2014年12月30日火曜日

周易 = “Föld Nap” ?? (nem)



A rovás.info december harmincadikai bejegyzésében az alábbi megdöbbentő kijelentéseket olvastam az 易経(yì jīng・えききょう・역경・ Kinh Dịch egy angol nyelvű kiadásának borítójával  kapcsolatban (kiemelések tőlem, a borítót lásd oldalt):

 Bár kínai szövegolvasásom igencsak döcögött, annyit biztosan tudtam, hogy nem a modern írásjeleket láttam meg bennük. Mivel már a klasszikus kínai írásban is kezdtem jártasodni, úgy tűnt, abba sem illettek bele a jelek probléma nélkül.

A régi kiadás zegét-zugát bejártam, de sehol nem találtam a borítólapra vonatkozó hivatkozást.

Kínai barátaim a két jel helyett csupán egyet láttak benne. Bár azt a feltételezett egyet sem tudták pontosan elolvasni a “Változások Könyve” borítójára ránézve, annyit tudtak róla mondani, hogy a “változás”-hoz volt köze. Ők is hallottak a könyvről, ami “elismert ősi tudást hordoz magában”.

További fordítási és értelmezési tanácsért a helyi egyetem tizenkét ázsiai nyelvet beszelő és az egyetemen klasszikus kínai írást tanító nyelvész professzorhoz fordultam, hogy segítséget kérjek a jelek megfejtésében. És bár az egyik jel hasonlított egy régi és egy modern kínai szóképhez, a másik nem, így ő sem tudta a két jelet együtt “elolvasni”. Őfelvetette a kérdést, hogy vajon a jelek részét képezik-e azoknak a jeleknek, amelyeket a “jövő-mondó csontok” (Oracle Bones) felületére véstek a mai Kína területén, hosszú idővel a kínai írásmód kifejlődése előtt, és sokkal azelőtt, mielőtt Kína, mint egységes ország létrejött.

Az összes általam hozzáférhető ókori vagy modern írásjelek és írásmódok közül csupán egyetlen egyet találtam, amivel egy ma is elő nyelven hiánytalanul, értelmesen és a könyv tartalmával összhangban tudtam elolvasni azt, ami a borítólapon állt: ez a nyelv pedig a magyar és a nyelvhez tartozó eredeti betűk és írásmód a Rovás, amely nyelv, betűk és kifejezési módszer nagyon keveset változott a történelem folyamán. Az olvasat így szól: “Föld Nap”. 》


《 Bár a következő mondat túl vezet az egyszerű olvasáson és további kutatásaim eredményeinek feltárását is szükségeltetik, (amiket itt a rövidség kedvéért mellőzök), mégis megkockáztatom a hihetetlennek tűnő feltételezés kijelentését, hogy az I Ching eredeti szerzője vagy szerzői lehet, hogy ismerték a Rovást és beszéltek magyarul. 》



 Én mindezt inkább nem kommentálnám, viszont elárulom a helyes megfejtést:  周易(zhōu yì ・しゅうえき・주역・ Chu Dịch).
Mindez kb öt percembe került, annak ellenére, hogy nem beszélek 12 ázsiai nyelven, és egy percet  nem foglalkoztam az  易経-vel. Fogtam viszont a gagyi 甲骨文小字典  c. szótárt (王本兴编, 文物出版社2006年) és elkezdtem lapozgatni. Találtam egy olyan 甲骨文字-t, aminek bal oldala megegyezett (mai alakja 婤) a borítón látható felső írásjeggyel, és innen már gyerekjáték volt: beugrott, hogy a kérdéses könyvet 周易 néven is emlegetik, így már csak le kellett ellenőriznem a 漢字k   ősi formáit a szótárban. Ennyi. 



2014年12月13日土曜日

Az év kandzsija 税

 Pénteken tették közzé  az év kandzsiját 今年の漢字, ami nem túl meglepő módon az "adó" jelentésű  税(稅)  lett. Én  a  -ra szavaztam, ami talán esélytelen volt, mert a többség inkább a 災-t  részesítette előnyben, ami  a  negyedik legtöbb voksot  érte el szai / vazavai olvasatban.
Az első tíz helyezett így néz ki:



1. 「税」 (5.18%)

2. 「熱」 (3.58%)

3. 「嘘」 (3.57%)

4. 「災」 (3.48%)

5. 「雪」 (3.27%)

6. 「泣」 (1.82%)

7. 「噴」 (1.78%)

8. 「増」 (1.60%)

9. 「偽」 (1.52%)

10.「妖」 (1.39%)



Még egyszer a győztes 漢字 és olvasatai:

 税

sino-japán: zei (慣), szei (漢)

kun olvasat: micugi

putonghua: shuì

kantoni: sœy (上去)
 
sino-vietnámi:  thuế

sino-koreai: 세



Forrás:

http://www.kanken.or.jp/kanji2014/
藤塚將一編1993年 『粤京日注音 漢日字典』 東方書店
Từ Điển Tra Cứu Và Cách Viết Chữ Hán Trong Tiếng Nhật』1998
張三植 編 『實用大玉篇(실용대옥편)』教學社 1998年
『全訳漢辞海』第三版 三省堂2013年