2017年10月30日月曜日

Nyelvjárási kvíz

Ha újság, akkor alapvetően Csúnyicsi Simbun (中日新聞), ezért is lepődtem meg, amikor a kezembe került a Jomiuri Simbun (読売新聞)egyik augusztusi száma: nyelvjárási kvíz van itt, kérem szépen!
Valószínűleg nem nehéz kitalálni az egyes nyelvjárási szavak köznyelvi megfelelőjét, de érdekességképpen hozzáfűzném, hogy a Modern japán nyelvjárási szótár (現代日本語方言大辞典) alapján Aomoriban a fiatal anyák megszólítása* a magyar fülnek is ismerős "apa" :)
 Ami a よんでる szót illeti, a fenti szótárból kiderül, hogy Niigatában (新潟) és Ószuban (大洲) is használatos, előbbiben [jomɯ], utóbbiban [jomu] ejtéssel.





* apa: まだわかい母親の名称・呼称

2017年10月19日木曜日

Tanulók Évkönyve 1935-ből 兒童年鑑



   Gyerekkoromban, a ’80-as évek végén a szomszéd révén jutottam hozzá egy halom Fiúk Évkönyvéhez, amelyek hosszú ideig remek szórakozást, olvasgatást nyújtottak kezdve az elektromos gitártól a westernfilmek kulisszatitkain át az eszperantó nyelvig (A „Bonan Tagon”-ra máig emlékszek).
Ezért is lettem nagyon izgatott, amikor múlt hónapban egy ismerősömnél –ezúttal már Japánban– felfedeztem egy Tanulók Évkönyvét (『兒童年鑑』野ばら社), 1935-ből! (ezidőben Korea, Taiwan, valamint a Déli Szigetek-a mai Palau, Marshall-szigetek és Mikronézia egy része- már egy ideje japán gyarmat, és a japán bábállam, Mandzsukuó 満州国 is fennállásának második évét ünnepelhette).
Szóval a Fiúk Évkönyvéhez hasonló tartalomra számítottam, de ezzel szemben meglehetősen unalmas anyaggal találkoztam. Íme a tartalomjegyzék:

1.    A császári család (皇室・宮廷)
2.    Főbb uralkodói rendeletek (重要詔勅)
3.    Főbb törvénykönyvek (重要法典)
4.    Történelem (歴史)
5.    Politika (政治)
6.    Japán földrajza (日本地理)
7.    A világ földrajza (世界地理)
8.    Honvédelem, hadsereg (国防・軍事)
9.    Általános ismeretek (学習常識)
10.   Sóva-kori ki-kicsoda (昭和人名辞典)

Első látásra a történelemmel foglalkozó fejezet érdekesnek tűnt,  de leginkább a császár és más nemesi famíliák családfáját, a fontosabb dzsindzsák és buddhista templomok miegymás listáját tartalmazza...csupa olyan téma, ami egy általános iskolást nem nagyon izgat fel (ez olyan, mintha a mai magyar gyerekeknek szóló könyv tele lenne a Gyurbán család történetével, kisvasútak és stadionok adataival).
A kilencedik fejezet gyerekszemmel már-már használható lenne (latin betűk, a kandzsi gyökeinek elnevezése, közmondások, zászlójelzések stb), ha pl nem kerültek volna bele az export-import adatok vagy Mandzsukuó közigazgatási régiói.
Az egyetlen olyan rész, amelyet egy gyerek talán érdeklődve nézegetne, azok a színes mellékletek, amely térképeket, zászlókat, rangjelzéseket, a dzsindzsák pecséteit ábrázolja-persze ide is sikerült statisztikákat betuszkolni.
A fentiek alapán a korabeli gyerekeknek meglehetősen sivár évkönyvet szántak, de ez sok mindent elárul a korabeli japán gondolkodásról, hogy mit tartottak fontosnak egy gyerekkönyvben.
Ami még érdekes lehet, hogy az évszámot többféleképpen is feltüntették:
  Sóva(昭和) 10. éve
  Dzsimmu császár(神武天皇) 2595. éve
  A nyugati időszámítás 1935. éve
  Kínai Köztársaság(中華民国) 24. éve
  Kangde(康徳) 2. éve (Mandzsukuó).


Dzsimmut tartják az első császárnak, a Palotaügyi Minisztérium családfáján is ő szerepel elsőként, de tudomásom szerint létezése egyelőre nem bizonyított. Mindenesetre jó alapot nyújt a „Világ legrégibb dinasztiája” hangoztatásához. Ha hinni lehet Amino Josihikonak (網野善彦)*, akkor már ez a családfa is meglehetősen képlékeny dolog, mivel az aktuális politikai széljárásnak megfelelően kerültek bele vagy ki a korábbi császárok. Ez a játék 1926-ig tartott, azóta stabilnak mondható a lista.
Persze Dzsimmu trónra lépésének időpontja is a későbbi korok agyszüleménye, és nemzeti ünneppé a meidzsi-kormány tette 1872-ben (XI. 15.). Elsőre január huszonkilencedike volt a jeles nap, de ezt később február tízenegyedikére változtatták**. (Ha jól emlékszem, a Kodzsikit angolra fordító Chamberlain is nonszensznek tartotta a dolgot). Jelenleg Államalapítás ünnepe néven fut.
 A végére jöjjön néhány kép:

A világ népei

Mandzsukuó térképe

Dzsindzsa-pecsétek

Zászlójelek

Japánok a nagyvilágban

Japán katonai támaszpontok

A latin betűk világa



*網野善彦(2013)『「日本」とは何か』講談社学術文庫, pp. 9698.
**『新装版明治世相編年辞典』東京堂出版、1995.

2017年10月17日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』 8610号(通巻998号)




 ○古今和歌集の「誹諧」と「俳諧」 (山本登朗)



○流布本『保元物語』『平治物語』の人物造型――為義・義朝像の拡大を通して―― (滝澤みか)



○芭蕉の「初雪」 (深沢眞二)







『國語と國文學』 201710月号 94-10





通巻1127号(第94巻第10号)





○『詞通路』の「自他」と現代日本語の「ヴォイス」(早津恵美子)





○古事記の歌と中国詩文――鯨・隼・花蓮――(石田千尋)





○『慕帰絵』の和歌――慈円詠との出会い――(石井悠加)





○『英文学形式論』講義にみる漱石の文学理論構想  ――「未成市街の廃墟」から消された一区画――(服部徹也)





◇書評・佐々木孝浩著『日本古典書誌学論』(高田信敬)



◇新刊書情報









『日本語学』 201710月号 通巻472号 (第3611号) 





◆「同じことば」の言語学





〇日本語ラップの韻分析再考二〇一七 ──言語分析を通して韻を考える── 川原繁人





〇同義語の存在価値 山田進





〇辞書の語釈の循環をどう断つか 飯間浩明





〇沖縄古語の語源を大和古語から考える 間宮厚司





〇コーパス作成現場における同語異語判別 鴻野知暁





〇日中同形語から見えること──似ているようで似ていない同形語の習得の難しさ── 小森和子



 【連載】





[ことばの散歩道] 井上史雄



[ことばのことばかり] はんざわかんいち



[漢字を追いかける]笹原宏之



[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣



[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]山口敏幸



[百人一首を味わう]板野博行・田口貴

2017年10月1日日曜日

平成廿九年度 国文学会


平成廿九年度 国文学会

12月10日(日)午後1時ゟ

京都大學文學部・第三講義室にて



     博士課程第三学年が不在の為、研究発表会を実施しない。



     講演会



     「和漢聯句の題材と連想」 楊昆鵬



     「古俳諧の世界―書誌・形式・言葉―」河村瑛子



     「歌学の伝統―二条流と冷泉流―」長谷川千尋