2020年5月24日日曜日

Koreai ᄁ ᄈ ᄄ ᄊ = magyar [k] [p] [t] [sz] ?

  Ahogy a korábbi bejegyzésekből is kiderült, a koreait elsősorban japánok számára készített tankönyvekből tanulom, amelynek megvannak a hátrányai és az előnyei is. A kiejtés az egyik ilyen hátrány, értelemszerűen a hehezetes (ᄏᄐᄑᄎ) és a feszes mássalhangzók (ᄁ ᄈ ᄄ ᄍ ᄊ) képzésére nagyobb hangsúlyt fektetnek. Emiatt a feszes mássalhangzók valami félelmetes dolognak tűntek, ami a lelkesedésemre is negatívan hatott.

A hónap elején találkoztam a koreai barátommal, akit eddig nem nyaggattam nyelvi kérdésekkel (a közös nyelv amúgy is a japán), de most megkértem, hogy értékelje a kiejtésemet. A hehezetes hangokkal nem is volt baj, de nagy meglepetésemre kiderült, hogy amit laza mássalhangzónak ejtettem (ᄀᄃᄇᄌ), az valójában feszes volt, akárhogy is próbálkoztam. 

Nem hagyott nyugodni a dolog, és a 달 탈 딸 után negyediknek odatettem a magyar„tál” szót is, hogy ez mégis  hogy hangzik egy koreai számára. Nos, ez is feszes mássalhangzó a barátom szerint. Sőt, az általa ismert (az én nevemen kívűl) magyar név, az Atilla „t”-je is  ᄄ-nek hangzik. Nem tudom, hogy ez általános jelenség, vagy csak az én magyar kiejtésem fura, mindenesetre érdekes. Rákerestem hangŭllal írt magyar szavakra a neten, és pl találtam egy ilyet, ahol a magyar [k] [sz] [t] [p] tényleg feszesként vannak átírva sok esetben.

Köszönöm (-넴)

Nem Tudom (넴 돔)

Tér (르)

Jó napot (요나-트)

Szeretem ()

Mennyibe kerül (맨닙에 를)

Megnéztem, hogy ír-e erről valamit Lee Ik-Sup 李翊燮*, és igen: szerinte a koreai feszes mássalhangzók hasonlítanak a francia és az olasz [p] [t] [k] hangjaira (és ezek szerint a magyarra is). A barátom szerint egyébként a „ti amo” is 띠아모-ként hangzik.

 Ami a laza mássalhangzókat illeti, gyenge hehezettel kell őket ejteni, és pont ez a nehéz benne, mert ha túl erősen ejtem, akkor ᄏᄐᄑᄎ lesz belőle. Úgyhogy ezt kell most gyakorolnom:

ᄃ [tʰ]
ᄐ [th]
ᄄ [t]





* "Korean Language", de nekem a japán kiadás van meg:
李翊燮ほか『韓国語概説』(前田真彦訳)大修館書店 2000: 70.




※ Ami a laza-feszes szembenállást illeti, a puszani nyelvjárásban hajlamosak a köznyelvi laza msh-kat feszesen ejteni, pl 고추 꼬추,   던지다 떤지다, illetve  helyett -t ejteni, pl .

(『話してみよう!釜山語〈プサンマル〉』20131318

2020年5月11日月曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』 89巻3号(通巻1027号)

○『鈴鹿の物語』における死と蘇生――『毘沙門の本地』・『日光山縁起』を軸として―― (安藤秀幸)

○『万葉集』禁裏御本のすがた――陽明文庫所蔵「古活字本万葉集」書入による復元の試み―― (大石真由香)

○『新撰字鏡』の編纂過程 (大槻信)



『國語國文』89巻4号(通巻1028号)

○北原白秋における長歌――アララギ派との交流をめぐって―― (小倉真理子)

○『和漢朗詠集私注』における『史記』享受の一側面について――『太平記』の呉越合戦譚との繋がりをめぐって―― (白渓)

○渤海国王大嵩璘からの外交文書に関する一考察――「王啓」・「告喪啓」の修辞から読み解く日渤外交の文――  (川村卓也)


『國語國文』89巻5号(通巻1029号)

○『篆隷万象名義』の和訓と二反同音例 (池田証壽)

○伊勢物語と万葉歌 (山本登朗)



『國語と國文學』 通巻1157号(第97巻第4号)

○『杜家立成雑書要略』友人関連文例の特質――同一題目文例の分析――(西一夫)

○『伊勢集』物語屛風攷(荒井洋樹)

○『我が身にたどる姫君』の成立過程再考(新美哲彦)

○谷崎潤一郎『細雪』論――雪子の〈結婚〉――(吉田夏美)

○書評・小林健二著『描かれた能楽 芸能と絵画が織りなす文化史』(石井倫子)

○書評・山本和明著『近世戯作の〈近代〉 継承と断絶の出版文化史』(佐々木亨)

◇新刊書情報


『國語と國文學』通巻1158号(第97巻第5号)

令和二年五月特集号:近代文学における自筆資料

○尾崎紅葉「多情多恨」の挿絵戦略──自筆の指示画から考える画文学──(出口智之)

○自筆資料からみた二葉亭四迷二題

 ──池辺三山書簡の紹介と新出『其面影』草稿の分析──(中島国彦)

○泉鏡花「夜叉ヶ池」の上演――台本への書き込みと自筆原稿の挿入――(田中励儀)

○梶井基次郎「「檸檬」を含む草稿群」の生成──佐藤春夫と「惑乱挿話」──(河野龍也)

○心象スケッチ「種山ヶ原」(一九二五、七、一九)から〈高清〉連作へ

 ──軍馬補充部六原支部廃止の余波──(杉浦静)

○川端康成の原稿その他、自筆資料の現状と課題(片山倫太郎)

○読書場の『菜穂子』―─遠藤周作の書棚から─―(渡部麻実)

○島尾敏雄『出孤島記』論(多田蔵人)

○新出自筆原稿の意義と限界――井伏鱒二『かきつばた』を例に――(川島幸希)

○水上勉文学における越境する「私」――初期自伝小説の草稿を手がかりに――(大木志門)

◇新刊書情報
◇国語と国文学 総目次



2020年5月4日月曜日

海海海海海


◎ Nagyon régen írtam már  arról, hogy mi lesz, ha a  -t 12x leírom egymás után. Most egy hasonló feladvány, de fele ennyi kandzsival:

海海海海海


Olvasata:  a i u e o.

Itt is az olvasatával kell bűvészkedni, de a fenti -tól eltérően itt az összetételekből kell kitalálni a megoldást:

海女 ama ⇒ a

海豚 iruka i

海胆 uni u

海老 ebi e

海髪 ogo o 


(立川談四楼『もっと声に出して笑える日本語』光文社 2009: 155




◎ Van ez a Szeirogan 正露丸nevű, emésztést elősegítő gyógyszer, amelynek nevét eredetileg   征露丸-nak írták:  szei (meghódít), ro (Oroszország) -ezt 1949-ben a diplomáciai bonyodalmak elkerülése végett a ma használatos kandzsira változtatták.

(https://www.seirogan.co.jp/products/seirogan/various/history.html  megtekintve 2020. V. 4.)




◎ Hikava Reidzsi 氷川玲二 angol irodalmár javaslata az idegen szótagok lejegyzésére:


ワヰウヱヲ + dakuten ( ) = ワ゛va  ヰ゛vi    ウ゛vu  ヱ゛ve  ヲ゛vo

ワヰウヱヲ + handakuten ( ) = ワ゜fa   ヰ゜fi  ウ゜fu  ヱ゜fe  ヲ゜fo

シ゜szi,  エ゜je

チ゜ti,  ツ゜tu, ヂ di,  du



(池澤夏樹 編『日本語のために 30』河出書房新社 2016: 456457)




◎ A koronavírus a japán nyelvre is hatással van, új szavak, kifejezések születtek:

コロナ禍 koronaka: koronavész, koronasokk ( : balszerencse, csapás, vész)

自粛 dzsisuku: önmegtartóztatás. Ez nem új szó, de az utóbbi 2-3 hónapban már a csapból is ez folyik; tkp önkéntes karantén jelentésben használják. Ami viszont új szó, az a自粛警察 dzsisuku keiszacu, „karantén-rendőrség”, ami a nyilas-házmester tempó japán megfelelője.

3密 szan micu, azaz 密閉空間 mippeikúkan,  密集場所 missúbaso,  密接場面 misszecubamen, tehát a vírus terjedését segítő 1. zárt légtér  2. tömeg  3. szoros kontaktus. 
(A 三密 szó korábban is megvolt, de eredetileg buddhista szakkifejezésként: 身密, 語密 / 口密, 意密 / 心密)