2016年8月11日木曜日

 Japán első kandzsimúzeuma? 漢字博物館?



Ez év június 29-én nyílt meg Kiotóban  „Japán első kandzsimúzeuma  漢検 漢字博物館・図書館 漢字ミュージアム Japan Kanji Museum Library  néven, amely így  elsőre sok jót ígért. Tegnap el is mentem megnézni, de sajnos vegyes érzelmekkel kellett távoznom.  Maga a múzeum  Sidzsónál (四条) van, a Jaszaka-dzsindzsával (八坂神社) sréhen szemben, tehát elég könnyű megtalálni.  Az épület kétemeletes (azaz Mo-on egy emeletes), az alsó szinten ajándékbolt, kávézó, és leginkább a kandzsi történetére fókuszáló kiállítóterem,  az emeleten pedig könyvtár és élménysarok található, ahol játék közben lehet ismereteket szerezni a kandzsikról, de még a Kanken (漢検) nevű kandzsivizsgával is meg lehet próbálkozni.
Kezdem a negatívumokkal:  ahhoz képest, hogy a múzeum egy turisztikailag meglehetősen frekventált helyen található, bent japán tudás nélkül semmire se megy a gyanútlan túrista.  Azért minimum kínai (Kiotóban a második leginkább használatos nyelv a kínai :D ) és angol feliratokat illett volna kirakni, ha már  Japan Kanji Museum Library-nek nevezik magukat.
A másik, ami fura volt, hogy az első emeleten a mosdó csak a kiállítótermen keresztül közelíthető meg, így nagyon úgy tűnik, hogy aki csak kávézni tért be, annak a mosdó használatáért jegyet kell váltania – így lesz a 350 jenes kávéból 1150, ha vécézni is akar a vendég. A jegypénztárnál pont mögöttem volt egy bácsi, aki a vécét kereste, mire közölték vele, hogy igen, WC az van, osztán jegye van-e?  „Hát, most veszem majd meg...”   

Ami  az első emelet kiállítását illeti, az tényleg nagyon jó, hogy foglalkoznak az íráshordozók illetve az íróeszközök fejlődésével, de a magyarázatok nagyon felületesek, szinte semmit nem lehet megtudni a történelmi és a kultúrális háttérről. Pl vitrinbe raktak egy fa nyomódúcot és mozgatható nyomdabetűket, de nem derül ki, hogy ezek a nyomtatási technikák mikor és hogy jelentek meg Japánban. Vagy ott van egy japán írógép, ahol is egy mozgó hengerről kell karok segítségével kiválasztani a kívánt kandzsit, de erről sem lehetett megtudni, hogy mióta van japán írógép, mennyi idő kellett az elsajátításához stb.
Szóval  nagyon lájtosan tálalják ezt a történelmi áttekintést, és aki már bizonyos szinten ismeri a kínai vagy a japán írástörténetet, semmilyen új információhoz nem fog jutni.
Ami a könyvtárrészleget illeti, nemcsak gyerekeknek szánt kandzsi gyakorlókönyvek, de szótárak és pl japán nyelvtörténeti szakkönyvek  is megtaláhatók voltak, de a polcok kb fele így is üres volt. Remélhetőleg még fejlesztés alatt áll a dolog, de kicsit olyan érzésem volt, mintha csak alibiből csinálták volna ezt az olvasószobát:  „Te Dzsiró, van itt néhány tucat felesleges könyv, mi legyen velük?  Rakjuk ki őket a polcra, és nevezzük ki könyvtárnak”  

De hogy legyen valami pozitívum is a végére, ami a játszva tanulást illeti, az azt hiszem jól működik. Rengeteg gyerek volt, akik boldogan pecsételtek, gyököket (部首) kerestek vagy éppen megalkották a saját kandzsijukat-  az emeleti élménysarokhoz nem is nagyon tudtam közelebb jutni.
Ami még tetszett, az az 50000 kandzsi tornya (漢字5万字タワー) volt, amelyet a Morohasi-szótár(大漢和辞典) írásjegyei diszítettek. Jó volt így egyben látni több tízezer kandzsit :D

Összefoglalva, gyerekeknek vagy japánul tanuló külföldieknek érdekes lehet, de aki komolyabb szakmai ismeretekre vágyik, az csalódni fog.






A kandzsitorony egy része

Nyelvjárási kandzsik 方言漢字








Ez viszont újdonság volt számomra is: 丿乀


Én is lelkesen pecsételgettem 



frottázs (乾拓):楚釿布幣

2016年8月2日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『國語國文』 857号(通巻983号)


○ 楽浪の歌──近江荒都歌第二反歌をめぐって── (江富範子)

○ 九月十三夜詠の誕生──端緒としての『源氏物語』摂取── (瓦井裕子)

○ テイタダクの成立と展開 (山口響史)




『國語と國文學』通巻1113号(第93巻第8号)


○ 万葉集巻十三、三二二七~三二二九歌をめぐって(大島信生)

○『源氏物語』藤壺の密通における「心の鬼」について(井内健太)

○『春雨物語』の「命禄」  ──「目ひとつの神」を論じて主題と稿本の問題に及ぶ──(高松亮太)

○  副詞「せっかく」の史的変遷(林禔映)

◇書評・高橋修著『明治の翻訳ディスクール 坪内逍遙・森田思軒・若松賤子』(谷川恵一)
◇書評・平浩一著『「文芸復興」の系譜学――志賀直哉から太宰治へ』(斎藤理生)





『日本語学』 20168月号  通巻457号 (第359号) 

◆国語科における情報活用能力の育成

○国語科の授業に期待される情報活用能力とは何か (堀田龍也)

○中学生に求める情報活用能力 ――〈発信者〉になることを前提とした中学校国語科の授業作り―― (杉本直美)


○高校生に求める情報活用能力 (大滝一登)

○授業おける情報機器の活用 (野中陽一)

○情報機器の用い方、活用の仕方を考える前に――教科国語の特性から―― (原國人)
 
○NIEの概要と国語科教育における留意点 (野原仁)


【投稿】

 単語リストに基づく単語分類機能をもつテキストエディタ (北村達也)

【連載】

 [ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[当用漢字表の誕生] 福田亮
[介護とことば]小野田貴夫
[新連載:日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]武井康次郎