Az új uralkodói korszaknév a Reiva 新元号：令和

  Mivel májusban császárváltás lesz, ma (bolondok napja) bejelentették az új uralkodói korszaknevet (gengó 元号), mely a Reiva 令和 lett. Hat javaslat közül választották ki, a vesztes öt a következő: 久化 Kjúka, 英弘 Eikó, 広至 Kósi , 万和 Banna , 万保 Bampó.   Az új korszaknév kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy két kandzsiból álljon, legyen könnyen leírható, ne legyen mindennapi használatban illetve hogy a múltban nem használták gengóként.

 Mivel ez kínai szokás, általában kínai klasszikusokból szokták kiválasztani a kérdéses írásjegyeket, de idén először japán műből vették, mégpedig a legrégibb versantológiából, a Man’jósúból 万葉集. Igaz, a kérdéses szöveg kínaiul (kambun 漢文)  íródott😊

「梅花卅二首　并序　天平二年正月十三日、萃于帥老之宅、申宴會也。于時、初春令月、氣淑風和。梅披鏡前之粉、蘭薫珮後之香。」

Tehát az új gengó a 令月 ”szerencsés hónap” és a 風和 „ a szél enyhe” kifejezések első és második írásjegyéből származik („szerencsés és enyhe / kellemes”??).　
Végső soron pedig a fenti idézet is kínai előképre megy vissza:
蘭亭序: 「是日也天朗気清恵風和暢」　（日本古典文学全集［7］萬葉集（2）　P.40）

令和  

sino-japán olvasat: reiva

sino-koreai olvasat: 영화 yeonghwa

sino-vietnámi olvasat: lệnh hoà

pǔtōnghuà: lìng hé

Néhány adat a gengóval kapcsolatban:

※　Gengó jelenleg csak Japánban használatos, a környező országokban a XX. század első felében hagytak fel a használatukkal:

       Korea 1910: 隆熙 /융희 yung hwi 4. éve

       Cs’ing-dinasztia (清)1912: 宣統　Xuāntǒng 3. éve (mandzsu gehungge yoso  ᡤᡝᡥᡠᠩᡤᡝ ᠶᠣᠰᠣ )

       Mandzsukuó（満州国）1945: 康德 Kāngdé 12. éve

       Vietnám 1945: Bảo Đại 保大 20. éve

※　Japánban 645-től 2019 márciusáig 247 gengó volt bevezetve, a 令和 a 248. Kínában 498 gengót használtak, de ebben benne van a Liao（遼）, Csin（金）és a Nyugati Hszia（西夏） dinasztia is.

※　A gengók többsége két írásjegyből áll, de a VIII. századból találni olyat is, ami négyből:

天平感宝 tempjó kampó 749

天平勝宝 tempjó sóhó 749-757

天平宝字 tempjó hódzsi 757-765

天平神護 tempjó dzsingo 765-767

神護景雲 dzsingo keiun 767-770

  Japánon kívűl találni három, négy, sőt hat írásjegyből álló gengót is:

始建国　Hszin (新) 9-13

中大通　Déli Liang (南朝梁) 529-534

中大同　Déli Liang (南朝梁) 546-574

太平真君　 Északi Vej (北魏) 440-451

延嗣寧国　 Nyugati Hszia (西夏)1049

建中靖国　Északi Szung (北宋) 1101

天賜礼盛国慶　Nyugati Hszia (西夏)　1070-1074

天授礼法延祚　Nyugati Hszia (西夏)　1038-1048    stb

※　Ezt a 247 gengót 72 kandzsi kombinációjával hozták létre, a legtöbbet használt kandzsik a következők:　永, 元, 天, 治, 応
    Az új gengóban a 令 először fordul elő, de a 和 már gyakorlott játékos a terepen.

※　Előfordult, hogy ugyanazt a gengót más dinasztiában / országban is használták:

    　　神亀 Északi Vej (北魏) 518-520, Japán 724-729

 天保  Északi Cs’i（北斉）551-559, Kései Liang（後梁）562-585, Japán 1830-1844

 天禄 Liao (遼) 947-951, Japán 970-973    stb

   Azonban Japánon belül nincs arra példa, hogy ugyanazt a nevet többször is felhasználták volna.

※　Szeimei　斉明, Tencsi　天智, Temmu 天武 és Dzsitó 持統 császár(nő) uralkodása alatt nem volt gengó bevezetve

※　Ugyanazon császár alatt többször is változhat a gengó (pl szerencsés vagy szerencsétlen események, előjelek hatására), de az „egy császár, egy korszaknév” (一世一元)-re már a IX. századból is van példa (Japán, Kína, Pohaj 渤海), sőt, a Ming és a Cs’ing-dinasztiára is ez a jellemző (egy kivétellel). Japánban is a Meidzsi korszak óta ez a trend.