信削除A 侍 meg a régi japán はべり szó lejegyzésére is használatos.
Kiegészítés a bejegyzéshez:
A さぶらい tudomásom szerint 10. századi szövegekben, a さむらい pedig a 14.(?) században jelenik meg először. (日国)
＊古今〔９０５～９１４〕東歌・一〇九一「みさぶらひみかさと申せ宮木ののこの下露はあめにまされり〈みちのくうた〉」
＊古今〔９０５～９１４〕夏・一六一詞書「さぶらひにて、をのこどものさけたうべけるに」
＊曾我物語〔南北朝頃〕一・おなじく相撲の事「さむらひは、せいちひさく、力はよわけれども」
＊運歩色葉〔１５４８〕「侍 サムライ 士 サムライ」
＊天草本平家〔１５９２〕二・二「チョウビャウエノジョウト マウス samurai （サムライ）ガ マウシタワ」
Igen, a 士 katonai elöljárót is jelenthetett. Már lassan kezdem sajnálni a szamurájokat, szolgák és farkak ködös múltjába vész etimológiájuk. 笑
返信削除Sajnos nehéz vitába kerekedni az önjelölt nyelvészekkel, történészekkel, a vége úgyis az lesz, amit írtál...
"Már lassan kezdem sajnálni a szamurájokat, szolgák és farkak ködös múltjába vész etimológiájuk."
返信削除Hahaha! Ez nagyon jó :)
A ひ szótag olvasata minden létező forrás szerint "hi".
返信削除Hm, kíváncsivá tettél.
削除Sajnos most nincsenek elsődleges források a kezem ügyében, így csak nyelvtöri tankönyvekre tudok hagyatkozni, de ＊mindenhol azt írják, hogy a ハ行 esetében egy p→φ→h változás ment végbe.
＊
『日本国語大辞典』 デジタル版
山口・鈴木・坂梨・月本 『日本語の歴史』東京大学出版会
『日本語要説』ひつじ書房
"a ハ行 esetében egy p→φ→h változás ment végbe."
削除Pl 森博達 a 『日本書紀の謎を解く』（中公新書1999年、99.oldal） könyvében így rekonstruálja a nara-kori japán szótagokat:
上代日本語推定音価一覧表
ハ行 pa pi pɪ pu pe pəě po