ラベル rovásírás の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示
ラベル rovásírás の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示

2014年12月30日火曜日

周易 = “Föld Nap” ?? (nem)



A rovás.info december harmincadikai bejegyzésében az alábbi megdöbbentő kijelentéseket olvastam az 易経(yì jīng・えききょう・역경・ Kinh Dịch egy angol nyelvű kiadásának borítójával  kapcsolatban (kiemelések tőlem, a borítót lásd oldalt):

 Bár kínai szövegolvasásom igencsak döcögött, annyit biztosan tudtam, hogy nem a modern írásjeleket láttam meg bennük. Mivel már a klasszikus kínai írásban is kezdtem jártasodni, úgy tűnt, abba sem illettek bele a jelek probléma nélkül.

A régi kiadás zegét-zugát bejártam, de sehol nem találtam a borítólapra vonatkozó hivatkozást.

Kínai barátaim a két jel helyett csupán egyet láttak benne. Bár azt a feltételezett egyet sem tudták pontosan elolvasni a “Változások Könyve” borítójára ránézve, annyit tudtak róla mondani, hogy a “változás”-hoz volt köze. Ők is hallottak a könyvről, ami “elismert ősi tudást hordoz magában”.

További fordítási és értelmezési tanácsért a helyi egyetem tizenkét ázsiai nyelvet beszelő és az egyetemen klasszikus kínai írást tanító nyelvész professzorhoz fordultam, hogy segítséget kérjek a jelek megfejtésében. És bár az egyik jel hasonlított egy régi és egy modern kínai szóképhez, a másik nem, így ő sem tudta a két jelet együtt “elolvasni”. Őfelvetette a kérdést, hogy vajon a jelek részét képezik-e azoknak a jeleknek, amelyeket a “jövő-mondó csontok” (Oracle Bones) felületére véstek a mai Kína területén, hosszú idővel a kínai írásmód kifejlődése előtt, és sokkal azelőtt, mielőtt Kína, mint egységes ország létrejött.

Az összes általam hozzáférhető ókori vagy modern írásjelek és írásmódok közül csupán egyetlen egyet találtam, amivel egy ma is elő nyelven hiánytalanul, értelmesen és a könyv tartalmával összhangban tudtam elolvasni azt, ami a borítólapon állt: ez a nyelv pedig a magyar és a nyelvhez tartozó eredeti betűk és írásmód a Rovás, amely nyelv, betűk és kifejezési módszer nagyon keveset változott a történelem folyamán. Az olvasat így szól: “Föld Nap”. 》


《 Bár a következő mondat túl vezet az egyszerű olvasáson és további kutatásaim eredményeinek feltárását is szükségeltetik, (amiket itt a rövidség kedvéért mellőzök), mégis megkockáztatom a hihetetlennek tűnő feltételezés kijelentését, hogy az I Ching eredeti szerzője vagy szerzői lehet, hogy ismerték a Rovást és beszéltek magyarul. 》



 Én mindezt inkább nem kommentálnám, viszont elárulom a helyes megfejtést:  周易(zhōu yì ・しゅうえき・주역・ Chu Dịch).
Mindez kb öt percembe került, annak ellenére, hogy nem beszélek 12 ázsiai nyelven, és egy percet  nem foglalkoztam az  易経-vel. Fogtam viszont a gagyi 甲骨文小字典  c. szótárt (王本兴编, 文物出版社2006年) és elkezdtem lapozgatni. Találtam egy olyan 甲骨文字-t, aminek bal oldala megegyezett (mai alakja 婤) a borítón látható felső írásjeggyel, és innen már gyerekjáték volt: beugrott, hogy a kérdéses könyvet 周易 néven is emlegetik, így már csak le kellett ellenőriznem a 漢字k   ősi formáit a szótárban. Ennyi. 



2010年7月15日木曜日

Magyar irodalom japánul ハンガリー文学の和訳


 Korábban az egyik hozzászólásban szóba került Imaoka magyar nyelvkönyve (Magyar nyelv négy hét alatt ハンガリー語四週間,大学書林 ), így kiváncsiságból kivettem a könyvtárból.
Érdekes kis könyv, a nyelvtani magyarázatok mellett magyar versek, dalok japán fordításai is megtalálható benne, valamint megemlíti a rovásírást is-a magyar-japán szótártól eltérően, itt helyesen közli az abc-t.

Néhány fordítás a könyvből:


Tavaszi szél-春風

春風は水をあふれさせる、花よ、花よ!
すべての小鳥は、やどをえらぶ、花よ、花よ!
さて私はいったい、誰を選ぼう、花よ、花よ?
お前は私を、そして私はお前を、花よ、花よ!
さて私はいったい、誰を選ぼう、花よ、花よ?
お前は私を、そして私はお前を、花よ、花よ!



Himnusz-国歌

おお神よ、悦びと富をもて
マヂャル人を祝福し給え
彼が敵と闘う時
おんみの守護の手をのべさせ給え
     ・・・・・
すでに年久しく不幸に追わるこの民に
喜びの年を与えさせ給え
もはやこの民は償い終った
過去と未来を

(ケルチェイ)

Szózat-激

ああ マヂャル人よ なれ 雄雄しくも
祖国に忠実なれ
祖国こそ なれを育てし揺籃
なが身を被う墓場ぞ

ここの外に 世界には
なれを容るる所はあらじ
運命の手が なれを祝福し また 苦しめるとも
なれ ここに住み ここに死すべきぞ

 (ヴェレシュマルティ)

Füstbe ment terv-むだになった腹案

郷里に帰るみちすがら
私はながく逢わないお母さんに
どのように口を切ろうかと
そのことばかり考えつめてきた

私の揺籃をゆすってくださったお母さんが
ぐっと腕をのばされる時
どんな美しいこと 愛らしいことを
私は言うべきだか

数限りない たえなる美しい考えが
私には浮かんできた
その時乗物は走っているのに
時は立ち止まっているかのように思われた

私が小さな部屋に踏み入ると・・・・・・
お母さんは私を見かけて飛びついて来た・・・・・・
私も お母さんの唇に
声もたてず ぶらさがった・・・・・・
木になった果物のように

(ペテーフィ)

Nemzeti dal- 国民歌

起てよ マヂャル人 祖国は叫ぶ!
時は来れり 今か 再び来らず!
奴隷になるか 自由になるか?
汝ら この両者のいづれかを選べ!
我ら マヂャル人の神に
祈誓する
我らは 二度と奴隷にはならぬと
祈誓する!

(ペテーフィ)

Sajnos nem tudom, hogy a fentieknek van-e más japán fordítása...


参考文献

今岡十一郎著『Magyar nyelv négy hét alatt ハンガリー語四週間』大学書林 ㍼44年

2010年5月10日月曜日

Rovásírás a Magyar-Japán szótárban 洪日辞典にある古代ハンガリー文字 (ᠬᠠᠭᠤᠴᠢᠨ ᠮᠠᠵᠠᠷ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌)



Az Imaoka Dzsúicsiró (今岡十一郎) által szerkesztett magyar-japán szótár (『ハンガリー語辞典』日洪文化協会、1973年) 15. oldalán a magyar rovásírás abc-je és a magyar Himnusz rovásírásos szövege látható.
A Himnusz szövege a latin írásnak megfelelően balról-jobbra halad, és az alatta lévő rovás abc betűi is balról- jobbra néznek. A rovásbetűk Forrai Sándortól származnak, de hogy miért balról-jobbra írta őket, rejtély.
A rovás abc latin megfelelőinél az cs, j, s, sz esetében megadja a hebon (平文) átírást, és a kétféle K -hoz japán nyelvű magyarázatot is fűz.

A szótár második kiadásában (2001年、大学書林) már nem található meg a rovás abc, és ugyanez a helyzet a nagyszótár alapján összeállított kisszótárral (『簡約ハンガリー語辞典』大学書林、2009年) is. De nem található meg az 1958-as Magyar-Japán és Japán-Magyar zsebszótárban sem.. (『ハンガリー語小辞典 : ハン日・日ハン』)

Maga a rovásírás japán elnevezése sem egységes,
a mellékelt képen háromféle megnevezést is használ: ハンガリー原始字母・ハンガリーの古代彫刻文字, 刻み書き
az 1958-as zsebszótárban: 一種のルーネ文字
a szótár második kiadásában: 切り込み文字
a magyar-japán kisszótárban: 楔形文字 (せっけいもじ)ー ez azért érdekes, mert az ékírás is 楔形文字.
a Világ írásai(『世界文字辞典』三省堂、) c. szótárban:ロヴァーシュ文字,
illetve a  『世界の文字の図典』 c. könyvben, ami szintén a világ írásait mutatja be, ハンガリー=ルーネ文字, azaz "magyar rúnaírás".




今岡十一郎編のハンガリー語辞典の十五頁に 古代ハンガリー文字の字母表と、其の文字で書かれたハンガリーの国歌が見える。
此の古代ハンガリー文字は、横書きで、右から左へ書かれて、合字が自由に作れる。又、異体字も多少ある。
文字の起源に関して、古くから突厥文字から派生したが、幾つかの字母が希臘文字とグラゴル文字から借用されたと主張されてきたが、此の説に反対する学者も居る。 例えば、シャーンドル・クラーラ氏によると、直接突厥文字から派生したのではなくて、カールパート盆地に発見された文字(例えば )と関係がありうるそうだ。又、母音の表記に関しては、元々語末の母音と長母音しか書かれなかったとシャーンドル氏が考えている。
この古代ハンガリー文字の研究の現状を見ると、専門家による研究が少ない所為か、此処廿年、門外漢(にせ学者)による教科書・本が書店で溢れることになっている。残念な事に、そんな根拠もない、出鱈目な説に惹かれる人が多い様である。電網(ネット)にも胡散臭いサイトが多い。
今後、専門家による本格的な研究に期待する。
又、上述のカールパート盆地の文字の碑文の解読が非常に困難で、同じ文章をトルコ語とかハンガリー語でも解読された事例も幾つかある。この文字の研究を続ける者も出るように願っている。

古代ハンガリー文字に関する日本語の論文・本は、私が知っている限り、
三省堂の『世界文字辞典』と『世界の文字の図典』しかないようだ。



Köszönöm 梅林豆 együttműködését!

※ ※

古代ハンガリー文字の字母表(ニコルスブルク字母表)
この字母表の成立に関する最近の論文 (ハンガリー語)