2009年1月25日日曜日
Sinszen dzsikjó 新撰字鏡
Japán máig fennmaradt legrégibb kandzsiszótára (漢和辞典)
12 kötetes, isz. 898-90 között készült el. Szerkesztője Sódzsú 僧昌住 szerzetes.
Kb 20930 írásjegyet tartalmaz, ezek közül kb 16300-at gyök szerint csoportosít és megadja a kiejtését valamint a japán megfelelőjét.
A kiejtést a hanszecuval 反切vagy azonos kiejtésű írásjeggyel adja meg, a japán olvasatot pedig manjóganával 万葉仮名 (magana 真仮名) .
A szótár írásjegyváltozatokat 異体字 és kokudzsikat 国字 is tartalmaz.
A Nara kori nyelvállapotot tükröző „helyesírás” (上代特殊仮名遣い) már nem érvényesül, de a コ esetében (ko-kö) még megfigyelhető.
反切 hanszecu
Lényege, hogy egy írásjegy kiejtését két írásjeggyel adják meg, mégpedig úgy, hogy az első írásjegy jelölte a szó elejét (声母), és a második a szó többi részét (韻尾), például
東 徳紅切: 東 → 徳 tɘk 紅 ɣuŋ = tuŋ
A szótár itt megtekinthető
参考文献
『国語学研究事典』
『漢字源』
大島正二著『漢字伝来』岩波新書
Kép forrása:
http://www.wul.waseda.ac.jp/kotenseki/html/ho02/ho02_04715/index.html
2009年1月23日金曜日
Mértékegységek kandzsival és kokudzsival 単位名の宛字
Metrikus rendszer メートル法
粆 ミクロン μ
粍 ミリメートル mm
糎 センチメートル cm
粉 デシメートル dm
米 メートル m
籵 デカメートル dam
粨 ヘクトメートル hm
粁 キロメートル km
竓 ミリリットル ml
竰 センチリットル cl
竕 デシリットル dl
立 リットル l
竍 デカリットル dal
竡 ヘクトリットル hl
竏 キロリットル kl
瓱 ミリグラム mg
甅 センチグラム cg
瓰 デシグラム dg
瓦 グラム g
瓧 デカグラム dag
瓸 ヘクトグラム hg
瓩 キログラム kg
瓲・屯・噸 トン t
安 アール a
珊 サンチ centi
Holland metrikus rendszer オランダのメートル法
線 ストレープ streep: mm
拇 ドイム duim: cm
掌 パルム palm: dm
手/ 臂/會爾 ヱル el: m
罕 カン kan: l
Angolszász mértékek ヤード・ポンド法
碼 ヤード yard
呎 フィート láb
吋 インチ hüvelyk
哩 マイル mérföld
呏・哦 ガロン gallon
听・磅 ポンド font
啢 オンス uncia
噎 エーカー acre
喱 グレーン grain
嗹 レン ream
浬・節 ノット csomó
A fenti írásjegyek nagy része megtalálható a 實用大玉篇(실용대옥편) című koreai hancsa (kandzsi) szótárban is:
粍 밀리미터 mm
糎 센티미터 cm
粉 데시미터 dm
米 미터 m
籵 데카미터 dam
粨 헥토미터 hm
粁 킬로미터 km
竓 밀리리터 ml
竰 센티리터 cl
竕 데시리터 dl
立・竔 리터 l
竍 데카리터 dal
竡 헥토리터 hl
竏 킬로리터 kl
瓱 밀리그램 mg
甅 센치그램 cg
瓰 데시그램 dg
瓦 그램 g
瓧・兙 데카그램 dag
瓸 헥토그램 hg
瓩・兛 킬로그램 (천) kg
瓲・噸 톤 t
碼 야드 yard
呎 피트 láb
吋 인치 (촌) hüvelyk
哩 마일 mérföld
呏, 嗧 갤런 gallon
呏 쿼트 quart
磅 파운드 font
鎖 체인 chain
a vietnámi Nam-Hoa Tự Điển 南華字典 szótárban látható mértékegységek:
兙 décagramme
兡 hectogramme
兛 kilogramme
兝 décigramme
兞 centigramme
兣 milligramme
竓 mao milimétre cube
竕 phán décimétre cube
参考文献
笹原宏之2007年『国字の位相と展開」三省堂
宛字外来語辞典編集委員会編1979年『宛字外来語辞典』 柏書房
飛田良文 監修 菅原義三編 1990年『国字の字典』 東京堂出版
藁谷久三著1992年『この一冊で漢字王』 祥伝社
『實用大玉篇』教學社
『舎密局必攜』 1862年
『中外度量早見』1873年
『理化新説』 1868年
『理学提要』 1854年
『角川新字源』
山田勝美著『漢字の語源』 角川書店
Nam-Hoa Tự Điển 南華字典
粆 ミクロン μ
粍 ミリメートル mm
糎 センチメートル cm
粉 デシメートル dm
米 メートル m
籵 デカメートル dam
粨 ヘクトメートル hm
粁 キロメートル km
竓 ミリリットル ml
竰 センチリットル cl
竕 デシリットル dl
立 リットル l
竍 デカリットル dal
竡 ヘクトリットル hl
竏 キロリットル kl
瓱 ミリグラム mg
甅 センチグラム cg
瓰 デシグラム dg
瓦 グラム g
瓧 デカグラム dag
瓸 ヘクトグラム hg
瓩 キログラム kg
瓲・屯・噸 トン t
安 アール a
珊 サンチ centi
Holland metrikus rendszer オランダのメートル法
線 ストレープ streep: mm
拇 ドイム duim: cm
掌 パルム palm: dm
手/ 臂/會爾 ヱル el: m
罕 カン kan: l
Angolszász mértékek ヤード・ポンド法
碼 ヤード yard
呎 フィート láb
吋 インチ hüvelyk
哩 マイル mérföld
呏・哦 ガロン gallon
听・磅 ポンド font
啢 オンス uncia
噎 エーカー acre
喱 グレーン grain
嗹 レン ream
浬・節 ノット csomó
A fenti írásjegyek nagy része megtalálható a 實用大玉篇(실용대옥편) című koreai hancsa (kandzsi) szótárban is:
粍 밀리미터 mm
糎 센티미터 cm
粉 데시미터 dm
米 미터 m
籵 데카미터 dam
粨 헥토미터 hm
粁 킬로미터 km
竓 밀리리터 ml
竰 센티리터 cl
竕 데시리터 dl
立・竔 리터 l
竍 데카리터 dal
竡 헥토리터 hl
竏 킬로리터 kl
瓱 밀리그램 mg
甅 센치그램 cg
瓰 데시그램 dg
瓦 그램 g
瓧・兙 데카그램 dag
瓸 헥토그램 hg
瓩・兛 킬로그램 (천) kg
瓲・噸 톤 t
碼 야드 yard
呎 피트 láb
吋 인치 (촌) hüvelyk
哩 마일 mérföld
呏, 嗧 갤런 gallon
呏 쿼트 quart
磅 파운드 font
鎖 체인 chain
a vietnámi Nam-Hoa Tự Điển 南華字典 szótárban látható mértékegységek:
兙 décagramme
兡 hectogramme
兛 kilogramme
兝 décigramme
兞 centigramme
兣 milligramme
竓 mao milimétre cube
竕 phán décimétre cube
参考文献
笹原宏之2007年『国字の位相と展開」三省堂
宛字外来語辞典編集委員会編1979年『宛字外来語辞典』 柏書房
飛田良文 監修 菅原義三編 1990年『国字の字典』 東京堂出版
藁谷久三著1992年『この一冊で漢字王』 祥伝社
『實用大玉篇』教學社
『舎密局必攜』 1862年
『中外度量早見』1873年
『理化新説』 1868年
『理学提要』 1854年
『角川新字源』
山田勝美著『漢字の語源』 角川書店
Nam-Hoa Tự Điển 南華字典
Siddham 悉曇
A szanszkrit nyelv lejegyzésére használatos „abc”-t (梵字) Siddham-nak 悉曇 hívják, aminek jelentése "befejezett", "tökéletes" . Japánra 成就 vagy 吉祥 -nak szokták fordítani.
A siddham kínai közvetítéssel került Japánba. Kínában a buddhista műveket szanszkritból fordították, így a szanszkrit nyelv és írás tanulmányozására nagy szükség volt. Ezzel szemben a japánok már a kínai nyelvre lefordított szútrákra támaszkodtak, így nem alakult ki a szanszkrit nyelv tanulmányozásának hagyománya.
Azonban a Tendai 天台 és a Singon 真言 buddhista szektákban, az egyes betűknek különböző jelentést tulajdonítottak,így azokat a mantrákhoz hasonlóan, recitálták;ehhez persze ismerni kellett az írást és a kiejtést-sajnálatos módon, a siddham betűk kiejtése a kínai átíráson alapult, így az az eredeti szanszkrit kiejtéstől meglehetősen eltávolodott: pl a ग ga és a घ gha kínai átírásban egyaránt 伽 lesz. Maga a szanszkrit nyelv kutatása csak a Meidzsi-korban kezdődött el nyugati hatásra.
(Kínai átírásban szanszkrit és páli szavak is bekerültek a japánba:
沙門 シャモン・サモン:śramaṇa
頭陀 ズダ:dhūta
旦那 ダンナ:dāna
szanszkrit-kínai összetételek:
禅定 ゼンジョウ = 禅 dhyāna + 定 a dhyāna kínai megfelelője
懺悔 サンゲ・ザンゲ = 懺 kṣama + 悔 a kṣama kínai fordítása )
Az írás:
摩多 (また)mātā: magánhangzók
अ a आ ā इ I ई ī उ u ऊ ū ए e ऐ ai ओ o औ au
別摩多: ऋ ṛ ॠ ṝ ऌ ḷ ॡ ḹ
体文 (たいもん ) vyañjana: mássalhangzók
五句声
牙声 क ka ख kha ग ga घ gha ङ ṅa
歯声 च ca छ cha ज ja झ jha ञ ña
舌声 ट ṭa ठ ṭha ड ḍa ढ ḍha ण ṇa
喉声 त ta थ tha द da ध dha न na
脣声 प pa फ pha ब ba भ bha म ma
遍口声
य ya र ra ल la व va श śa ष ṣa स sa ह ha
ल्लँ llam (同体重) क्ष kṣa (異体重)
☆ ☆ ☆ ☆
性/liṅga: nyelvtani nem
数/ vacana: szám
格/vibhakti:eset
八転声 a nyolc nyelvtani eset:
體/ nominative
業/accusative
作(具)/instrumental
爲/dative
因(従)/ablative
属/genitive
依(於)/locative
呼/vocative
六離合釋 az összetett szavak hatféle képzési módja:
持業/karmadhāraya
依主/tatpurușa
有財/bahuvrīhi
相違/dvandva
隣近/avyayībhāva
帯数/dvigu
参考文献:
『国語学研究事典』
『梵字手帳』
『縮約 日本文學大辞典』新潮社 ㍼卅三年
榊亮三郎著『解説梵語學』京都専門學校蔵版 ㍾卌年
A kép forrása
一行禪師字母表 . 梵字悉曇字母并釋義
A siddham kínai közvetítéssel került Japánba. Kínában a buddhista műveket szanszkritból fordították, így a szanszkrit nyelv és írás tanulmányozására nagy szükség volt. Ezzel szemben a japánok már a kínai nyelvre lefordított szútrákra támaszkodtak, így nem alakult ki a szanszkrit nyelv tanulmányozásának hagyománya.
Azonban a Tendai 天台 és a Singon 真言 buddhista szektákban, az egyes betűknek különböző jelentést tulajdonítottak,így azokat a mantrákhoz hasonlóan, recitálták;ehhez persze ismerni kellett az írást és a kiejtést-sajnálatos módon, a siddham betűk kiejtése a kínai átíráson alapult, így az az eredeti szanszkrit kiejtéstől meglehetősen eltávolodott: pl a ग ga és a घ gha kínai átírásban egyaránt 伽 lesz. Maga a szanszkrit nyelv kutatása csak a Meidzsi-korban kezdődött el nyugati hatásra.
(Kínai átírásban szanszkrit és páli szavak is bekerültek a japánba:
沙門 シャモン・サモン:śramaṇa
頭陀 ズダ:dhūta
旦那 ダンナ:dāna
szanszkrit-kínai összetételek:
禅定 ゼンジョウ = 禅 dhyāna + 定 a dhyāna kínai megfelelője
懺悔 サンゲ・ザンゲ = 懺 kṣama + 悔 a kṣama kínai fordítása )
Az írás:
摩多 (また)mātā: magánhangzók
अ a आ ā इ I ई ī उ u ऊ ū ए e ऐ ai ओ o औ au
別摩多: ऋ ṛ ॠ ṝ ऌ ḷ ॡ ḹ
体文 (たいもん ) vyañjana: mássalhangzók
五句声
牙声 क ka ख kha ग ga घ gha ङ ṅa
歯声 च ca छ cha ज ja झ jha ञ ña
舌声 ट ṭa ठ ṭha ड ḍa ढ ḍha ण ṇa
喉声 त ta थ tha द da ध dha न na
脣声 प pa फ pha ब ba भ bha म ma
遍口声
य ya र ra ल la व va श śa ष ṣa स sa ह ha
ल्लँ llam (同体重) क्ष kṣa (異体重)
☆ ☆ ☆ ☆
性/liṅga: nyelvtani nem
数/ vacana: szám
格/vibhakti:eset
八転声 a nyolc nyelvtani eset:
體/ nominative
業/accusative
作(具)/instrumental
爲/dative
因(従)/ablative
属/genitive
依(於)/locative
呼/vocative
六離合釋 az összetett szavak hatféle képzési módja:
持業/karmadhāraya
依主/tatpurușa
有財/bahuvrīhi
相違/dvandva
隣近/avyayībhāva
帯数/dvigu
参考文献:
『国語学研究事典』
『梵字手帳』
『縮約 日本文學大辞典』新潮社 ㍼卅三年
榊亮三郎著『解説梵語學』京都専門學校蔵版 ㍾卌年
A kép forrása
一行禪師字母表 . 梵字悉曇字母并釋義
2009年1月18日日曜日
A kínai írás 漢字に就いて
A kínai írás¹ (漢字 kínai hanzi, japán kandzsi/ kanji, koreai hanja, vietnámi chữ hán 字漢) eddig ismert legkorábbi emlékei az időszámításunk előtti XIV-XII. századból, a Shang (商) vagy más néven a Yin dinasztia (殷) korából származnak. Ezeket az írásjegyeket jóslásra használt teknőspáncélra vagy marhalapockacsontra vésték, így ezeket a feliratokat jóscsontfeliratoknak nevezik ( 甲骨文 jiaguwen). Eddig kétezer jelét sikerült megfejteni.(A Banpo yangshao 半坡仰韶,Dawenkou 大汶口 és Longshan 竜山 kultúrák leletein látható írásjegyek mintegy 2000 évvel korábbiak a jóscsontfeliratok karaktereinél.) A Shang-dinasztiát követő Zhou (周) dinasztiára a „nagy pecsétírás” (大篆 dazhuan) és a bronzedényfeliratok a jellemzőek (金文 jinwen). A császár a nemeseknek érdemeik elismeréseként földet és rabszolgákat ajándékozott, ezek a bronzedények az ajándékozás emlékére készültek, felirataik az ajándékozás körülményeit beszélik el.
Az időszámításunk előtti VIII. századra a Zhou dinasztia hatalma meggyengült és az azt követő Tavasz és Ősz korszakban (春秋Chunqiu) az írásjegyek területenként külön fejlődésnek indultak. Időszámításunk előtt 221-ben a Qin-dinasztia (秦) császára Shi-huangti (始皇帝) a központi hatalmat megteremtve egyesítette a többi államot, és ezzel együtt egységesítette a mértékegységeket és az írást is. Így a Li-Si (李斯) miniszter által kialakított írás, a „kis pecsétírás” (小篆 xiaozhuan) lett a birodalom hivatalos írása. Ez azonban nem volt megfelelő az adminisztrációs munkák ellátására, így hamarosan a lishu (隷書) írásmódot kezdték használni, ami formájában jobban hasonlít a ma használatos írásjegyekre. A Keleti Jin-dinasztia (東晋) idején megjelent a „szabályos írás” (楷書 kaishu), amit jelenleg is használnak. A kínai írás megalkotása a hagyomány szerint Cang Jie (蒼頡) nevéhez fűzödik, aki a mítikus Huang-ti (黄帝) császár hivatalnoka volt. Róla úgy tartották, hogy az állatok és a madarak lábnyomai alapján alkotta meg az írásjegyeket. Természetesen a kínai írás megalkotása nem köthető egyetlen személyhez és korszakhoz, hosszú idő alatt alakult ki számos írástudó munkája révén.
Az írásjegyeket hatféle elv alapján alakították ki (六書 liushu):
1, képjelek (xiangxing 象形)
2, elvont fogalmakat kifejező jelek (zhishi 指事): 上 shang fent 下 xia lent
3, összevont jelek (huiyi 会意): 木 + 木 = 林 lin fa + fa = erdő
4, gyökből (kínaiul bushou 部首, jelentésre utaló rész) és fonetikai elemből (shengfu 声符) álló írásjegyek (xingsheng 形声): 氵+羊=洋 víz + yang (fonetikai elem) = óceán, kiejtése yang.
Körülbelül 214 gyök létezik, némelyik gyök önálló írásjegyként is előfordul. A gyököknek az írásjegyen belül elfoglalt helyük szerint 7 fajtájuk van:
偏 pian az írásjegy bal oldalán helyezkedik el
旁 pang az írásjegy jobb oldalán helyezkedik el
冠 guan az írásjegy tetején található
脚 jiao az írásjegy alatt fekszik
構 gou bekeríti az írásjegyet
垂 chui az írásjegy tetejéről lóg le bal felé
繞 rao az írásjegy bal felső oldaláról az írásjegy jobb alsó oldala felé halad
A fonetikai elemeknek is gyakran jelentésük van, pl
枼 vékony, lapos 葉 ḍiap falevél
鰈 dāp lepényhal
蝶 dāp lepke
牒 dep vékony falemez
5, jelentésbővülés (zhuanzhu 転注): a 楽 yue „zene” → „vidám” (le)
6, írásjegyek kiejtésének kölcsönzése (jiajie 仮借): A 豆 dou „edény” jelentésű írásjegyet a szintén dou kiejtésű, „bab” jelentésű szó leírására használják; az írásjegy eredeti jelentése háttérbe szorult.
Kínai kultúrhatásra a kínai írásjegyeket Japán, Korea és Vietnám is átvette. Japánban máig használják a hiragana és katakana szótagírás mellett, Vietnámban a XX. század elején törölték el, és vezették be a latin betűs írást. Észak-Korea² 1949-ben törölte el a kínai írás (hancsa) használatát, délen – annak dacára, hogy 1948-ban ott is eltörölte egy rendelet a kínai írásjegyek használatát – fennmaradt a vegyesírás, mivel a rendeletet csak fokozatosan óhajtották megvalósítani. Így csak a tudományos publikációk egy része s a legtekintélyesebb napilapok alkalmazzák továbbra is a hangŭl-hanja vegyes írást.
A kínai írás átvétele mellett megjelentek a kínai írásból kialakított vagy kínai ihletésű írásrendszerek:
1. A kínai írásjegyek szótagjelként való használata, pl a japán manjógana 万葉仮名.
2. A huiyi 会意 vagy a xingsheng 形声elv szerint alkotott írásjegyek, pl a vietnámi chữ Nôm , a japán kokudzsi 国字, a sawndip írás nagy része.
3. A kínai írásjegyek folyóírásából vagy az írásjegyek egy részéből kialakított írás, pl a japán hiragana (ひらがな) és katakana (カタカナ)
4. A kínai írás felületes utánzásával, vagy tudatosan a kínai írás kialakítási elve szerint alkotott írások, ilyen a kitaj, dzsürcsi , tangut írás.
¹ Kapcsolódó bejegyzés: A kínai írásjegyek
² A kínai írás oktatása Észak-Koreában: 朝鮮民主主義人民共和国における漢字教育 ―1990年代を中心 に―
参考文献
Bartos Huba: Kínai. A világ nyelvei. Szerkesztő Fodor István. Budapest, Akadémiai Kiadó 1999. pp. 727-737
Lý Lạc Nghị: Tìm về cội nguồn chũ hán Gồm nhiều từ Ďã gia nhập vào kho tiếng Việt. Nhà Xuất Bản Thố Giới 1997.
Osváth Gábor: Észak-és Dél-Korea eltérő nyelvhasználata. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár http://terebess.hu/keletkultinfo/nyelv3.htm
『sawndip sawdenj 古壮字字典』
大島正二著 2003年『漢字と中国人』 岩波新書
西田龍雄著 2002年『アジア古代文字の解読』 中公文庫
西田龍雄著 1984年『漢字文明圏の思考地図』
『理解しやすい漢文』 文英堂 1994年
藤堂明保著 ㍼58年『漢語と日本語』 秀英出版
Az időszámításunk előtti VIII. századra a Zhou dinasztia hatalma meggyengült és az azt követő Tavasz és Ősz korszakban (春秋Chunqiu) az írásjegyek területenként külön fejlődésnek indultak. Időszámításunk előtt 221-ben a Qin-dinasztia (秦) császára Shi-huangti (始皇帝) a központi hatalmat megteremtve egyesítette a többi államot, és ezzel együtt egységesítette a mértékegységeket és az írást is. Így a Li-Si (李斯) miniszter által kialakított írás, a „kis pecsétírás” (小篆 xiaozhuan) lett a birodalom hivatalos írása. Ez azonban nem volt megfelelő az adminisztrációs munkák ellátására, így hamarosan a lishu (隷書) írásmódot kezdték használni, ami formájában jobban hasonlít a ma használatos írásjegyekre. A Keleti Jin-dinasztia (東晋) idején megjelent a „szabályos írás” (楷書 kaishu), amit jelenleg is használnak. A kínai írás megalkotása a hagyomány szerint Cang Jie (蒼頡) nevéhez fűzödik, aki a mítikus Huang-ti (黄帝) császár hivatalnoka volt. Róla úgy tartották, hogy az állatok és a madarak lábnyomai alapján alkotta meg az írásjegyeket. Természetesen a kínai írás megalkotása nem köthető egyetlen személyhez és korszakhoz, hosszú idő alatt alakult ki számos írástudó munkája révén.
Az írásjegyeket hatféle elv alapján alakították ki (六書 liushu):
1, képjelek (xiangxing 象形)
2, elvont fogalmakat kifejező jelek (zhishi 指事): 上 shang fent 下 xia lent
3, összevont jelek (huiyi 会意): 木 + 木 = 林 lin fa + fa = erdő
4, gyökből (kínaiul bushou 部首, jelentésre utaló rész) és fonetikai elemből (shengfu 声符) álló írásjegyek (xingsheng 形声): 氵+羊=洋 víz + yang (fonetikai elem) = óceán, kiejtése yang.
Körülbelül 214 gyök létezik, némelyik gyök önálló írásjegyként is előfordul. A gyököknek az írásjegyen belül elfoglalt helyük szerint 7 fajtájuk van:
偏 pian az írásjegy bal oldalán helyezkedik el
旁 pang az írásjegy jobb oldalán helyezkedik el
冠 guan az írásjegy tetején található
脚 jiao az írásjegy alatt fekszik
構 gou bekeríti az írásjegyet
垂 chui az írásjegy tetejéről lóg le bal felé
繞 rao az írásjegy bal felső oldaláról az írásjegy jobb alsó oldala felé halad
A fonetikai elemeknek is gyakran jelentésük van, pl
枼 vékony, lapos 葉 ḍiap falevél
鰈 dāp lepényhal
蝶 dāp lepke
牒 dep vékony falemez
5, jelentésbővülés (zhuanzhu 転注): a 楽 yue „zene” → „vidám” (le)
6, írásjegyek kiejtésének kölcsönzése (jiajie 仮借): A 豆 dou „edény” jelentésű írásjegyet a szintén dou kiejtésű, „bab” jelentésű szó leírására használják; az írásjegy eredeti jelentése háttérbe szorult.
Kínai kultúrhatásra a kínai írásjegyeket Japán, Korea és Vietnám is átvette. Japánban máig használják a hiragana és katakana szótagírás mellett, Vietnámban a XX. század elején törölték el, és vezették be a latin betűs írást. Észak-Korea² 1949-ben törölte el a kínai írás (hancsa) használatát, délen – annak dacára, hogy 1948-ban ott is eltörölte egy rendelet a kínai írásjegyek használatát – fennmaradt a vegyesírás, mivel a rendeletet csak fokozatosan óhajtották megvalósítani. Így csak a tudományos publikációk egy része s a legtekintélyesebb napilapok alkalmazzák továbbra is a hangŭl-hanja vegyes írást.
A kínai írás átvétele mellett megjelentek a kínai írásból kialakított vagy kínai ihletésű írásrendszerek:
1. A kínai írásjegyek szótagjelként való használata, pl a japán manjógana 万葉仮名.
2. A huiyi 会意 vagy a xingsheng 形声elv szerint alkotott írásjegyek, pl a vietnámi chữ Nôm , a japán kokudzsi 国字, a sawndip írás nagy része.
3. A kínai írásjegyek folyóírásából vagy az írásjegyek egy részéből kialakított írás, pl a japán hiragana (ひらがな) és katakana (カタカナ)
4. A kínai írás felületes utánzásával, vagy tudatosan a kínai írás kialakítási elve szerint alkotott írások, ilyen a kitaj, dzsürcsi , tangut írás.
¹ Kapcsolódó bejegyzés: A kínai írásjegyek
² A kínai írás oktatása Észak-Koreában: 朝鮮民主主義人民共和国における漢字教育 ―1990年代を中心
参考文献
Bartos Huba: Kínai. A világ nyelvei. Szerkesztő Fodor István. Budapest, Akadémiai Kiadó 1999. pp. 727-737
Lý Lạc Nghị: Tìm về cội nguồn chũ hán Gồm nhiều từ Ďã gia nhập vào kho tiếng Việt. Nhà Xuất Bản Thố Giới 1997.
Osváth Gábor: Észak-és Dél-Korea eltérő nyelvhasználata. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár http://terebess.hu/keletkultinfo/nyelv3.htm
『sawndip sawdenj 古壮字字典』
大島正二著 2003年『漢字と中国人』 岩波新書
西田龍雄著 2002年『アジア古代文字の解読』 中公文庫
西田龍雄著 1984年『漢字文明圏の思考地図』
『理解しやすい漢文』 文英堂 1994年
藤堂明保著 ㍼58年『漢語と日本語』 秀英出版
Földrajzi nevek kandzsival 外国地名の漢字表記
Összegyűjtöttem néhány külföldi földrajzi név kandzsis írásmódját-ezek nagy része azonban nem az 音 [on] olvasaton alapul, hanem az eredeti kínai kiejtésen, ami Szaitó Sizuka (斎藤静) szerint a hangzhou-i kiejtést tükrözi (『日本語に及ぼしたオランダ語の影響』)
A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.
氷州 (アイスランド): Izland
愛蘭(アイルランド): Írország
亜細亜 ( アジア): Ázsia
雅典 (アテネ): Athén
亜仏利加 (アフリカ): Afrika
安特堤 (アムステルダム): Amsterdam
亜米利加 (アメリカ): Amerika
阿羅斯加 (アラスカ): Alaszka
亜拉毘亜 (アラビア): Arábia
荒火野 (アラビア): Arábia
阿留世里屋 (アルジェリア): Algéria
亜爾然丁 (アルゼンチン): Argentína
安南 (アンナン): Annám
英吉利 (イギリス): Anglia
以色列 (イスラエル):Izrael
伊太利 (イタリア): Olaszország
印度 (インド): India
維納 (ヴィーン): Bécs
烏克蘭 (ウクライナ):Ukrajna
月祖伯 (ウズベク): Üzbegisztán
于良留 (ウラル): Urál
烏魯木斉 (ウルムチ):Ürümcsi ئۈرۈمچی,
埃及 (エジプト): Egyiptom
濠斯剌利 (オーストラリア): Ausztrália
墺太利 (オーストリア): Ausztria
小田羽 (オタワ): Ottawa
淤鐡沙 (オヂッサ): Ogyessza
牛津 (オックスフォード): Oxford
和蘭陀 ( オランダ): Hollandia
可残 (カザン):Kazány Казан
加湿弥羅 (カシミール): Kasmír کشمیر
喀什 ( カシュガル): Kasgár قەشقەر
加那陀 (カナダ): Kanada
加布爾 (カブール):Kabul کابل
話林 (カラコルム):Karakorum Хар Хорум
樺太 (からふと): Szahalin
加爾各搭 (カルカッタ): Kalkutta
軽骨田 (カルカッタ): Kalkutta
恒河 (ガンジス):Gangesz
柬埔寨 (カンボジア): Kambodzsa
希臘 (ギリシア): Görögország
久伊都 (クウェート):Kuwait دولة الكويت
呉呂茶 (クロアチア): Horvátország
京城 ( けいじょう): Szöul 서울
日耳曼 (ゲルマン):Németország
剣橋 (ケンブリッジ): Cambridge
哥木哈牙 (コペンハーゲン): Koppenhága
戈壁 (ゴビ): Góbi ᠭᠤᠪᠢ
哥倫比亜 (コロンビア): Kolumbia
君士坦丁 (コンスタンチノープル):Konstantinápoly القسطنطينية
君府 (コンスタンチノープル):Konstantinápoly القسطنطينية
西貢 (サイゴン): Szaigon
砂原 (サハラ):Szahara الصحراء الكبرى
撒馬児干 (サマルカンド): Szamarkand سمرقند
桑港 (サンフランシスコ): San Fransisco
西蘇 (シーソ):Tisza
市俄古 (シカゴ):Chicago
雪特尼 (シドニー):Sidney
日巴拉太 (ジブラルタル):Gibraltar
爪哇 ( ジャワ): Jáva
新嘉坡 (シンガポール): Szingapúr
瑞西 (スイス): Svájc
瑞典 (スウェーデン): Svédország
斯波流多 (スパルタ):Spárta
西班牙 (スペイン): Spanyolország
須磨多羅 (スマトラ): Szumátra
錫崙 (セイロン): Ceylon
錫蘭 (セイロン): Ceylon
西論 (セイロン): Ceylon
塞爾維 (セルビア):Szerbia
瀬禮部須 (セレベス): Celebesz
聖路易 (セントルイス): St. Louis
泰蘭 (タイランド): Thaiföld
棚奈龍 (タナナリヴ): Tananarive
地革利斯 (チグリス):Tigris
西蔵 (チベット): Tibet བོད
図伯特 (チベット): Tibet བོད
占婆 (チャム):Chăm Pa
戸仁須 (チュニス): Tunisz
智利 (チリ): Csíle
第希蘭 (テヘラン):Tehran تهران
達迷塞河 (テームズがわ): Temze
丁抹 (デンマーク): Dánia
独逸 (ドイツ): Németország
禿納川 (ドナウがわ): Duna
多悩川 (ドナウがわ): Duna
土弥尼加 (ドミニカ):Dominica
特蘭斯法尼亞 (トランシルヴァニヤ):Erdély
土耳古 ( トルコ): Törökország
徳拉塞 (ドレーヴ): Dráva
土魯韋 (トロイ):Trója Τροία
灘江 (ナイルがわ): Nílus
内留河 (ナイルがわ): Nílus
新西蘭 (ニュージーランド): Új-Zéland (Aotearoa)
紐瀬流 (ニュージャージー): New Jersey
紐育 (ニューヨーク): New York
信野 (ヌビア): Núbia
捏巴爾 (ネパール):Nepál
諾威 (ノルウェー): Norvégia
海克 (ハーゲ):Hága
貝加爾湖 (バイカルこ):Bajkál-tó ᠪᠠᠢᠢᠭᠠᠯ ᠨᠠᠭᠤᠷ
巴格達都 (バグダード):Baghdad بغداد
巴奈馬 (パナマ): Panama
河内 (ハノイ): Hanoi
馬浜 (バハマ):Bahama
巴比倫 (バビロン):Babilon בבל
哈密 (ハミ):Ⱪumul قۇمۇل
巴拉敦 (バラトン): Balaton
巴里 (パリ): Párizs
聖林 (ハリウッド): Hollywood
巴爾幹 (バルカン): Balkán
巴勒斯旦 (パレスチナ):Palesztina الفلسطينية
布哇 (ハワイ): Hawaii
洪牙利 (ハンガリー): Magyarország
匈牙利 (ハンガリー): Magyarország
匈国 (ハンガリー): Magyarország
班諾尼亞 (パンノニア): Pannónia
般遮布 (パンジャブ):Pandzsáb پنجاب
漢堡 (ハンブルク): Hamburg
彼得堡 (ぺートルビュルク): Pétervár
平壌 (ピョンヤン):Phenjan 평양
緬甸 (ビルマ): Burma
尾留満 (ビルマ): Burma
佛跎城 (ブダじょう):Budai Vár
布太伯息 (ブダペスト):Budapest
布大伯什特 (ブダペスト):Budapest
佛跎 (ブダペスト):Budapest
非尼其 (フェニキア): Főnícia
比律賓 (フィリピン): Fülöp-szigetek
芬蘭 (フィンランド): Finnország
不丹 (ブータン):Bhutan འབྲུག་ཡུལ་
仏国 (ふっこく):Franciaország
布加剌 (ブハラ): Buhara بخارا
呼和浩特 (フフホト): Kökeqota, Höhhot ᠭᠦᠭᠡᠬᠤᠲᠠ
伯剌西爾 (ブラジル): Brazília
仏蘭西 ( フランス): Franciaország
比率悉 (ブリュッセル):Brüsszel
勃牙利 (ブルガリア): Bulgária
普魯西 (プロシア): Poroszország
仏勒里達 (フロリダ):Florida
露京 (ペテルブルク): Pétervár
彼得堡 (ペテルブルク): Pétervár
越南 (ベトナム): Vietnám
秘露 (ペルー): Peru
白耳義 (ベルギー): Belgium
波斯 (ペルシア): Perzsia
柏林 (ベルリン): Berlin
波蘭 (ポーランド): Lengyelország
葡萄牙 (ポルトガル): Portugália
保留根尾 (ボルネオ): Borneó
麻田糟軽 (マダガスカル): Madagaszkár
馬尼羅 (マニラ):Manila
満落花 (マラッカ): Malakka
馬耳塞 (マルセイユ):Marseilles
馬来 ( マレー): Malajzia مليسيا
満州 (まんしゅう): Mandzsúria ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡠᡵᡠᠨ
墨西哥 (メキシコ): Mexikó
米所波大米 (メソポタミア): Mezopotámia
蒙古 ( もうこ): Mongólia ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠯᠤᠰ
摩洛哥 (モロッコ):Marokkó
門泥寧路 (モンテネグロ):Montenegró
欧羅巴 (ヨーロッパ): Európa
来因 (ライン): Rajna
老撾 ( ラオス): Laosz
拉薩 (ラサ):Lhásza ལྷ་ས་
蘭貢 (ラングーン): Rangoon
羅馬尼亜 ( ルーマニア): Románia
羅馬 ( ローマ): Róma
羅府 (ロサンゼルス): Los Angeles
露西亜 (ロシア): Oroszország
倫敦 (ロンドン): London
華府 (ワシントン): Washington
華盛頓 (ワシントン): Washington
華沙 (ワルシャワ):Varsó
翁加里亜 (ヲンカリヤ): Magyarország
参考文献
『佳人之奇遇』
高木怡荘著『外国地理』明23年
『漢字検定1級試験問題集2006年版』
『漢字源』
『広辞苑』
『この一冊で漢字王』
『明解漢和辞典』 三省堂
福沢諭吉 訳『世界国尽 巻1-5 附録』 慶応義塾 明治4[1871]
橋爪松園 著述『世界商売往来』 1873年
世界年鑑: 明治三十七年
『大漢和辭典』
『難字大鑑』 柏書房
『四十二ヵ国人物図説』
『遊字典』角川文庫 ㍼61年
A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.
氷州 (アイスランド): Izland
愛蘭(アイルランド): Írország
亜細亜 ( アジア): Ázsia
雅典 (アテネ): Athén
亜仏利加 (アフリカ): Afrika
安特堤 (アムステルダム): Amsterdam
亜米利加 (アメリカ): Amerika
阿羅斯加 (アラスカ): Alaszka
亜拉毘亜 (アラビア): Arábia
荒火野 (アラビア): Arábia
阿留世里屋 (アルジェリア): Algéria
亜爾然丁 (アルゼンチン): Argentína
安南 (アンナン): Annám
英吉利 (イギリス): Anglia
以色列 (イスラエル):Izrael
伊太利 (イタリア): Olaszország
印度 (インド): India
維納 (ヴィーン): Bécs
烏克蘭 (ウクライナ):Ukrajna
月祖伯 (ウズベク): Üzbegisztán
于良留 (ウラル): Urál
烏魯木斉 (ウルムチ):Ürümcsi ئۈرۈمچی,
埃及 (エジプト): Egyiptom
濠斯剌利 (オーストラリア): Ausztrália
墺太利 (オーストリア): Ausztria
小田羽 (オタワ): Ottawa
淤鐡沙 (オヂッサ): Ogyessza
牛津 (オックスフォード): Oxford
和蘭陀 ( オランダ): Hollandia
可残 (カザン):Kazány Казан
加湿弥羅 (カシミール): Kasmír کشمیر
喀什 ( カシュガル): Kasgár قەشقەر
加那陀 (カナダ): Kanada
加布爾 (カブール):Kabul کابل
話林 (カラコルム):Karakorum Хар Хорум
樺太 (からふと): Szahalin
加爾各搭 (カルカッタ): Kalkutta
軽骨田 (カルカッタ): Kalkutta
恒河 (ガンジス):Gangesz
柬埔寨 (カンボジア): Kambodzsa
希臘 (ギリシア): Görögország
久伊都 (クウェート):Kuwait دولة الكويت
呉呂茶 (クロアチア): Horvátország
京城 ( けいじょう): Szöul 서울
日耳曼 (ゲルマン):Németország
剣橋 (ケンブリッジ): Cambridge
哥木哈牙 (コペンハーゲン): Koppenhága
戈壁 (ゴビ): Góbi ᠭᠤᠪᠢ
哥倫比亜 (コロンビア): Kolumbia
君士坦丁 (コンスタンチノープル):Konstantinápoly القسطنطينية
君府 (コンスタンチノープル):Konstantinápoly القسطنطينية
西貢 (サイゴン): Szaigon
砂原 (サハラ):Szahara الصحراء الكبرى
撒馬児干 (サマルカンド): Szamarkand سمرقند
桑港 (サンフランシスコ): San Fransisco
西蘇 (シーソ):Tisza
市俄古 (シカゴ):Chicago
雪特尼 (シドニー):Sidney
日巴拉太 (ジブラルタル):Gibraltar
爪哇 ( ジャワ): Jáva
新嘉坡 (シンガポール): Szingapúr
瑞西 (スイス): Svájc
瑞典 (スウェーデン): Svédország
斯波流多 (スパルタ):Spárta
西班牙 (スペイン): Spanyolország
須磨多羅 (スマトラ): Szumátra
錫崙 (セイロン): Ceylon
錫蘭 (セイロン): Ceylon
西論 (セイロン): Ceylon
塞爾維 (セルビア):Szerbia
瀬禮部須 (セレベス): Celebesz
聖路易 (セントルイス): St. Louis
泰蘭 (タイランド): Thaiföld
棚奈龍 (タナナリヴ): Tananarive
地革利斯 (チグリス):Tigris
西蔵 (チベット): Tibet བོད
図伯特 (チベット): Tibet བོད
占婆 (チャム):Chăm Pa
戸仁須 (チュニス): Tunisz
智利 (チリ): Csíle
第希蘭 (テヘラン):Tehran تهران
達迷塞河 (テームズがわ): Temze
丁抹 (デンマーク): Dánia
独逸 (ドイツ): Németország
禿納川 (ドナウがわ): Duna
多悩川 (ドナウがわ): Duna
土弥尼加 (ドミニカ):Dominica
特蘭斯法尼亞 (トランシルヴァニヤ):Erdély
土耳古 ( トルコ): Törökország
徳拉塞 (ドレーヴ): Dráva
土魯韋 (トロイ):Trója Τροία
灘江 (ナイルがわ): Nílus
内留河 (ナイルがわ): Nílus
新西蘭 (ニュージーランド): Új-Zéland (Aotearoa)
紐瀬流 (ニュージャージー): New Jersey
紐育 (ニューヨーク): New York
信野 (ヌビア): Núbia
捏巴爾 (ネパール):Nepál
諾威 (ノルウェー): Norvégia
海克 (ハーゲ):Hága
貝加爾湖 (バイカルこ):Bajkál-tó ᠪᠠᠢᠢᠭᠠᠯ ᠨᠠᠭᠤᠷ
巴格達都 (バグダード):Baghdad بغداد
巴奈馬 (パナマ): Panama
河内 (ハノイ): Hanoi
馬浜 (バハマ):Bahama
巴比倫 (バビロン):Babilon בבל
哈密 (ハミ):Ⱪumul قۇمۇل
巴拉敦 (バラトン): Balaton
巴里 (パリ): Párizs
聖林 (ハリウッド): Hollywood
巴爾幹 (バルカン): Balkán
巴勒斯旦 (パレスチナ):Palesztina الفلسطينية
布哇 (ハワイ): Hawaii
洪牙利 (ハンガリー): Magyarország
匈牙利 (ハンガリー): Magyarország
匈国 (ハンガリー): Magyarország
班諾尼亞 (パンノニア): Pannónia
般遮布 (パンジャブ):Pandzsáb پنجاب
漢堡 (ハンブルク): Hamburg
彼得堡 (ぺートルビュルク): Pétervár
平壌 (ピョンヤン):Phenjan 평양
緬甸 (ビルマ): Burma
尾留満 (ビルマ): Burma
佛跎城 (ブダじょう):Budai Vár
布太伯息 (ブダペスト):Budapest
布達佩斯徳 (ブダペスト):Budapest
布大伯什特 (ブダペスト):Budapest
佛跎 (ブダペスト):Budapest
非尼其 (フェニキア): Főnícia
比律賓 (フィリピン): Fülöp-szigetek
芬蘭 (フィンランド): Finnország
不丹 (ブータン):Bhutan འབྲུག་ཡུལ་
仏国 (ふっこく):Franciaország
布加剌 (ブハラ): Buhara بخارا
呼和浩特 (フフホト): Kökeqota, Höhhot ᠭᠦᠭᠡᠬᠤᠲᠠ
伯剌西爾 (ブラジル): Brazília
仏蘭西 ( フランス): Franciaország
比率悉 (ブリュッセル):Brüsszel
勃牙利 (ブルガリア): Bulgária
普魯西 (プロシア): Poroszország
仏勒里達 (フロリダ):Florida
露京 (ペテルブルク): Pétervár
彼得堡 (ペテルブルク): Pétervár
越南 (ベトナム): Vietnám
秘露 (ペルー): Peru
白耳義 (ベルギー): Belgium
波斯 (ペルシア): Perzsia
柏林 (ベルリン): Berlin
波蘭 (ポーランド): Lengyelország
葡萄牙 (ポルトガル): Portugália
保留根尾 (ボルネオ): Borneó
麻田糟軽 (マダガスカル): Madagaszkár
馬尼羅 (マニラ):Manila
満落花 (マラッカ): Malakka
馬耳塞 (マルセイユ):Marseilles
馬来 ( マレー): Malajzia مليسيا
満州 (まんしゅう): Mandzsúria ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡠᡵᡠᠨ
墨西哥 (メキシコ): Mexikó
米所波大米 (メソポタミア): Mezopotámia
蒙古 ( もうこ): Mongólia ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠯᠤᠰ
摩洛哥 (モロッコ):Marokkó
門泥寧路 (モンテネグロ):Montenegró
欧羅巴 (ヨーロッパ): Európa
来因 (ライン): Rajna
老撾 ( ラオス): Laosz
拉薩 (ラサ):Lhásza ལྷ་ས་
蘭貢 (ラングーン): Rangoon
羅馬尼亜 ( ルーマニア): Románia
羅馬 ( ローマ): Róma
羅府 (ロサンゼルス): Los Angeles
露西亜 (ロシア): Oroszország
倫敦 (ロンドン): London
華府 (ワシントン): Washington
華盛頓 (ワシントン): Washington
華沙 (ワルシャワ):Varsó
翁加里亜 (ヲンカリヤ): Magyarország
参考文献
『佳人之奇遇』
高木怡荘著『外国地理』明23年
『漢字検定1級試験問題集2006年版』
『漢字源』
『広辞苑』
『この一冊で漢字王』
『明解漢和辞典』 三省堂
福沢諭吉 訳『世界国尽 巻1-5 附録』 慶応義塾 明治4[1871]
橋爪松園 著述『世界商売往来』 1873年
世界年鑑: 明治三十七年
『大漢和辭典』
『難字大鑑』 柏書房
『四十二ヵ国人物図説』
『遊字典』角川文庫 ㍼61年
登録:
投稿 (Atom)