2010年3月13日土曜日

A szvasztika, mint kandzsi  卍字


A régi kínaiak a buddhista szútrák fordításakor a szvasztikát hol hangzás szerint írták át (svastika → 塞縛悉底迦, śrīvatsa → 室利靺蹉 vagy 室哩靺蹉 ), hol pedig megpróbálták a jelentését lefordítani (吉祥海雲,吉祥喜旋, 吉祥萬徳).
I.sz. 693 óta az olvasata megegyezik a 萬 írásjeggyel, melynek jelentése 10 ezer/rengeteg/sok, de eredetileg a skorpió képjele . A 萬 egyszerűsítéseként régóta használják a 万 kandzsit, ami egyes vélemények szerint a szvasztikából alakult ki (卐→万), de más elképzelések szerint a 万 a békalencse képjele .

A 卐, 卍 putonghua olvasata wàn, koreaiul man 만, vietnámiul vạn, japán olvasatai pedig man/ ban/ mon /mandzsi- utóbbi esetében 万字 / 卍字- nak is írják.
6 vonásból áll, a kandzsiszótárakban a 十 gyök alatt található meg.
Eredetileg a 卐 (migimandzsi) és a 卍 (hidarimandzsi) jelentése eltérő, de Kínában és Japánban nem tettek különbséget közöttük. Ma Japánban az 卍 az általánosabb, elsősorban a buddhista templomokban valamint a térképeken találkozni vele, de korábban címerként is előfordult.

A 卍-nak kevés a dzsukugoja 熟語 (kettő vagy több kandzsiból álló összetétel), eddig csak az alábbiakra találtam rá:



紅卍会 Kómandzsikai: A Vörös Szvasztika Társaság 
卍阿弥陀 mandzsiamida: Az Anrakudzsu templom Amitábha szobra
卍繋 mandzsicunagi: egy mintázat neve
卍札 mandzsifuda: egy kis tábla, amire a 卍 van írva. Talizmánszerűség.
卍形  mandzsigata: szvasztika alakzat
卍固め mandzsigatame: egy birkozófogás neve
卍寿 mandzsikotobuki : Olyan mintázat, ami a 卍 és 寿 jelekből áll
卍崩 mandzsikuzusi: egy mintázat neve
卍崩組子 mandzsikuzusikumiko: fából készült, szvasztika alakú díszítés










卍字文 mandzsimon: szvasztika szimbólum
卍字欄 mandzsiran: szvasztika mintás korlát
卍巴 mandzsitomoe: egy mintázat neve ;forog, kavarog
卍果 manka: papaja

A szvasztika család-és utónevekben is szerepelhet:

Családnevek/姓:

卍 Mandzsi
卍海 Mankai
卍菴 Man'an
卍元 Mangen
卍山 Manzan / Kazujama
卍山下 Manzanka

Utónevek/名:

卍 Mandzsi
卍禅子 Manzendzsi



参考文献

『漢語大詞典』漢語大詞典出版社
『望月佛教大辞典』
『漢字典』
山田勝美著『漢字の語源』
『漢字源』
『大漢和辞典』
『明解古語辞典』 三省堂 ㍼45年
『紋所刻図鑑』
陆锡兴著 『汉字的隐秘世界』 上海辞出版社2003 年
篠崎晃雄編『増補版 実用難読奇姓辞典』
『日本姓名よみふり辞典 姓の部』
『日本姓名よみふり辞典 名の部』
『日本国語大辞典』
『康煕字典. 巻之1-40 』 石川鴻斎 音釈
Nguyễn-trần-Mô: „南華字典 Nam-Hoa Tự Điển „ 1940
生田目経徳著『家紋の由来』学海指針社1910年
『日本大百科全書』 Yahoo百科事典
『실용대옥편』
http://waza.fc2web.com/ma/mannjigatame.html
『辞海』上海辞書出版社
『広辞苑』

2010年3月7日日曜日

Japáni képek a Vasárnapi Ujságban 十九世紀のハンガリー人から見た日本

19世紀の「日曜日の新聞」 (Vasárnapi Ujság)のイラストです。
A Vasárnapi Ujság japán tárgyú illusztrációi.
19. зууны японы сэдэвтэй зурагнууд.










2010年3月3日水曜日

A japán nyelv szomszédai 日本語の隣人たち


Egy jokoszukai barátomnak köszönhetően egy igazi könyvritkaságról szereztem tudomást.
A 日本語の隣人たち (A japán nyelv szomszédai) olyan nyolc, kevésbé ismert nyelvet mutat be, amelyeket Japán(ban vagy annak) környékén beszélnek.
Az egyes fejezetek először röviden bemutatják a nyelvet és beszélőit, majd ezt nyelvtani összefoglaló és társalgási példák követik (CD mellékelve) .


A nyelvek a következők:

1. seediq (賽徳克語): ausztronéz nyelv, Taiwanon beszélik. A japán megszállás alatt katakanával is írták.

2. nivkh vagy más néven gilják: Az Amur vidékén beszélik, de Japánban is élnek giljákok. Az edo-kori Karafuto (樺太、Szahalin) térképeken nikubun ニクブン néven szerepelnek.

3. hezhe (赫哲語, nanaj): tunguz nyelv, az Amur, Uszuri, Szungari folyásvidékén beszélik. Mamija Rinzó (間宮林蔵) volt az első japán, aki a nanajokkal találkozott, 1809-ben.

4. itelmen (kamcsadál): Kamcsatkán beszélik.

5. szaha (Саха, jakut): egy szibériai török nyelv. Az első japánok, akik Jakutszkban jártak a 18. században, hajótöröttek voltak.

6. jukagir: Szibériában beszélik.

7. szibériai jupik: Alaszka, Csukcs-félsziget, Szent Lőrinc sziget.

8. hawaii: Hawaii. Az Edo-kor óta van diplomáciai kapcsolat Japán és Hawaii között.


Végül egy kis nyelvmutatvány:

seediq: malu su hug? / mbiyax su hug? (Hogy vagy?)

nivkh: ɲiɣidra (Köszönöm!)

hezhe: aisi a? (Hogy vagy?)

itelmen: last zunsc? (Hogy vagy?)

szaha: Үтүө күнүнэн ! (Jó napot!)

jukagir: doroobot'e! (Jó napot!)

jupik: esghagh-lleq-amken (Viszlát később!)

hawaii: Aloha -ezt szerintem szükségtelen lefordítani :)