Wától Nipponig 倭から日本まで

A magyar interneten időnként elég vad dolgokat lehet olvasni a japán nyelvről, történelemről illetve az anyanyelvi-és történelemoktatásról. Bár Shokotu Faisi nemlétező történész levele is változatlanul népszerű, még mindig sok híve van a Nihon / Nippon név alternatív "értelmezésének" is.    Sajnos  ezek az "információk"  olyanoktól származnak, akik nem vették a fáradtságot a japán nyelv és az ország megismerésére.

A rossz hír az, hogy a Nihon / Nippon 日本 elnevezés kínai eredetű (putonghua rìběn, kantoni  yahtbún, sino-koreai ilbon 일본, sino-vietnámi Nhật Bản).
 Körülbelül az i.sz. 8. századtól használják¹, bár hasonló elnevezést használt Sótoku herceg　聖徳太子 (valószínűleg ő szolgált Shokotu Faisi nevének mintájáúl) is a kínai Szui 隋　dinasztiának írt levelében: 日出處天子　"a felkelő nap földjének ég-fia".



Mint látható, a 日本 két kínai írásjegy összetételéből áll:


日： "nap".  Mai sino-japán olvasata (音　on) [nicsi] és [dzsicu]:  csi < ti, cu < tu

     (vö.  sino-vietnámi nhật, kantoni iɐt)

A kínai szó változása Tódó Akijaszu　藤堂明保 szerint 　niet -– niĕt (rɪĕt)--rɪəɪ -- rï.



本： "eredet, gyökér" Mai sino-japán olvasata [hon]:  h < φ < p.


A kínai szó változása Tódó Akijaszu　藤堂明保 szerint　puən--puən--puən--pen.




Így a 日本  eredeti sino-japán alakja Hamada Acusi　浜田敦　（①） valamint 　Komacu Hideo　小松英雄　（②）szerint  nitpon vagy nitφon lehetett: 

Érdemes megemlíteni, hogy az 1603-1604 között szerkesztett japán-portugál szótárban, a  Vocabvlario da Lingoa de Iapam-ban [dzsippon] alakkal is találkozni:

Iippon: fino moto. oriente i. Iapão





 A 8. század előtti kínai forrásokban Japánt  倭 (sino-japán: [wa]) néven említik², amit aztán a japánok is átvettek és használtak a Kínával való kapcsolattartás során. A 倭 jelentése "kicsi görbe hátú ember", emiatt a japánok később a hasonló sino-japán olvasatú  和 kandzsit kezdték használni. (Mellesleg ebből a 倭-ból származik Japán mandzsu neve, az ooze ᠣᠣᡯᡝ < 倭子 is , és a nanai  niktǝ guroŋ ba "az alacsony emberek földje"  elnevezés is talán ebből származhat.) A  和  [wa] elnevezés mind a mai napig használatos, főleg összetételekben:

和解 [wage]:  japánra lefordítani, egyszerű szavakkal elmagyarázni

和食 [wasoku]: japán konyha

和室 [wasicu]： japán stílusú szoba

漢和 [kanwa]： sino-japán, pl szótár

stb






¹　旧唐書：日本國者、倭國之別種也。以其國在日邊、故以日本爲名。或曰、倭國自悪其名不雅、改爲日本。

新唐書　東夷伝:日本古倭奴地。・・・後稍習夏音悪倭名、更号日本、使者自言、国近日所出以爲名。


²　魏志　倭人傳：倭人在帯方東南海之中・・・・。




Felhasznált irodalom:

『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・随書倭国伝』岩波書店1994年

『日本語の隣人たち』白水社2009年

『講座日本語の語彙』　第11巻　語誌Ⅲ　　明治書院1983年

藤堂明保編　『漢和大字典』　学研1978年