2020年10月30日金曜日

Kínai perzsák, vietnámi dekoráció, miegymás

 

★  Teljesen véletlenül fedeztem fel, hogy a tokiói magyar nagykövetség  szerepelt a 明日どこ!? DX 大使館晩餐会 c. műsorban, ahol is az írásos összefoglaló alapján alternatív őstörténettel kábították a japán nézőket-ez nem tudom, hogy hosszútávon mennyire kifizetődő, mindenesetre szégyellje magát az elkövető. Ezért felesleges volt a Kiotó Egyetemen tanulni....

 

 

♪  Az NHK jó 30 évvel készített (tudomásom szerint) két dokumentumfilmet a Selyemútról (szárazföldi és  tengeri:シルクロード / 海のシルクロード ), ami baromi érdekes, és érdemes lenne egy olyan műsort készíteni, amiben bemutatják a kínai helyszínek mai állapotát, helyzetét, különös tekintettel a különböző kisebbségekre (ujgur, mongol, hui stb). A tengeri Selyemutat bemutató sorozat kínai részeiben különösen érdekesnek találtam, azt, hogy az egykori arab és perzsa kereskedők emlékét a helynevek megőrizték, így a kuangcsoui () tkp egy kínai” jelentésű arab szó kínai átírása; a 大悲寺() valójában nagyorrú” jelentéssel bír, utalva  a külföldi kereskedők fizimiskájára (=大鼻子?); a 大紙() pedig nem nagy papír”, hanem csak simán arab”, mely ha minden igaz, egy perzsa kifejezés kínai átírása (és a Japán Nyelv Nagyszótára alapján előfordul 大食 / 大石 /多氏 írásmódokban is).  Tetszett az is, hogy az iszlám hitvallást négy kandzsiból álló összetételre tömörítették:  認主獨壹 [sino-japán olvasatban ninsu dokuicu] Tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah”.

 

☆  A Twitteren találtam egy izgalmas vietnámi könyvet, ami egy dekorációs célra kidolgozott új vietnámi írásrendszert mutat be (Nguyn Kinh Chu: Ch nôm mi. Ecriture décorative annamite, destinée pour les panneaux. ). A könyvet 1932-ben adták ki, ekkor már bőven a latin írást használták, de ez az új írás kínai elemekből áll, ami a magán-és mássalhangzókat valamint a zenei hangsúlyokat jelöli, és a hangŭlhoz hasonlóan kell szótagokba rendezni:

 

mássalhangzók: b,  vagy c,  𠂇 d/gi, đ, g, h, k, l,  m, n, p, s, t, v,  vagy 力 ch /tr, kh, ng, nh, ph, qu, th

 

magánhangzók: a, â, e, vagy ê, i, y, o, ơ, u, 大 ư, uô, 天 ươ stb

 

zenei hangsúlyok: 亠 ◌̀,  宀 ◌́ ,  ,    ̉ ,  艹 ◌̃

 

Ezeket aztán a lenti példa szerint rakják össze:

 

ai: 匕+日

ninh: 山+日+石

: ̉ơ

bình: b+◌̀inh

 


Érdekes elképzelés, kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogadták a korabeli Vietnámban. Egyébként az Omniglot.com-on körülnézve, úgy tűnik, hogy ma is vannak hívei a hasonló ötleteknek.

 

2020年9月27日日曜日

Bábeli zűrzavar २

 Újabb gyűjtés, ezúttal indonéz (sasak-ejtsd szaszak-, bali) és dzsirel diákoktól. A dzsirelt Nepálban beszélik, az ethnologue adatai szerint kb ötezren. A szavakat eredetileg devanāgarīval kaptam, de kérésemre kaptam átírást is. A dzsirel elvileg tonális nyelv, de ez az írásból mintha nem derülne ki...


日本語

bali

sasak (Kelet-Lombok)

sasak (Közép-Lombok)

dzsirel (Nepál)

おはよう

Rahajeng semeng

Selamat pagi

Selamat kelemak

nepáli kifejezéseket használnak

こんにちは

Rahajeng tengai

Selamat siang

Selamat kejelo

こんばんは

Rahajeng wengi

Selamat malam

Selamat kemalam

さようなら

 

Sampe bedait malek

Sampai bedait malik

duyo lo दुयो लो

ありがとう

matur suksma

matur tampiasih

matur tampiasih

dhanyabad hot धन्यबाद होत्

すみません

ampura

endeng maaf

ampure / maaf

maaf khi माफ खि

おいしい

jaen

maik / moik

meres /maik

simbhu duk सिम्बु दुक्

はい (yes)

nggih / enggih /nah

aok / enggih

nggih / aok

hin हिन्

いいえ (no)

tusing / nenten

endek

ndek / ndak

men  मेन्

ある / いる

ada / wenten

arak

arak

hot  होत्

ない /いない

sing ada

ende ne arak

edak

met  मेत्

1

besik / asiki

saik

sekek

dokpoi  दोक्पोइ

2

due /kalih

dua

due

ngi  ङि

3

telu

telu

telu

sum  सुम

4

papat

empat

empat

si  सि

5

lima

lime

lime

nga  ङा

6

nenem

enem

enam

thuk  थुक्

7

pitu

pituk

pituk

dun  दुन्

8

kutus

boluk

baluk

ghet  घेत्

9

sia

siwak

siwak

gu  घु

10

dasa

sepulu

sepulu

chutamba चुताम्बा

(その他)

暑い-kebus

Good evening-Rahajeng sanje

もう食べた: wah oku mangan

お腹が痛い: sakit tianku

結婚したい: melengku merorik

だれですか:saik side?

今どこ:mbe taok de?

名前は何ですか: sai arande

この: ine , その:ino, あの: itono

一人: sudang

お腹がすきます: lapah

わるい: bayok

きれい:solah

その: iku

あの:eto

この: yak

げんきですか: berembe kabar