A Japán szigetsor nyelvi sokszínűsége 日本語のために

  Ikezava Nacuki 池澤夏樹 (1945～) költő, író, műfordító 2014-ben indította útjára harminc kötetes japán irodalmi antológiáját (池澤夏樹＝個人編集　日本文学全集), amelynek harmincadik kötete tavaly  augusztusban került kiadásra (a kötetek nem sorrendben jelennek meg, a könyvsorozat kiadása a jövő évben is folytatódik).

  Ez a harmincadik kötet azonban rendhagyó, mivel leginkább különböző korokban - különböző nyelveken íródott szövegekből mutat be néhány oldalt, ezzel is demonstrálva a Japán szigetsor nyelvi és kultúrális sokszínűségét. A kötet tíz fejezetből áll, melyek címei a következők (zárójelben az eredeti címek):

Bevezetés (はじめに) 

1. Az ókori szövegek nyelvezete (古代の文体)

2. Klasszikus kínai versek és szövegek (漢詩と漢文)

3. A buddhista iratok nyelvezete (仏教の文体)

4. A keresztény szövegek nyelvezete (キリスト教の文体)

5. Rjúkjúi nyelvek (琉球語)

6. Ajnu nyelv(ek)  (アイヌ語)

7. Fonológia és írásmód (音韻と表記)

8. A modern japán nyelv szókincse és az írott nyelv stílusai (現代語の語彙と文体)

9. A politika nyelvezete (政治の言葉)

10. A japán nyelv természete (日本語の性格)

   Az egyes fejezetek előtt előszó található, ám ez nem feltétlenül filológiai igényességgel íródott, így túl sokat nem érdemes várni tőle.

Az ókort egy norito 祝詞, a 六月晦大祓 képviseli, illetve helyett kapott még Óno Szuszumu 大野晋 klasszikus szótárának（古典基礎語辞典） néhány oldala is. Óno bácsi a japán nyelv dravida eredetéről híres-hírhedt, és a fenti szótárában is az egyes szócikkek végén igyekezett feltüntetni a dravida megfelelőket is. Hogy a dolog mennyire megalapozott, nem tudom, mivel nem értek hozzá, mindenesetre a Kiotó Egyetem 2015-ben megjelent 日本語の起源と古代日本語 c. tanulmánykötetét tudom ajánlani az érdeklődőknek. (anno Óno Szuszumuval kapcsolatban plagizálás vádja is felmerült, erről a 季刊邪馬台国 magazin 1980-as évek első felében megjelent számai igen tanulságosak).

   A klasszikus kínai nyelv szerepe a latinhoz hasonló, így értelemszerűen Japánban is használták; jelenleg is az iskolai tananyag részét képezi. A kötetbe sajnos csak a versek kerültek az eredeti formájukban, a 日本外史 részlete csak japános olvasatban (読み下し文) szerepel.

   A negyedik fejezet különösen érdekes, mert Máté evangéliumának (26. fejezet) különböző fordításait hasonlíthatjuk össze. Ennek magyar vonatkozása is van, mert Bettelheim Bernát (伯徳令) fordítása (馬太伝福音書) is e válogatásba került. Fontos még megemlíteni a keszen nyelvi ケセン語 fordítást is, melyet ÉK-Japánban beszélnek, és a hagyományos besorolás szerint nyelvjárásnak tekintendő. A fordító Jamaura Harucugu 山浦玄嗣 azonban nemcsak keresztény szövegeket keszenizált, de összeállította a keszen nyelv szótárát és nyelvtanát is;, a sajátos hangok  rögzítésére új írásmódot is alkotott.

   A hatodik fejezetben a szahalini ajnu nyelv is képviselteti magát Jamabe Jaszunoszukénak 山辺安之助 köszönhetően, aki a japán déli sarki expedíción kutyaszánhajtóként vett részt a meidzsi kor végén.

Sajnálatos módon, az ajnu nyelv és kultúra - sőt, magunknak az ajnuk-  létezését japán hazaffyas-nemzethy körökben máig divatos letagadni....

   A nyolcadik fejezetben a Hamlet fordításait (3.felvonás 1. szín) vethetjük össze, de emellett megnézhetjük, hogy a 恋・愛・心・魂・国・世・世の中・世間・自由　szavakat az egyes modern szótárak hogyan magyarázzák.

   A hetedik és az utolsó fejezetben a japán nyelvvel kapcsolatos írásokat, szemelvényeket olvashatunk, pl いろはうた（小松英雄）, 意味とひびき―日本語の表現力について（永川玲三） stb.

   Összességében izgalmas könyvet sikerült Ikezavának összeállítani, és bár a kötet a nagyközönségnek készült, mégis kezdő lökést, ötletet adhat egy japán nyelvészeti / irodalmi cikk megírásához.

池澤　夏樹 編（2016）『日本語のために』河出書房

532 oldal

ISBN：978-4-309-72900-8

A Japán-szigetek és a környék nyelvei

 Japán nyelvtöri órára készítettem az alábbi vázlatos térképet, mely a Japán-szigetsor és környékének nyelvi sokszínűségét hivatott illusztrálni - ugyanis hajlamos az átlag (japán / magyar) ember elintézni annyival, hogy „Ja igen, van a kínai, koreai, japán és az orosz nyelv, oszt’ jó napot”.  Tény persze, hogy a kis nyelvek többségét a kihalás fenyegeti, és ebbe a Japánban beszélt nyelvek közül nyolc  is beletartozik (ajnu, amami, hacsidzsó, kunyigami, mijako, okinavai, jaejama, jonagunyi).

Az adatokat leginkább az Ethnologue és az Unesco oldaláról vettem illetve japánosítottam.

Akit komolyabban érdekel a téma, azoknak az alábbi köteteket ajánlom:

1. Az ajnu és a tágabb értelemben vett japán nyelvről lásd Masayoshi Shibatani The Languages of Japan. Cambridge University Press,1990.

2. A Japán-szigeteken és a körülötte beszélt nyelvekről a Hakuszuisa kiadó 白水社 Nihongo no rindzsintacsi I-II　日本語の隣人たち (2009, 2013) [A japán nyelv szomszédai] c. köteteiben közöl szövegmutatványokat.

3. A Japán-szigeteken használt nyelveken (klasszikus kínai, keszen nyelv, ajnu, okinavai, japán) íródott szövegek bemutatása: Nihongo no tameni 日本語のために, Kavade Sobó Sinsa 河出書房新社 2016.

A japán nyelv szomszédai 2. 日本語の隣人たち Ⅱ

Három évvel ezelőtt már írtam a "Japán nyelv szomszédai" c. könyvről, aminek idén megjelent a folytatása - meg is lepődtem,  amikor tegnap megpillantottam a könyvesboltban.
Ezúttal is nyolc, olyan kis nyelvet mutatnak be, amit Japán körül vagy a Japán-szigetsor valamelyik szigetén beszélnek:  「本書は　[．．．]　日本語の周辺で形成されてきた様々な言語にスポットを当てて、文法の独自性や言語そのものの面白さを紹介し、日本語との関係についてより深く考えたいという思いから生まれました。」


A második kötet nyelvei:

- karafuto (szahalini) ainu

- aljutor :Kamcsatka

- ojrát : Kína, Mongólia, Oroszország

- sibe : Kína

- dzongkha :  Bhután

-liszu (傈僳) : Kína, Mianmar, Thaiföld, India

-bunun (布農) : Taivan

-ogaszavarai nyelv (angol-japán kevert nyelv 混合言語）


Az előző kötethez hasonlóan ehhez is jár CD-melléklet.


Mintaoldal (karafuto ainu) :

A japán nyelv szomszédai 日本語の隣人たち

Egy jokoszukai barátomnak köszönhetően egy igazi könyvritkaságról szereztem tudomást.
A 日本語の隣人たち (A japán nyelv szomszédai) olyan nyolc, kevésbé ismert nyelvet mutat be, amelyeket Japán(ban vagy annak) környékén beszélnek.
Az egyes fejezetek először röviden bemutatják a nyelvet és beszélőit, majd ezt nyelvtani összefoglaló és társalgási példák követik (CD mellékelve) .


A nyelvek a következők:

1. seediq (賽徳克語): ausztronéz nyelv, Taiwanon beszélik. A japán megszállás alatt katakanával is írták.

2.　nivkh vagy más néven gilják: Az Amur vidékén beszélik, de Japánban is élnek giljákok. Az edo-kori Karafuto (樺太、Szahalin) térképeken nikubun　ニクブン néven szerepelnek.

3. hezhe (赫哲語, nanaj): tunguz nyelv, az Amur, Uszuri, Szungari folyásvidékén beszélik. Mamija Rinzó (間宮林蔵） volt az első japán, aki a nanajokkal találkozott, 1809-ben.

4. itelmen (kamcsadál): Kamcsatkán beszélik.

5. szaha (Саха, jakut): egy szibériai török nyelv. Az első japánok, akik Jakutszkban jártak a 18. században, hajótöröttek voltak.

6. jukagir: Szibériában beszélik.

7. szibériai jupik: Alaszka, Csukcs-félsziget, Szent Lőrinc sziget.

8. hawaii: Hawaii. Az Edo-kor óta van diplomáciai kapcsolat Japán és Hawaii között.


Végül egy kis nyelvmutatvány:

seediq: malu su hug? / mbiyax su hug? (Hogy vagy?)

nivkh: ɲiɣidra (Köszönöm!)

hezhe: aisi a? (Hogy vagy?)

itelmen: last zunsc? (Hogy vagy?)

szaha: Үтүө күнүнэн ! (Jó napot!)

jukagir: doroobot'e! (Jó napot!)

jupik: esghagh-lleq-amken (Viszlát később!)

hawaii: Aloha -ezt szerintem szükségtelen lefordítani :)