2014年3月28日金曜日

A három Kjó 京 : búcsú Aicsitől :( さよなら、愛知県 

        「あづまにいきけるに、伊勢、おはりのあはひの海づらを行くに」


 Nagyjából három éve költöztem Kiotóból (京都) Kaszugaiba (春日井), ami Aicsi prefektúra (愛知県)  Gifuval (岐阜) határos részén terül el.  Először nem igazán találtam a helyem, hiszen pl közlekedés szempontjából hatalmas visszalépés volt a dolog:  Nagoja (名古屋) ugyan vonattal csak félórányira volt, de a legközelebbi  állomás gyalogszerrel kb egy óra...a helyi busszal csak 10 perc, csakhogy a busz óránként egyszer-kétszer  jár, de este 10 után már az se....Ja igen, az egyetemig és vissza  hat órákat kirándultam, de Sinkanszennel is csak két órát tudtam lefaragni a menetidőből :)
Ami a kutatást-tanulást illeti, szintén hátrányos helyzetű voltam, hiszen antikváriumokat errefelé nem nagyon találni (jó, Book Off azért van), és jól felszerelt szakkönyvtárból is hiány van.
 Mindezek ellenére végül megszerettem a helyet: viszonylag csöndes, élelmiszerbolt / posta / ruhatisztító  a közelben, és egy kis sétával máris bambuszligetben vagy mezőgazdasági területen találja magát az ember.
Kérdés persze, hogy meddig marad így, mivel az elmúlt fél-egy évben rengeteg házat "raktak össze",  így csak idő kérdése, és teljesen beépítik a környéket :(

Áprilistól az új állomáshelyem Tókjó-Csiba*:  új nyelv, segítség nélkül megfejthetetlen helynevek, más étkezési kultúra...és rengeteg, rengeteg ember  :(    De majd csak lesz valahogy,  화이팅 :) 



* érdekes összefüggés, hogy az eddigi és leendő lakhelyeim vagy azok környékének nevében megtalálható a 京 kandzsi:  京都 Kjóto ⇒ 中京  Csúkjó (Nagoja alternatív elnevezése)   ⇒ 東京 Tókjó :)


Kaszugai, Izumibasi környéke. A háttérben a Csúbu Egyetem látszódik.


Kaszugai, Kózódzsi állomás.
Nagoja, Meitecu Áruház: Nana-csan
 
Nagojaiul beszélő automata.




 










2014年3月15日土曜日

A Nemzeti dal japánul és kínaiul 和漢『國民歌』


A Nemzeti dal japán fordítása két változatban:


1.

国民歌

起てよ マヂャル人 祖国は叫ぶ!
時は来れり 今か 再び来らず!
奴隷になるか 自由になるか?
汝ら この両者のいづれかを選べ!
我ら マヂャル人の神に
祈誓する
我らは 二度と奴隷にはならぬと
祈誓す!



Forrás:  今岡十一郎著『Magyar nyelv négy hét alatt ハンガリー語四週間』大学書林 ㍼44年


2.

立てよマジャル人 


立てよマジャル人
立てよ!
祖國の爲立てよ!
奴隷か?
自由か?
今決心せよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!



我等は
今まで奴隷であつて
昔に自由に暮したり死んだりした
我等光栄の祖先が
奴隷の土に
瞑する事が
出来ぬ
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


祖国の名誉より
自分の
詰らない命を誇る
祖国の為
生き血を捧げぬ
人は
不愛国者よ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


手錠より剣が
もつとぴかぴか輝く
手錠より剣が
もつと手の飾!
焉んぞ手錠を帯びるの?
さ!剣を握れよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


昔の如く
我名は
また輝いて来るでせう
数世紀中の
恥を
抹殺せよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


我塚の前
子々孫々が
礼拝中
我聖なる名を
祝福するでせう!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!




Forrás:  フェルヂナンド・メツゲル原譯 『ぺトーフィ詩』 ㍼十一年 (1936)


Végül bónuszként kínaiul is:


民族之歌


起来,匈牙利人,祖国正在召唤!
时候到了,现在干,或者永远不干!
是作自由人呢,还是作奴隶?
就是这个问题: 你们自己选择!―
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!



我们作着奴隶,直到现在这时候,
连我们的祖先也 遭受诅咒,
他们原来自由地活着,死去,
当然不能在奴隶的土地上安息。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


谁如果在紧要关头还不肯牺牲,
把自己的这渺小的生命,
看得比他的祖国还要宝贵,
那么他真是太恶劣,太卑鄙。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


刀剑是比铁链更为辉煌,
佩带起来呢,也更为像样,
我们却还是 佩带着铁链!
来吧,我们的古老的刀剑!
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


匈牙利这名字一定重新壮丽,
重新值得它的古代的伟大荣誉;
几世纪来所忍受的污辱羞耻,
我们要把它彻底地清洗!
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


我们的子孙以后有一天
要向我们叩头,在我们的坟前,
他们要为我们念着祷词,
祝福我们的神圣的名字。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


Forrás

2014年3月12日水曜日

初めて買ーた辞典たち Az első szótáraim




Az első japán szótáramat valamikor ’98-99 táján vettem, ha jól emlékszem, a Gyulai Pál utcában. 2200 Ft-ba került, ami akkor számomra igen jelentős összeg volt. A szótár a Collins Shubun English-Japanese Dictionary 1993-as kiadásának újranyomása, kb 27 ezer szócikkel.  A  japán szavak kana/ kandzsi írásmódban valamint latin betűs átírással szerepelnek, ékezetekkel jelölve a hangsúlyokat (アクセント),  pl:


大学    daígaku


ハンガリー hańgarī


韓国    káǹkoku     



A szótár végén némi nyelvtani áttekintés  és társalgási típusmondatok találhatók témák szerint, úgymint bemutatkozás, vásárlás, szálloda, betegség stb.



Japán-angol szótáram egy jó darabig nem volt, de később szereztem egy tanulóknak való szótárt, aminek előnye volt a jó sok példamondat, de ezzel szemben csak 2-3000 szócikket tartalmazott. Kb 6000 Ft-ért vettem valahol Bp-en, de elég hamar „kinőttem”, így hatalmas vesztességgel, de túladtam rajta. Ezzel szemben a Collins Shubun kis szótáracskája a mai napig megvan :)

Ami az egynyelvű szótárakat illeti, az első szerzeményem egy kis kandzsiszótár (長澤規炬也 編『明解漢和辞典』) volt  7500 írásjeggyel, ami a Kanji és kana után hatalmas ugrás :)
Ebben a szótárban találkoztam először a 卍-val、és emlékszem, hogy a  japán szakos szódolgozatok során előszeretettel adtam meg alternatívaként  ma már nem nagyon használatos szavakat, kandzsiösszetételeket is, boldogítva ezzel a Tanárnőt :)

Az első Japán utamról (2002)   is hoztam magammal szótárakat, mégpedig az Elte japán szakán ajánlott Kódzsient (広辞苑),  egy klasszikus szótárt (三省堂『明解古語辞典』) és egy ált. sulisoknak készült értelmező szótárt (『例解小学国語辞典』三省堂). Ez utóbbiból rengeteget tanultam, csak ajánlani tudom első egynyelvű szótárként.

Szótárgépem (電子辞書) mind a mai napig nincs, valószínűleg nem is lesz :) /ami nekem kéne, az nincsen rajta/.   Netes szótárként a JapanKnowledge oldalát szoktam használni, abból is leginkább a 日本国語大辞典-t. 

Amire most vágyok, az az 1604-es japán-portugál szótár modern kiadása (邦訳 日葡辞書) :))  Remélem, sikerül majd olcsón hozzájutni :)


2014年3月4日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

 『國語國文』 2014年2月25日 第83巻第2号 ―954号―


※ 上代の「せば」仮定とサ変動詞―反実仮想「せば」とサ変「セバ」との共時的関係について― (中川和也)


※ 散佚歌集『古来歌合』について (樋口百合子)


※ 小野悪七郎・豪雲・昌明系譜考 ― 続々 伊勢三郎義盛の前身 (渡辺達郎)

 



『日本語学』 2014年3月10日 通巻421号(第33巻3号) 

 
◆特集 科学を伝えることば

※ 「効果的に社会に参加する思慮ある市民」はいるか?
 ―科学コミュニケーションの目的― (小林傳司)

※ 専門家のことばが納得を生むとき (石崎雅人)

※ 原子力用語の説明の難しさ(菖蒲信博)

※ 韓国における専門用語平易化の試み―医学と物理学― (宋永彬)

※ 明治の科学啓蒙家の苦心―「‐力」、「‐性」の接辞化へ向けて―  (陳力衛)

※ 理科教科書のことばの分析と理科学習語の選定  (河内昭浩)


《連載》

※ ことばの散歩道(井上史雄)

※ 日本語の攻防(森山由紀子)

※ 新日本語学者列伝〈泉井久之助〉(崎山理)

2014年3月1日土曜日

Szadajakko 貞奴


 

Még januárban volt, hogy  villámlátogatást tettem Kavakami Szadajakko színésznő  (川上貞奴) egykori nagojai rezidenciájában(旧川上貞奴邸).  Szadajakko neve mostanság  talán nem túl ismerős a magyar (és japán?) átlagember számára, pedig  előadásai egykoron nagy szenzációszámba mentek Európában.  Szadajakkoról (eredeti neve Oguma Szada / 小熊?貞) dióhéjban annyit kell tudni, hogy  Tókjóban született 1871-ben,  15 évesen gésa lett Josicsóban (葭町 = Nihombasi), majd 1891-ben megismerkedett Kavakami Otodzsiró (川上音二郎, 1864-1911)  színésszel, aki elvette feleségül.  A 19. század és a 20. század fordulóján  Nyugaton turnéztak,  Budapesten 1902 februárjában léptek fel, amiről a sajtóban is beszámoltak (Vasárnapi Ujság).  
 



Szadajakko férje halála után 6 évvel hagyott fel a színészettel,majd Nagojában selyemgyártó-és forgalmazó céget (川上絹布株式会社) hozott létre. Ekkor régi barátjával és üzlettársával, a villamosenergia királyával, (電力王)   Fukuzava Momoszukével (福沢 桃介) lakott abban a házban, ami most múzeumként funkcionál.
Az igazság az, hogy az épület eredetileg máshol volt, és az alaprajza sem ugyanaz, mint amilyen  az építése  idején volt, de az átköltöztetés és elforgatás során igyekeztek feleleveníteni a korabeli hangulatot.
 
Cím: 【文化のみち二葉館】 名古屋市東区橦木町3丁目23番地 ( a közelben van a ボンボン nevű híres-neves cukrászda) 
Nyitvatartás: de. 10 ~ du. 5, hétfőnként szünnap.
Belépődíj: 200 jen
  














Források:

『日本大百科全書(ニッポニカ)』

Tóth Gergely:  Birodalmak asztalánál. Ad Librum, 2010.  (173-177. oldal) 
Vasárnapi Ujság, 1902, 10-11. szám