未年 Birkaév

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak! 　(漢匈 írásmóddal:幸新年t願ok皆親読者mnak) ☆  新年朙けまして御芽出度う厶い升☆ 

 2015 a kecskebirka éve, mely állat nevét zodiákusként a 未-vel írják:


未

sino-japán: bi, mi

japán: hicudzsi

sino-koreai: 미

sino-vietnámi: vị

putonghua: wèi

kantoni: mei (下去)


Egyéb birkák a kínai kultúrkörből:


dzsürcsi (dʒuʃә　女真) : xoni (kínai átírásban  和你; mandzsu honin ᡥᠣᠨᡳᠨ)

kis és nagy kitaj (契丹): iam.a

tangut（西夏）: mjo (kínai átírásban 没)






sui (水書) :　mi⁵⁵








Felhasznált anyagok:


藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研 2008年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』　東方書店1993　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984.

Daniel Kane (2009): The Kitan Language and Script.  Brill 

Хаврын баяр 2014 ᠬᠠᠪᠤᠷ ᠤᠨ ᠪᠠᠶᠠᠷ ᠒᠐᠑᠔ 春祭弐千壱拾四年

Május negyedikén és ötödikén rendezték meg Tókjóban Japán legnagyobb mongol rendezvényét, a  春祭-t ( Хаврын баяр ).  Idén először voltam, de mint később megtudtam, ez már a　14. alkalom volt.
Én csak az első nap voltam, de olyan szerencsém volt, hogy láthattam élőben Hakuhót  白鳳/ Хакүхо Шоо   is, aki vendégként volt jelen, és még énekelt is egyet- igaz, nem szólóban :)
A fesztiválon különböző előadásokat, koncerteket lehetett hallgatni, bár én leginkább a kifőzdékre izgultam rá, hiszen már vagy 3 éve nem ettem mongol kaját 笑 A mongolokon kívül volt török kebabos-dondurmás ( a szokásos...), ujgur sátor, és egy olyan kifőzde, akik ləngmən (لەڭمەن)-t kínáltak, de gyanúsak voltak, mert kínaiul beszéltek :)  Lehet, hogy huiok voltak (回族).
Itt-ott árultak  mongol könyveket is, de horribilis áron, pl egy mongol írást tanító kis füzetet 2000 jenért lehetett volna venni, de mondtam, hogy max. 500-at adnék érte:)  Nem is jött létre az üzlet:)
És milyen kicsi a világ!  Fellépett egy japán lány (伊藤麻衣子) is, aki mongol népdalokat adott elő, majd kiderült, hogy vannak ismerősei az Elte Belső-ázsiai tanszékéről:) 

  хуушуур / ᠬᠤᠤᠱᠤᠤᠷ ,   бууз /    ᠪᠤᠤᠵᠠ (=包子),   боорцог/  ᠪᠤᠭᠤᠷᠴᠠᠭ  
 
azaz  hússal töltött, olajban sütött lepény, párolt húsos gombóc (magyarul gjóza　餃子) ,  "mongol pogácsa".

ləngmən /لەڭمەن  :  belső-ázsiai 'rámen', bár  elviseltem volna erősebb fűszerezést is.



kifőzdék:  

zenei előadások:

ятга ( ᠶᠠᠲᠤᠭ ᠠ ): a japán kotoval 琴　 van  atyafiságban

шанз (ᠱᠠᠨᠵᠠ  vagyis 弦子) 3 :  









A sztárvendég:

szuvenír:

A ló éve 午年 ～ 謹賀新年

Boldog új lóévet (午年)  kívánok minden kedves olvasómnak! 　新年 明けましておめでとうございます　☆　



午

sino-japán: go

kun olvasat: uma

putonghua:  wǔ

kantoni:  ŋ ̬

sino-koreai:  오

sino-vietnámi:  ngọ 




Más ázsiai lófajták:


dzsürcsi :　morin  (mandzsu: morin ᠮᠣᡵᡳᠨ)

tangut :　　gjij

szani ji (撒尼 彝):  [mu55 qho̠ 21]

sui (水):  [ŋo31]

Felhasznált szótárak:

『彝汉简明词典 (nɪ do ɕe do pɤ̠ si) 』　云南民族出版社、1984年

藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研 2008年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』　東方書店1993　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984.

元太祖 ᠶᠡᠬᠡ ᠶᠤᠸᠠᠨ ᠤᠯᠤᠰ ᠤᠨ ᠲᠠᠶᠢᠽᠦ

Az imént Haenisch "Lehrgang der klassischen chinesischen Schriftsprache" c. könyvét lapozgattam, amiben jó kis olvasmányok találhatók klasszikus kínai nyelven. Az egyik olvasmány mongol témájú volt, úgyhogy be is másolom- kínai szakosoknak remek alkalom a gyakorlásra, de a japán szakosok is megbirkózhatnak a szöveggel, főleg, ha tanultak némi kambunt :)  A személy-és földrajzi nevek megfejtését a szöveg alatt közlöm.

第四十六課　　元太祖

元太祖、名特穆津。父曰伊蘇克依。併合諸部。伊蘇克依卒。太祖幼。部衆多歸於族人。太祖乃與之大戰。勝之。諸部悉歸太祖。後日益盛强。乃大會諸部長於鄂諾河源。建九斿白旗。自號曰青吉斯汗。既而平西域。征俄羅斯。滅西夏。版圖日擴。其子諤格徳依繼之。滅金侵宋。命巴圖西征。入俄羅斯。更南。下至日耳曼北部。歐洲大震。至其孫呼必賚改號元。滅宋。是為元世祖。


Nevek: 

特穆津 temujin：  Temüdzsin

伊蘇克依 yisukeyi： Jiszügej

鄂諾 enuo： Onon

青吉斯汗 qingjisi han： Dzsingisz kán

俄羅斯 eluosi： Oroszország　　/ japán olvasata: オロス・ラッシャ /

西夏 xixia：  Tangut birodalom

諤格徳依　egedeyi: Ögödej

巴圖 batu：  Batu

日耳曼 rierman： Németország　/ japán olvasata: ゼルマン /

呼必賚 hubilai： Kubiláj

És a félreértések elkerülése végett: a  曰   nem ri, hanem  yue (曰　≠　日).

A kígyó éve 巳年

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!☆彡 明けまして御目出度う御座い升☆彡  2013 a kígyó éve, igaz, a holdnaptár szerint csak  februártól kezdődne.  A kígyó írásjegye a 蛇, de zodiákusként a 巳-vel írják, ami eredetileg egy magzat képjele lehetett.


巳
sino-japán: si, dzsi
japán:  mi
putonghua: sì
kantoni: tzi_
sino-koreai:　 사



Mindenféle kélgyók:


dzsürcsi :   meixə (mandzsu: meihe ᠮᡝᡳᡥᡝ)

tangut : phio

szani ji (撒尼 彝):  [ʂi̠ qho̠]

sui (水):  [ɕi52], [sja31]

mongol:  ᠮᠤᠭᠠᠢ　[mɔgœː]






Felhasznált szótárak:

『彝汉简明词典 (nɪ do ɕe do pɤ̠ si) 』　云南民族出版社、1984年

藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研 2008年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』　東方書店1993　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

『蒙汉词典 ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠲᠤᠯᠢ』　内蒙古大学出版社2008年
 http://hanja.naver.com/

草原の王者 ᠲᠠᠯ ᠠ ᠨᠤᠲᠤᠭ ᠤᠨ ᠪᠠᠭᠠᠲᠦᠷ ― ᠲᠡᠮᠦᠵᠢᠨ A füvespuszta ura

Ezen a héten is egy mongol vonatkozású bejegyzés lesz :)
A mongolok titkos története　（Mongqol-un niuča tobča’an /忙中豁侖紐察脱察安 ） Dzsingisz születését, hatalomra jutását és a mongol birodalom történetét beszéli el Ögödejig bezárólag.
A mű kínai átírásban maradt fent a Ming-kori „Yongle dadian” 永楽大典 részeként, mint mongol nyelvkönyv.
A kínai átírást a következőképpen  kell elképzelni:

- a mongol nyelvű szöveg szótagonként van átírva kínai írásjegyekkel:

成吉思合罕訥忽札兀兒・・・　(= Činggis qahan-nu huǰa’ur)

- a mongol szavak mellett fel van tüntetve azok kínai megfelelője:

成吉思合罕訥忽札兀兒　
名　  　皇帝的　　根源

- az egyes szakaszok végén kínai összefoglalás van:

當初元朝的人祖。・・・・

A mongolok titkos története  (a továbbiakban MTT)  japán fordításban 1907-ben jelent meg „Dzsingisz kán hiteles feljegyzései” (成吉思汗實録) címmel; az azóta eltelt  100 évben több fordítása is készült, nekem az Ozava Sigeo-féle van meg (小澤重男訳『元朝秘史　上下』　岩波文庫). Magyarul Ligeti Lajos fordításában olvasható, de Lőrincz L.  László is feldolgozta.
   Dzsingisz élete rendkívül hálás téma, így nem csoda, hogy még képregényfeldolgozás is készült belőle - pl ez vagy ez.  A polcomon viszont egy olyan manga-törikönyv van, amiben Dzsingisz mellett Kubiláj és Tamerlán is helyett kapott. Ebből következzék néhány kocka idézetekkel az MTT-ből illetve Olivér blogjából :

" (1) Dzsingisz kán származása. Élt egy kékesszürke farkas, ki az Ég rendeléséből született. Felesége egy rőtes szarvasünő volt. Átkeltek a Tenggisz taván, megszálltak az Onon folyó forrásánál, a Burkan-kaldun hegyénél, ott született meg fiuk, Batacsikan. "

        "(123)・・・Temüdzsinnek a Dzsingisz kán nevet adták, s megtették kánnak."

" A madár a dzsingisz, dzsingisz szavakat énekelte csodálatos hangon, ezzel tisztelte meg az uralkodót, aki emiatt Dzsingisz néven híresült el. "



Dzsingisznek japán vonatkozása is van, ugyanis egy japán elképzelés szerint  Dzsingisz kán valójában japán volt, "eredeti neve" Minamoto-no-Josicune (源義経) :)
A "legenda" a következőképpen alakult ki az Edo korban:

Josicune nem halt meg, hanem Hokkaidóra menekült ⇒ Josicune Hokkaidón keresztül átkelt Kínába 　⇒ Josicune lett Dzsingisz kán

Nyugati könyvben  először talán Siebold "Nippon" c. művében lehet olvasni erről:

"Meinem unvergesslichen Freunde Tsjusiro, Dolmetscher am Hofe
des Sjōgun (1822–1826), verdanke ich die nachstehende, in historischer
Hinsicht höchst interessante Mitteilung. „Joritomo, der sich im Jahre 1185
zum Oberfeldherrn des Reiches mit unumschränkter Gewalt aufgeworfen
hatte, verbannte seinen jüngsten Bruder Jositsune nach Osju, dem
nördlichen Teile von Nippon. Der Verwiesene fand da gute Aufnahme und
zahlreiche Anhänger seiner Partei. Da sandte Joritomo Truppen zu deren
Vernichtung. Doch Jositsune entwich mit seinen Getreuen nach Jezo,
von wo aus er nach der Tatarei übersetzte. Von diesem Jositsune stammt
angeblich Pei-li-wang, König der Kiur ki“ (Genghis). "

(Siebold: Nippon 1. 333-334. oldal)

A legenda elterjedésében nagy szerepe volt Ójabe Zen'icsirónak, akinek itt található a könyve (japán nyelvű).
Ebben pl ilyen "bizonyítékok találhatók" Dzsingisz japán származására:

-A Gen-gi-szu (Genghis = Dzsingisz) név valójában a Minamoto-no-Josicune név sino-japán olvasatának romlott kiejtése : Gen-gi-kei　　源義経.

-A Temüdzsin ᠲᠡᠮᠦᠵᠢᠨ  név valójában a sino-japán „tendzsin” (égi isten) 天神 szóból ered.


stb :)


参考文献

義経＝ジンギスカン伝説を追う　　（大阪府立中之島図書館）

 小澤重男訳『元朝秘史　上下』　岩波文庫

A MONGOLOK TITKOS TÖRTÉNETE MONGKOL-UN NIUCSA TOBCSAAN Mongolból fordította Ligeti Lajos
A verseket fordította Képes Géza. Gondolat Kiadó, Budapest, 1962  Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Kápolnás Olivér : Miért hívják Dzsingisz kánt Dzsingisznek?

A kémiai elemek kínaiul és mongolul ᠍化學元素表 ᠬᠢᠮᠢ ᠢᠢᠨ ᠡᠯᠧᠮᠧᠨᠲ ᠤᠳ ᠤᠨ ᠬᠦᠰᠦᠨᠦᠭᠲᠦ

A kémiai elemek neve kínai írással és pinyin átírással, bónuszként a mongol elnevezésekkel:)
↓

Forrás:  漢蒙字典　ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ ᠲᠤᠯᠢ　1987

Mongol chunlian モンゴル文字の春聯 хoс уянга ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ

Kínában holdújévkor az a szokás, hogy vörös papírra írt szerencsehozó írásjegyeket, jókívánságokat ragasztanak az ajtóra, de ez a szokás megtalálható a belső-mongoloknál is, természetesen mongolul.  Ezeket a papírcsíkokat kínaiul 　春聯 -nek, mongolul хoс уянга -nak nevezik ( ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ).
A képen látható feliratok:
az ajtó fölött:  ᠠᠮᠵᠢᠯᠲᠠ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡᠯ ᠦᠯᠡᠮᠵᠢ (амжилт бүтээл үлэмж)  "(még) több sikert / eredményt!"
szemből nézve a baloldali: ᠪᠤᠭᠳᠠ ᠢᠢᠨ ᠰᠦᠯᠳᠡ ᠰᠠᠬᠢᠭᠰᠠᠨ ᠦᠯᠵᠡᠢ ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢᠲᠦ ᠡᠭᠦᠳᠡ  (богдын сүлд сахисан өлзий хийморьт үүд) "a szent szülde által védett boldog háznép"
jobboldali:  ᠪᠤᠶᠠᠨ ᠦ ᠢᠷᠦᠭᠡᠯ ᠤᠷᠤᠰᠢᠭᠰᠠᠨ ᠵᠤᠯ ᠵᠢᠷᠭᠠᠯᠲᠦ ᠡᠷᠦᠭᠡ  (буяны ерөөл оршисон зол жаргалт өрх )  "jószerencsével áldott boldog család"
baloldali ajtószárny: ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢ  (хийморь) "szerencsecsillag"
jobboldali ajtószárny: ᠮᠠᠨᠳᠠ  (манд)    "emelkedj"

(ha esetleg valaki jobb fordítást tud, ne tartsa magában!)

冩眞を提供して下さったHarnuud Horlo　さんに感謝します！ A képért köszönet Harnúd Horlónak!
ᠬᠤᠷᠯᠤ ᠭᠤᠸᠠᠢ ᡖᠤ ᠮᠠᠰᠢ ᠶᠡᠬᠡ ᠪᠠᠶᠠᠷᠯᠠᠯ᠍ᠠ!

の

Korábban már említettem, hogy a hiragana no の　szótagjelet Taiwanon is használják a　的 helyett (a birtokviszonyt a japánban a "no" の　partikula jelöli).
A múltkori "Kínai nyelvjárások kutatása（中国方言研究）" c. órán ez a téma is szóbakerült, és megtudtam, hogy nemcsak Taiwanon, de Kínában és Szingapúrban is előfordul a "no" szótagjel használata -ezen az órán a kínai nyelvet anyanyelvként vagy második nyelvként beszélő diákok (szingapúri, belső-mongol, sibe) is részt vesznek, így az info első kézből való. A　の -t Szingapúrban "de"　的 vagy "zhi" 之 kiejtéssel használják, de Kínában japánul, no-nak 　olvassák ki. A belső-mongol csoporttárs viszont mongolul ejti ki (ᠪ ai/ɔi/əi).... :)


臺灣で「的」の代わりに平仮名の「の」が使われていることがあるということに以前は言及したが、
この前の「中国方言研究」と言う授業で「の」の話になったが、
臺灣だけではなく、中国と新嘉坡でも「的」を「の」で代用するのを始めて知った。
この授業に中国語を母語、若しくは第二言語として話す留学生が参加するので、
情報が正しいと思う。
新嘉坡の留学生の話によると、新嘉坡で「の」はde　（的）または zhi (之)と読まれるが、
中国ではそのまま「の」と読まれるそうだ。
内蒙古の留学生が、意外なことに、「の」をモンゴル語で ai/ɔi/əiと読むんだって。

Az ötnyelvű （mandzsu-tibeti-mongol-ujgur-kínai ）szótár بەش تىللىق مانجۇ چە لۇلغەت 御製五體淸文鑑

（ᠰᡠᠨᠵᠠ ᡥᠠᠴᡳᠨ ᡴᠠᠮᠴᡳᡥᠠ ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡳᠰᡠᠨ ᡳ ᠪᡠᠯᡝᡴᡠ ᠪᡳᡨᡥᡝ ・ཨྐད་ལྔ་ཤན་སྒྱཪ་གྱི་མཉྫུའི་སྐད་གསལ་བའི་མེ་ལོང་ ・ ᠲᠠᠪᠤᠨ ᠵᠦᠢᠯ  ᠤᠨ ᠦᠰᠦᠭ  ᠢᠶᠠᠷ ᠬᠠᠪᠰᠤᠷᠤᠭᠰᠠᠨ ᠮᠠᠨᠵᠤ ᠦᠭᠡᠨ  ᠦ ᠲᠤᠯᠢ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌　・بەش تىللىق مانجۇ چە لۇلغەت・ 五體淸文鑑）

A 18. században állították össze ezt a mandzsu-tibeti-mongol-ujgur-kínai ötnyelvű szótárt Qianlong 乾隆　császár (Abkai wehiyehe / Tngri tedkügči) parancsára .
Összesen 36 kötetből áll, nyelvenként kb 20 ezer szót tartalmaz.
A szavak nem abc rendben követik egymást, hanem témák (天　ég,　地 föld stb) szerint vannak csoportosítva. 36 nagyobb csoportból(部・ᠰᠣᡧᠣᡥᠣᠨ ・ᠬᠤᠷᠢᠶᠠᠨᠭᠭᠤᠢ) áll, de ezeken belül több kisebb kategória (類・ᡥᠠᠴᡳᠨ ・ᠵᠦᠢᠯ) is található.
Nyomtatva csak 1957-ben adták ki.

A szócikkek felépítése a következő:

-mandzsu szó

-tibeti szó

-a tibeti szó mandzsu betűkkel történő átbetűzése

-a tibeti szó kiejtése mandzsu átírásban

-mongol szó

-ujgur szó

-az ujgur szó mandzsu átírásban

-kínai szó


Példa: a 漢字 (hanzi/kandzsi) mandzsu,　tibeti, mongol, ujgur nyelven:

1. ᠨᡳᡴᠠᠨ ᡥᡝᡵᡤᡝᠨ (nikan hergen)

2.རྒྱ་ཡིག།

3.ᡵᡤᠶᠠ ᠶᡞᡣ (rgya yik)

4.ᡤᡳᠶᠠ ᡞᡣ (gya ik)

5.ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠦᠰᠦᠭ (kitad üsüg)

6. خطاى حروف

7.ᡥᡝᠶᡳᡨᠠᡳ ᡥᡠᡵᡠᠪ (heitai hurub)

8. 漢字

A róka, aki kihasználta a tigris erejét 虎の威を借りる狐 ・ 狐假虎威 Барсийн хүчинд үнэг эрдэх ᠪᠠᠷᠰ ᠤᠨ ᠬᠦᠴᠦᠨ ᠳᠦ ᠦᠨᠡᠭᠡ ᠡᠷᠳᠦᠬᠦ

Lapozgatva a "Seven Weeks Mongolian ᠳᠤᠯᠤᠭᠠᠨ ᠭᠠᠷᠢᠭ  ᠤᠨ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠺᠡᠯᠡ" c. nyelvkönyvet, megakadt a szemem az egyik lecke olvasmányán, ami nagyon ismerősnek tűnt.
És valóban, az olvasmány egy Nyugati Han- kori (前漢) történeten alapul.
Az eredeti kínai szöveg (漢文):

虎求百獣而食之。得狐。狐曰「子無敢食我也。天帝使我長百獣。今子食我是逆天帝命也。子以我爲不信吾爲子先行。子随我後観。百獣之見我敢不走乎。」虎以爲然。故遂与之行。獣見之皆走。虎不知獣畏己而走也、以爲畏狐也。　　　　〈楚策〉

A történet Japánban is ismert, a teljes szöveg, illetve egyes részei gyakran szerepelnek a kambun 漢文　tankönyvekben. A történetből közmondás is született, ami a 17. században jelenik meg az írott forrásokban.
A szöveg japán olvasata (書き下し文):

虎、百獣（ひゃくじゅう）を求めて之（これ）を食らふ。狐を得たり。狐曰く「子敢て我を食らふこと無かれ。天帝我をして百獣に長（ちょう）たらしむ。今、子我を食らはば、是（これ）天帝の命（めい）に逆らふなり。子、我を以（もっ）て信ならずと爲（な）さば、吾子の爲（ため）に先行（せんこう）せん。子我が後に随（したが）ひて観よ。百獣の我を見るや、敢て走らざらんや　」と。虎以て然（しかり）と爲す。故に遂に之と行く。獣之を見て皆走る。虎、獣の己を畏（おそ）れて走るを知らざるなり。以爲（おも）へらく、狐を畏るるなり　と。

A tigris különböző állatokra vadászott, hogy megegye őket. Egyik nap elkapta a rókát. A róka így szólt hozzá: Kérem Uraságodat, ne egyen meg engem! Az Égi Császár engem tett meg ugyanis az állatok királyának. Ha most Uraságod engem bekap, az az Égi Császár parancsával ellenkezik. Ha nem hisz nekem, jöjjön utánam és figyeljen. Az állatok ha meglátnak engem, mind elfutnak. A tigris elhitte a róka szavait, és elindultak. Amikor az állatok megpillantották őket, elmenekültek.
A tigris nem tudta, hogy az állatok tőle, és nem a rókától félnek.


Maga a közmondás így hangzik:
虎の威（い）を借（か）りる狐 vagyis "A róka, aki kihasználta a tigris erejét". Olyan emberre mondják, aki más hatalmát, befolyását használja ki a maga javára.



A mongol változat :



* A sűrű erdőben a tigris élelmet keresett magának, amikor észrevette, hogy egy róka közeledik oldalról. Rávetette magát, és elkapta a rókát. A ravasz róka ekkor a szemét forgatva rákiáltott:"Hogy mersz engem megenni?".
"Már miért ne ehetnélek meg?" - kérdezte a tigris.
"Engem az Isten bízott meg azzal, hogy irányítsam az állatokat. Ha te most megeszel engem, az az isteni parancs áthágása lenne. Gyere, megmutatom neked a hatalmamat!"
A tigris belement, és elengedte a rókát.
"Kövess engem, és amikor az állatok elé érünk, megmutatom az erőmet!"- mondta a róka a farkával csapkodva.
A róka és a tigris elindultak az erdő belsejébe. A róka lehajtotta a fejét és méltóságteljesen lépkedett. Mögötte a Tigris Uraság, aki kételkedve követte, és ide-oda nézelődött.
A vaddisznók, szarvasok, gazellák, nyulak csodálkozva látták, hogy a róka máshogy viselkedik, mint korábban. Ahogy jobban megnézték, meglátták a tigrist mögötte és hogy mentsék az életüket, futásnak eredtek.A vad Tigris Uraságot jól becsapták! A ravasz róka, kihasználva a tigris erejét, megfutamította az állatokat.



* Várom az ötleteket a mongol szöveg fordításával kapcsolatban.

参考文献

『理解しやすい漢文』文英堂1994年

"Seven Weeks Mongolian ᠳᠤᠯᠤᠭᠠᠨ ᠭᠠᠷᠢᠭ  ᠤᠨ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠺᠡᠯᠡ"　᠑᠙᠙᠒ ᠥᠪᠡᠷ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠶᠡᠺᠡ ᠰᠤᠷᠭᠠᠭᠤᠯᠢ ᠢᠢᠨ ᠺᠡᠪᠯᠡᠯ ᠤᠨ ᠬᠤᠷᠢᠶ ᠠ

『和漢三才図会』

中川昇　監修『ことわざ辞典』　大創出版　2008年

『日本国語大辞典』

Haenisch:"Lehrgang der klassischen chinesischen Schriftsprache. III/IV-Studienausgabe" Leipzig, 1990

新刊情報：『新校訂 北虜譯語』 発売中

新刊情報：『新校訂 北虜譯語』　発売中


Akos B. Apatoczky著　2009年　『Yiyu: An Indexed Critical Edition of a 16th Century Sino-mongolian Glossary』　Global Oriental。

A 'phags-pa írás 八思巴文字

A 'phags-pa írás megjelenítéséhez a Babelstone Phagspa Book vagy a Microsoft Phagspa font szükséges!


Kubiláj kán (Qubilai sečen qaγan), a Yuan-dinasztia alapítója, az ujgur írás helyett egy olyan írásrendszert akart létrehozni, amellyel birodalma összes nyelvét le lehet jegyezni. Parancsára 1269-ben a tibeti sa-skya rend vezetője, ’Phags-pa (འཕགས་པ) láma alkotta meg az új birodalmi írást, amit mongolul dörbelǰin üsüg-nek, „négyszögírásnak” hívnak. Kínai elnevezése menggu xinzi 蒙古新字 „új mongol írás” vagy guozi 国字 „birodalmi írás” volt. A nyugati szakirodalomban a ’phags-pa írás elnevezés is elterjedt.
A jelek nagy része a tibeti írásból származik, a tibetiben nem létező hangok jelölésére indiai írásokból (brāhmī, devanāgarī, lañča) kölcsönöztek betűket, vagy tibeti betűket alakítottak át. A ’phags-pa írás az indo-tibeti írásokkal megegyezően szótagos helyesírású, jelöletlen a-val, de az írás iránya az ujgur-mongol íráshoz hasonlóan függőleges és balról jobbra halad.
A ’phags–pa írás nemcsak a fonémákat különbözteti meg, de az allófonokat is (k-q, e-ẻ).
Fontos megjegyezni, hogy a ’phags-pa írás az ujgur-mongol írással ellentétben jelölni tudta a szókezdő h-t is, de az írásos emlékek nyelve is különbözik az ujgur-mongol írásos szövegekétől.

A betűk hangértéke attól is függ, hogy éppen melyik nyelvet jegyzik le vele.
A kínai nyelv esetében sajátos betűkapcsolatok, egyedi betűk is megtalálhatók.
Példa:

ꡦꡟ e+u= --io ( a mongolban "ü" olvasatú)　　ꡝꡦꡟ 'eu = io 　魚

ꡜꡞ --h+i=ï / ə ꡛꡜꡞ ꡏ shi ma = sï ma 司馬

ꡜ --h+(a)=ɒ

ꡤ f

stb

A 'phags-pa írás néhány emléke Japánban is megtalálható:

- pecsétnyomók

- pénzérmék

- pacskolatok

- rézsúly

Japánban keletkezett emlékei:

- a "Hjakkaszei mókobun" 　百家姓蒙古文 / ꡎꡗ ꡂꡨ ꡛꡞꡃ ꡏꡟꡃ ꡂꡟ ꡓꡟꡋ (1699) című kandzsi-tanuló szöveg, ami 432 kínai családnevet sorol fel, és a kandzsik kiejtését 'phags-pa írással adja meg. Ez a "Sinpen gunsoruijó dzsirinkóki"『新編羣書類要事林廣記』c. könyvben található. ( az 1325-ös kiadás újranyomása)

- a Kencsódzsi 建長寺 templom szerzetesének, Gjokuin Eijonak (玉隠英璵, 1432-1524) 'phags-pa írásos pecsétje《西来庵修造再興勧進状》
A pecsétnyomón a 玉隠 kandzsik kínai olvasata látható. Gjokuin a pecsét készítésekor feltehetően a fenti "Dzsirinkóki"-t vette alapul.

eu` (io) 'in ꡝꡦꡟ ꡖꡞꡋ 　= gjokuin


参考文献

照那斯図著2003年『新編　元代八思巴字　百家姓』　文物出版社

中野美代著『砂漠に埋もれた文字　パスパ文字のはなし』ちくま学芸文庫

吉池孝一著『日本の八思巴（パスパ）文字資料－その仕分けについて』KOTONOHA第77号

〃　　『日本の八思巴(パスパ)文字資料―資料目録稿』 KOTONOHA第78号

宮紀子著　2007年『モンゴル帝国が生んだ世界図 』 日本経済新聞出版社

᠋《 ᠡᠷᠳᠡᠨ ᠤ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠭᠡᠯᠡ》ᠦᠪᠡᠷ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠶᠡᠭᠡ ᠰᠤᠷᠭᠠᠭᠤᠯᠢ ᠢᠢᠨ ᠭᠡᠪᠯᠡᠯ ᠦᠨ ᠬᠤᠷᠢᠶ ᠠ

Birtalan Ágnes: A mongol nyelvek és írások.

"ārya paṇḍita, rgya-dkar-nag rgya-ser ka-smi-ra bal bod hor-gyi yi-ge daṅ dpe-ris rnam graṅs maṅ-ba"

Juha Janhunen:"The Mongolic Languages" Routledge Language Family Series, 5

Ioriten 庵点

　Az ioriten 〽 („háztető vessző”) szerepe az új bekezdés jelölése, de van figyelemfelkeltő hatása is.
Főleg dal idézésekor, láncversek (renga 連歌) és nó szövegkönyvek esetében használatos, de egykor a kínai klasszikusok kun olvasatánál (kambun kundoku　漢文訓読) is ezzel jelölték az új bekezdést.

Nekem erről a mongol írás indiai eredetű birγa ᠪᠢᠷᠭ ᠠ jele (᠀) jutott eszembe, amit szintén használtak (használnak) vers illetve szöveg kezdetének a jelölésére.





参考文献
『日本国語大辞典』
᠋《 ᠡᠷᠳᠡᠨ ᠦ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠭᠡᠯᠡ》ᠦᠪᠡᠷ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠶᠡᠭᠡ ᠰᠤᠷᠭᠠᠭᠤᠯᠢ ᠢᠢᠨ ᠭᠡᠪᠯᠡᠯ ᠦᠨ ᠬᠤᠷᠢᠶ ᠠ
『忍夜孝事寄』
《ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠠᠷᠪᠠᠨ ᠨᠠᠢᠮᠠᠨ ᠦᠰᠦᠭ　Early Mongolian Linguistic Texts》ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠰᠤᠶᠤᠯ ᠤᠨ ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ ᠢᠢᠨ ᠰᠠᠩ

Hógen ruisaku 方言類釋

A minap egy érdekes könyv akadt a kezembe: a „Hógen ruisaku" 方言類釋 (koreai címe: 방언 유석) című ötnyelvű szótár. A szótárt  洪命福/ 홍 명복 állította össze 1778-ban (正祖2年). A szótár a szavakat tárgyi csoportok (部門) alapján csoportosítja, összesen 87 csoport van (ég, föld stb).
A nyelvek a következők:
a címszó kandzsival és az annak megfelelő koreai szóval, alatta 漢 한 han:　kínai,　　清　청 ceq: mandzsu, 　蒙　몽 moq : mongol, 倭　왜 'oai : japán szavak következnek.
A szótár érdekessége, hogy a kínai, mandzsu, mongol és japán szavakat is hangullal 한글 jegyzi le.

Néhány példa (a hangult a Fukui-rendszer szerint betűztem át):

秋　　ᄀᆞᆼᆞᆯ (ősz)

漢　 秋　취　(cui)
清　 볼로리 (borrori)　→ ᠪᠣᠯᠣᡵᡳ
蒙　 나물 (namur) 　→ ᠨᠠᠮᠦᠷ
倭 아기 (agi)　 → あき


冬 겨 ᆼᆞᆯ (tél)

漢　 冬 둥 (duq)
清 　투워리 (tu'ueri) 　→ ᡨᡠᠸᡝᡵᡳ
蒙 　어불 (ebur)　 →　 ᠡᠪᠦᠯ
倭　 후유　（huiu） →　 ふゆ


地　ㅼㅏ (föld)

漢 　地　디　(di)
清 　나　 (na) 　 → ᠨᠠ
蒙 　가쟐 　(gajiar)　 → ᠭᠠᠵᠠᠷ
倭　 지　 (ji)　　 → ち


A szótárról bővebb információ itt olvasható:
忠北大學校 人文大學 國語國文學科 姜昶錫

参考文献
金東昭著2003年『韓国語変遷史』明石書店
『方言類釋』