A ma használatos nyissoku (vagy nyisszoku) 日蝕 szó sino-japán eredetű, a 日国 a 9. századból hozza az első példát rá (三代実録‐貞観一五年〔８７３〕七月朔日「日蝕無
光、虧長如
月初生
、自午至未乃復」.Némi keresgélés után rátaláltam az eredeti (?) japán szóra, ami szerepel Hepburn japán-angol szótárában is (3. kiadás, 1886):
† Hae ハヱ n. Eclipse of moon or sun.
† Haetsuki, -ku ハヱツク i.v. To be eclipsed: hi ga haetsukuru.
（† : obsolete)
A "hae" szót megtaláltam a Vakan szanzai zue (和漢三才図絵). c. edo-kori lexikonban is:
日蝕 にっそく 和名 波恵 (hae)
Ezek után visszatértem a 日国-hoz, de sajnos ez a "hae" szó nem szerepel a címszavak között.
Helyette viszont a következő igék láthatók:
1. はえ‐つ・く 【蝕尽】
日食、月食が皆既となる。
＊書紀〔７２０〕推古三六年三月（岩崎本訓）「三月の丁未の朔戊申に、日、蝕尽（ハエツキ）たること有り」
＊改正増補和英語林集成〔１８８６〕「ヒ ガhaetsukuru （ハエツクル）」
2. は・ゆ 【蝕】
日または月が蝕（しょく）をおこす。
＊書紀〔７２０〕天武九年一一月（北野本訓）「十一月の壬申の朔に、日蝕（ハエ）たり」
Egyelőre ennyit találtam, ha van valakinek valami infója ezzel kapcsolatban, kérem, ossza meg velem. m(__)m
※ Kiegészítés:
① はゆ [蝕] 映ゆノ義、光ノ翳ルルヲ忌ミテ反対ニ云フ語ト。或ハ云フ、被食（はまゆ）ノ約。
Forrás: 『新編大言海』㍼62年
② Megnéztem a japán-portugál szótárt is, de csak a 日蝕 volt benne: nixxocu, nixxocu suru.
※ Kiegészítés:
① はゆ [蝕] 映ゆノ義、光ノ翳ルルヲ忌ミテ反対ニ云フ語ト。或ハ云フ、被食（はまゆ）ノ約。
Forrás: 『新編大言海』㍼62年
② Megnéztem a japán-portugál szótárt is, de csak a 日蝕 volt benne: nixxocu, nixxocu suru.
