2016年10月29日土曜日

Nyomok 2. 獨逸ヒットラー機関紙特派員

A minap kivettem az egyetemi könyvtárból Rudolf Lange Lehrbuch der japanischen Umgangssprache című japán nyelvkönyvének második, 1906-os kiadását.
Ahogy az lenni szokott, egyes lapokon előfordulnak beírások, de találtam két papírcetlit is japán nyelvi  jegyzetekkel (latin betűsek).
Az egyik fecni levélpapír lehetett, mert a felső részen szerepelt egy tókjói cím és egy név, utóbbi japán írással is: Don Gato Presse Korrespondent  獨逸ヒットラー機関紙特派員 ドン・ガト.




Hoppá! Ez a 獨逸ヒットラー機関紙特派員 nem más, mint az NSDAP pártlapjának, a Völkischer Beobachter japán tudósítója!
A névre rákeresve találtam egy 1933. februári cikket, ami alapján ez a Don Gato valóban a fenti lap tudósítója volt, még a fecnin olvasható cím is benne volt a cikkben.


Amennyiben tényleg Don Gato írta a jegyzeteket, akkor az azt jelenti, hogy Rudolf Lange könyvéből tanult japánul, mely könyv később abba a bizonyos német alapítású keresztény egyetem könyvtárába került, ahonnan a héten kivettem...

2016年10月26日水曜日

Gurung (tamu) nyelv グルン語


Már régen meg akartam tenni, de valahogy mindig elfelejtettem, vagy közbejött valami, de ma végre sikerült: megkértem az egyik nepáli tanítványomat, aki gurung nemzetiségű, hogy írjon már le nekem pár szót, kifejezést a nyelvéből, mert nagyon kíváncsi vagyok rá. Az ethnologue honlapja szerint ez egy sino-tibeti nyelv, és azon belül  is a nyugati bodikus nyelvekhez tartozik. Az illető egyébként Tanahun तनहुँ régióból származik, de elmondása szerint a gyerekek nem nagyon beszélik a gurung (tamu) nyelvet, és ő maga sem nagyon használja- a magar nemzetiségű csoporttársa jobban  tud gurungul, mint ő maga.
A szavakat, kifejezéseket devanāgarīval írta le, de mellékelt latin betűs átírást is, amiben kissé bizonytalan volt.
A közös nyelv értelemszerűen a japán, tehát ez egy japán-gurung szójegyzékecske, néhol nepáli fordítással is.

1  ghri

2  negaro

3  sogaro

4  philgaro

5  ngogaro

6  tihugaro

うち dhin

田舎 nasa

こんにちは chyajalo

字を書く phirn (??)

私 nga

私たち ngi

あなた kyo

あります mo

ありません are 

あなたの名前は何ですか khi me tho ja

元気ですか  khi chamba mu (mo)

はい、元気です nga saban mu


2016年10月5日水曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai


『國語國文』859号(通巻985号)


○光厳院の治世歌──「我」の形象── (中村健史)

○斎宮規子内親王野宮庚申の和歌序二篇について ──「松の声夜の琴に入る」と「初雪を翫ぶ」── (山本真由子)

○古今伝授東家流切紙「一句之文」考 ──中世の神道実践と古今伝授── (髙尾祐太)




『國語と國文學』通巻1115201610月号 93-10

○大将たちの「もの思はしさ」――『源氏物語』を継ぐ時代のつくり物語――(西本寮子)
  
○団十郎提携時代の金井三笑(光延真哉)

○堀辰雄「聖家族」論──文体と心理の相即──(戸塚学)

○横光利一『上海』論──語りの構造からの考察──(邵明琪)

◇書評・中周子著『拾遺和歌集論攷』(松本真奈美)

◇書評・木下華子著『鴨長明研究──表現の基層へ』(中前正志)

◇新刊書情報



『日本語学』 201610月号 通巻459号 (第3511号)


◆終助詞の世界


○終助詞による表現の広がり――周辺的な用例から見えてくること――(野田春美)

○終助詞の音調の記述方法について (轟木靖子)

○終助詞の意味・発話・推論――時間軸上で成立する機能―― (坪内佐智世)

○江戸語の終助詞――「さようなら」と終助詞―― (中野伸彦)

○幼児の用いる終助詞――終助詞の習得順序と幼児の用いる終助詞「ね」「よ」の機能について―― (白井純子・白井英俊

○中間言語としての終助詞の使用――接触場面における談話展開と相互行為から捉え直す―― (高民定)


【連載】
[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[当用漢字表の誕生] 福田亮
[介護と言葉]小野田貴夫
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]八田直美
[新連載:百人一首を味わう]松平盟子・山口仲美

2016年10月1日土曜日

平成廿八年度 国文学会 (京都大学)

2016年12月11日(日)午後1時ゟ
京都大学文学部・第三講義室にて




     研究発表会

単音節二段活用動詞の一段化の開始時期 (岡村弘樹)

院政期の歌学と日本紀 (鎌田智慧)

妖怪退治絵巻における漢文学の受容 (白渓)



    講演会  

日本における詩話の終焉をめぐって―古賀侗庵『非詩話』を中心に (Matthew Fraleigh)

 「歌はをさなかれ」の思想 (大谷雅夫)