2017年8月13日日曜日

A pokol 72 órája –Kjóto 阿鼻叫喚の京都



Na jó, a fenti cím túlzás, de tényleg embert próbáló hőség fogadott Kjótoban, ahová ezúttal családilag rándultunk ki a múlt héten.
Mivel éltem is Kjótóban, és most is évenként X alkalommal járok ügyes-bajos dolgaim miatt, ismerem valamennyire a terepet, ezért úgy döntöttünk, hogy ezúttal kihagyjuk a populárisabb látványosságokat:  a Kijomizudera 清水寺 és tsai századszorra már elég uncsi...

  Kezdésnek kibéreltünk egy szépen felújított macsiját 町家, azaz régi kereskedőházat, amelyben már régen meg akartam szállni, úgyhogy most végre sikerült. Sajnos a légkondi nem tudott megküzdeni a gyilkos klímával, így kint is, bent is forróság volt.
Ennek ellenére bátran tudom ajánlani mindenkinek, aki szeretné kipróbálni, hogy milyen lehet Kjótoban élni.






 Ami a turistáskodást illeti, első nap a Császári Palotát 京都御所 kerestük fel, ahová régebben regisztrálni kellett, de most már szabadon felkereshető (igaz, a csomagokat átvizsgálják). Pechünkre az épületek egy részét épp felújították, talán ezért sem volt túl nagy tolongás.







Második nap a Súgakuin Császári Villát 修学院離宮 céloztuk meg, ahova viszont regisztrálni kell  hónapokkal a látogatás előtt, és csak a kiválasztottakat engedik be, de meglepően rugalmasan kezelték a létszámváltozást (egy fő plusz).
A Villa a hegyoldalban helyezkedik el, és egy hatalmas területen vannak szétszórva az épületek, köztük rizsföldekkel, amiket a helyieknek adtak ki bérbe.
A hegyoldal már önmagában bőven elég lett volna, de ehhez hozzájárult a hőség is, így a gyengébbek hamar elhulltak...szóval nyáron semmiképp sem ajánlom a Villát, főleg kisgyerekkel, idősebb hozzátartozóval. Belépőjegy egyébként itt sem volt.










Az utolsó napot nyugisan töltöttük, de szerencsére volt egy kis időm benézni a szokásos Antikvár Könyvek Ünnepére, ahol 200 jenért magamévá tettem a Japán Eszmetörténet sorozat 日本思想大系 rangaku-val 蘭学, azaz az edo-kori holland stúdiumokkal foglalkozó kötetét.



Egyéb képek:
 
A jó öreg Eiden 叡山電車

Daimaru Villa: A Daimaru Áruház egykori igazgatójának háza

A Goó Szentély 護王神社 kődisznaja



2017年8月8日火曜日

A まっすぐ (egyenes/en) szócsalád



A  júliusi  szócsaládos bejegyzés folytatása.

まっすぐ egyenes, egyenesen


直(チョク・ヂキ)【目でまっすぐに見る意】

勅・敕(チョク)【杖で撃ってまっすぐにする意。→ひいて「いましめる」(誡)意となり、「ただす」(整)意となった】

織(ショク・シキ・シ)【糸をまっすぐに機(はた)にかける意】

植(ショク・チ)【木をまっすぐに立てる意】
    ez kapcsolatban lehet a 置(チ)szóval 【鳥を捕まえる網をたてる意】

矢(シ)【まっすぐな矢の意】

首(シウ・シュ)【くびの意】

正(セイ・シャウ)【脚の膝から下の部分の意。足くびの意ではない。→曲がらない「直」の意から、「ただしい」意となった】


Tódónál ismét találni némi átfedést (csillaggal a rekonstruált ókínai alak):

 {TEK}alapjelentés: まっすぐ.  *dïǝk 植 *dhiǝk 勅(敕)*t`ïǝk 

{TEK/TEG/TENG} alapjelentés: まっすぐ. *tieŋ

{TER}  alapjelentés: まっすぐで短い.ひくい. *thier


Katótól eltérően, Tódó a *tiǝk  szót a {TÊK} しるしをつける szócsaládhoz sorolja.




Felhasznált szótárak:

加藤常賢・山田勝美『角川 当用漢字字源辞典』角川書店1972
藤堂明保『漢字語源辞典』学灯社1965
山田勝美『漢字の語源』角川小辞典1976年 

2017年8月2日水曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『日本語学』 20178月号 通巻470号 (第369号) 

◆文献でたどるむかしの方言

〇文献を利用した新しい方言研究 ――十返舎一九・谷崎潤一郎が見た関西人の言語行動―― (小林隆)

〇道中記と庶民記録による近世中期以降の方言音韻史 ――岩手県二戸市におけるカ行・タ行子音の有声化現象を例に―― (作田将三郎)
 
〇文献方言史研究の事例――中部地方―― (彦坂佳宣)
 
〇文献に見る中国方言 (田籠博)

〇九州の文献方言史資料――室町時代後期 南九州の古辞書二点から―― (米谷隆史)

〇将来の研究のためのデータ作り ――何を記録に残しておくべきか―― (井上文子)

【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]栗原幸則・佐藤修
[百人一首を味わう]糸井通浩・平野多恵



『國語國文』868号(通巻996号)

○芥川龍之介「黒衣聖母」に見られるボードレール受容 (小谷瑛輔)

○平安時代の萬葉歌享受の一様相
――巻十・一八七五歌の異伝本文の享受をめぐって―― (景井詳雅)

○能《当麻》における宗教的奇蹟の空間造形 (中野顕正)



『國語と國文學』 20178月号  通巻1125号(第94巻第8号)

○『菅原伝授手習鑑』三段目「車曳」考──松王丸人物解釈の変容──(黒石陽子)

○『平家物語』富士川合戦譚考(原田敦史)

○京都・祇園座設立の経緯とその意義(日置貴之)

○三島由紀夫『青の時代』論(藤田佑)

◇書評・大野順子著『新古今前夜の和歌表現研究』(谷知子)
◇書評・山本章博著『中世釈教歌の研究 寂然・西行・慈円』(平野多恵)
◇新刊書情報