Mivel májusban császárváltás lesz, ma (bolondok napja) bejelentették az új uralkodói
korszaknevet (gengó 元号),
mely a Reiva 令和 lett. Hat javaslat közül választották ki, a vesztes öt a következő: 久化 Kjúka, 英弘 Eikó, 広至 Kósi , 万和 Banna , 万保 Bampó. Az új korszaknév kiválasztásakor fontos
szempont volt, hogy két kandzsiból álljon, legyen könnyen leírható, ne legyen mindennapi
használatban illetve hogy a múltban nem használták gengóként.
Mivel ez kínai szokás, általában kínai klasszikusokból szokták kiválasztani
a kérdéses írásjegyeket, de idén először japán műből vették, mégpedig a legrégibb
versantológiából, a Man’jósúból 万葉集. Igaz, a kérdéses szöveg kínaiul (kambun 漢文) íródott😊
「梅花卅二首 并序 天平二年正月十三日、萃于帥老之宅、申宴會也。于時、初春令月、氣淑風和。梅披鏡前之粉、蘭薫珮後之香。」
Tehát az új gengó a 令月 ”szerencsés hónap” és a 風和 „ a szél enyhe” kifejezések
első és második írásjegyéből származik („szerencsés és enyhe / kellemes”??).
Végső soron pedig a fenti idézet is kínai előképre megy vissza:
蘭亭序: 「是日也天朗気清恵風和暢」 (日本古典文学全集[7]萬葉集(2) P.40)
Végső soron pedig a fenti idézet is kínai előképre megy vissza:
蘭亭序: 「是日也天朗気清恵風和暢」 (日本古典文学全集[7]萬葉集(2) P.40)
令和
sino-japán olvasat: reiva
sino-koreai olvasat: 영화 yeonghwa
sino-vietnámi olvasat: lệnh hoà
pǔtōnghuà: lìng hé
Néhány adat a gengóval kapcsolatban:
※ Gengó
jelenleg csak Japánban használatos, a környező országokban a XX. század első
felében hagytak fel a használatukkal:
Korea 1910: 隆熙 /융희 yung hwi 4. éve
Cs’ing-dinasztia
(清)1912: 宣統 Xuāntǒng 3. éve (mandzsu gehungge yoso ᡤᡝᡥᡠᠩᡤᡝ ᠶᠣᠰᠣ )
Mandzsukuó(満州国)1945: 康德
Kāngdé 12. éve
Vietnám 1945:
Bảo Đại 保大 20. éve
※ Japánban 645-től 2019 márciusáig
247 gengó volt bevezetve, a 令和 a 248. Kínában 498 gengót használtak, de
ebben benne van a Liao(遼), Csin(金)és
a Nyugati Hszia(西夏) dinasztia is.
※ A gengók többsége két írásjegyből áll, de a VIII. századból
találni olyat is, ami négyből:
天平感宝 tempjó
kampó 749
天平勝宝 tempjó
sóhó 749-757
天平宝字 tempjó
hódzsi 757-765
天平神護 tempjó
dzsingo 765-767
神護景雲 dzsingo
keiun 767-770
Japánon kívűl találni három, négy,
sőt hat írásjegyből álló gengót is:
始建国 Hszin (新) 9-13
中大通 Déli
Liang (南朝梁) 529-534
中大同 Déli
Liang (南朝梁) 546-574
太平真君 Északi
Vej (北魏) 440-451
延嗣寧国
Nyugati Hszia (西夏)1049
建中靖国 Északi
Szung (北宋) 1101
天賜礼盛国慶 Nyugati
Hszia (西夏) 1070-1074
天授礼法延祚 Nyugati
Hszia (西夏) 1038-1048 stb
※ Ezt a
247 gengót 72 kandzsi kombinációjával hozták létre, a legtöbbet használt
kandzsik a következők: 永, 元, 天, 治, 応
Az új gengóban a 令 először fordul elő, de a 和 már gyakorlott játékos a terepen.
Az új gengóban a 令 először fordul elő, de a 和 már gyakorlott játékos a terepen.
※ Előfordult,
hogy ugyanazt a gengót más dinasztiában / országban is használták:
神亀
Északi Vej (北魏) 518-520, Japán 724-729
天保 Északi Cs’i(北斉)551-559, Kései Liang(後梁)562-585, Japán 1830-1844
天禄 Liao (遼)
947-951, Japán 970-973 stb
Azonban Japánon belül nincs arra példa, hogy ugyanazt a nevet többször
is felhasználták volna.
※ Szeimei 斉明, Tencsi 天智, Temmu 天武 és
Dzsitó 持統 császár(nő) uralkodása alatt nem volt gengó
bevezetve
※ Ugyanazon császár
alatt többször is változhat a gengó (pl szerencsés vagy szerencsétlen
események, előjelek hatására), de az „egy császár, egy korszaknév” (一世一元)-re már a IX. századból is van példa (Japán, Kína, Pohaj 渤海), sőt, a Ming és a Cs’ing-dinasztiára is ez a jellemző (egy
kivétellel). Japánban is a Meidzsi korszak óta ez a trend.
Közben a twitteren miegymás többen rámutattak, hogy a kérdéses írásjegyek igen hasonló kontextusban megtalálhatók a Han kori költő-tudós 張衡 Zhang Heng 帰田賦 Gui tian fu c. versében is:
返信削除於是仲春令月時和氣清