2009年2月23日月曜日
Külföldi személynevek kandzsival 外国人名の漢字表記
A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.
愛新覚羅 (アイシンギョロ): Aisin Gioro ᠠᡳᠰᡳᠨ ᡤᡳᠣᡵᠣ
阿骨打 (アクダ): Akuda
安得仙 (アンデルセン): Andersen
歴山王 (アレキサンダー): Nagy Sándor
也速該 (イェスカイ): Jiszügej (Есүхэй)
恵和 (エワ): Éva
窩闊台 (オゴダイ): Ögödei
鵞瓈皤児 (ガリバー): Gulliver
加里波地 (ガリバルチ): Garibaldi
噶爾丹 (ガルダン): Galdan (Галдан)
忽必烈 (クビライ): Kubiláj (Хубилай)
苦楽武荷 (クラプカー): Klapka
骨数斗 (コースート): Kossuth (a mai japánban: コシュート)
哥白尼 (コペルニクス): Kopernikusz
豪流勁 (ゴールゲー): Görgey
甘博斐: Kompolthy Jób
沙翁 (サオウ): Shakespeare
沙吉比亜・沙士比阿 (シェークスピア): Shakespeare
蕭邦 (ショパン): Chopin
斯達林 (スターリン): Sztálin
世明礼 (セメレ): Szemere (Attila)
跎雄斯 (ダリウス): Dareiosz داریوش
折和甫 (チェーホフ): Csehov
成吉思汗 (チンギスカン・ジンギスカン): Dzsingisz kán (Чингис хаан ᠴᠢᠩᠭᠢᠰ ᠬᠠᠭᠠᠨ )
宗喀巴 (ツォンカパ): Congkápa ཙོང་ཁ་པ་
鉄木真 (テムジン): Temüdzsin (Тэмүжин)
杜馬 (デュマ): Dumas
拿破侖 (ナポレオン): Napoleon
南懐仁 (なんかいじん):Ferdinand Verbiest
牛頓 (ニュートン): Newton
諾貝爾 (ノーベル):Nobel
海頓 (ハイドン): Haydn
比須麦克 (ビスマーク): Bismarck
龐太我剌私 (ピタゴラス): Pitagorasz
伯徳琭 (ペーテル・ペートル): Péter
貝多芬 (ベートーベン): Beethoven
伯徳令 (ベッテルハイム): Bettelheim Bernát
辨武 (ベン):Bem
卞燿武思幾 (ベンヨウスキー): Benyovszky
荷馬 (ホメロス): Homérosz
馬哈黙 (マホメット): Mohamed محمد
魔利提列瑣 (マリアテレジア): Mária Terézia
馬克思 (マルクス): Marx
馬可波羅 (マルコポーロ): Marco Polo
美瑟 (モーゼ): Mózes משה
莫差特 (モーツァルト): Mozart
蒙娜麗莎 (モナリサ): Mona Lisa
耶蘇・邪蘇 (ヤソ): Jézus ישוע
飛豪 (ユーゴー): Victor Hugo
彪氏 (ビクトル・ユーゴ): 〃
梨斯特 (リスト):Liszt
利瑪竇 (りまとう): Matteo Ricci
婁騒 (ルソー): Rousseau
羅拿 (ルノアール): Renoir
列寧 (レーニン): Lenin
羅西尼 (ロッシー二): Rossini
魯敏孫 (ロビンソン): Robinson
瓦的 (ワット): Watt
ハンペンゴロウ Benyovszky Móric
参考文献・出典
『宛字外来語辞典』 柏書房
『佳人之奇遇』
『漢字源』
『語源海』
『この一冊で漢字王』
『難字大鑑』柏書房
2009年2月19日木曜日
Külföldi pénznemek kandzsival 外国通貨の漢字表記
盾 (ギルダー): Gulden
志 ( シリング): Shilling
仙 (センタヴョー): Centavo
仙 (セント): Cent
弗 (ドル・ドラー): Dollar
抜 (バーツ): Baht บาท
比斯 (ピアストル): Piaszter قروش
法 (フラン): Francia frank
夫・夫羅令 (フロリン): Florin
別索 (ペソー): Peso
片 (ペンス): Pence
片 (ペンニー): Penny
磅・鎊 (ポンド): Font
馬・馬克 (マルク): Márka
鉝・里拉・里+刂(リラ): Lira
廬・廬比 (ルピー): Rúpia रुपया
盾 (ルピア): indonéz rúpia
留 (ルーブル): Rubel (Рубль)
☆ A 弗 "dollár"
jelentésben Koreába is átkerült, olvasata “bul”, de ma már csak hangullal
írják(불).
参考文献・出典
『各国貨幣度量訳字例』㍾24年
『漢字源』
笹原宏之著 2006年『日本の漢字』岩波新書
平文『和英語林集成』第三版
2009年2月17日火曜日
Manjógana 万葉仮名
Maganának 真仮名 is nevezik. Olyan írásmód, amiben a kínai írásjegyeknek csak a kiejtését használják az írásjegy jelentésétől függetlenül.
Eredete Kínába nyúlik vissza, tkp a jiajie-nek 仮借(かしゃ) felel meg.
Kínában mind a mai napig használják idegen nevek, szavak lejegyzésére.
A „Mongolok titkos története” (Монголын Нууц Товчоо 元朝秘史) is ebben a formában, azaz kínai átírásban maradt fenn.
Japánban az isz. 5. századtól használják, kezdetben személy-és helyneveket, később már szavakat, szövegeket is ezzel az írásmóddal jegyezték le.
Pl 伊太加 Itaka 意柴沙加 Ösiszaka
A később kialakult hiragana 平仮名 és katakana 片仮名 szótagírástól eltérően többnyire megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat (多 ta 陀 da stb).
A legismertebb emléke a „Manjósú” 万葉集 című 8. századi versantológia.
Alapvetően 2 fajtája van, az ongana 音仮名, ahol a kínai kiejtést használják fel, a másik a kungana 訓仮名, ami az írásjegy japán olvasatán alapul. Kezdetben egy kandzsihoz több japán olvasatot is párosítottak, ezért a kungana feltétele, hogy a kandzsihoz rendelt kiejtés rögzüljön és ezzel a félreolvasás veszélye megszűnjön.
1. Ongana 音仮名
Többnyire az ún. Go-kiejtésen 呉音 alapul, amely a Jangce 揚子江 alsó folyásvidékén beszélt kínai nyelvet tükrözi.
A másik a Kan-kiejtés 漢音, ez később került Japánba, eredetileg a Luoyangban 洛陽 és Changanban 長安 beszélt nyelven alapul.
Ezenkívűl van egy ősibb réteg is, ami a Han 漢 és Wei 魏 dinasztia korabeli kiejtés maradványa.
Pl:
意 ö
奇 ka
明 ma
移 ja
居 kë
止 tö
里 rö
Az ongana 音仮名 fajtái:
1. Magánhangzóra végződő kandzsik:
加 ka → ka
伎 ki → ki
2. Az –m, -n, -ng stb végződést (韻尾) levágják:
安 an → a
等 tong → to
3. A mássalhangzóra végződő szótaghoz egy magánhangzót adnak:
当 tang → tagi たぎ
敢 kam → kamu かむ
難 nan → nani なに
塔 tap → tafu たふ
Általánosságban:
~n→ ナ行
~t→ タ行
~k→ カ行
~m→ マ行
~p→ ハ行
4. Egyéb:
淡 tam → tabi たび
群 gun → guri ぐり
A kungana 訓仮名 fajtái:
1. Egy kandzsi egy szótagot jelöl
八 ja
間 ma
海 mi
2. Egy kandzsi 2-3 szótagot jelöl
大 ofo
酒 szake
夏 nacu
3. Két kandzsi jelöl egy szótagot
嗚呼 a
五十 i
石花 sze
4. 2-3 kandzsi jelöl 2 szótagot
二五 towo
少熱 nuru
水葱 nagi
神楽声 szasza
八十一 kuku
5. Játékos írásmód 戯書
向南山 a déli heggyel szemben → északi hegy (きたやま)
喚鶏 tutu
三五月 motituki
山上復有山 ide (出)
A manjóganák kurzívabb írásmódja a szógana 草仮名, ahol az eredeti kínai írásjegyek még felismerhetőek, majd a szógana egyszerűsítéséből született meg a hiragana.
Koreában is próbálkoztak a koreai nyelv lejegyzésére a kínai írás segítségével
(吏読)
参考文献
大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『国語概説』 和泉書院 2002年
『国語学研究事典』
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『日本語要説』 ひつじ書房 2007年
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
橋本進吉著『文字及び假字遣の研究』岩波新書
Osváth Gábor: Az öt barát éneke- Koreai sidzsoversek. Terebess, 2002.
Eredete Kínába nyúlik vissza, tkp a jiajie-nek 仮借(かしゃ) felel meg.
Kínában mind a mai napig használják idegen nevek, szavak lejegyzésére.
A „Mongolok titkos története” (Монголын Нууц Товчоо 元朝秘史) is ebben a formában, azaz kínai átírásban maradt fenn.
Japánban az isz. 5. századtól használják, kezdetben személy-és helyneveket, később már szavakat, szövegeket is ezzel az írásmóddal jegyezték le.
Pl 伊太加 Itaka 意柴沙加 Ösiszaka
A később kialakult hiragana 平仮名 és katakana 片仮名 szótagírástól eltérően többnyire megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat (多 ta 陀 da stb).
A legismertebb emléke a „Manjósú” 万葉集 című 8. századi versantológia.
Alapvetően 2 fajtája van, az ongana 音仮名, ahol a kínai kiejtést használják fel, a másik a kungana 訓仮名, ami az írásjegy japán olvasatán alapul. Kezdetben egy kandzsihoz több japán olvasatot is párosítottak, ezért a kungana feltétele, hogy a kandzsihoz rendelt kiejtés rögzüljön és ezzel a félreolvasás veszélye megszűnjön.
1. Ongana 音仮名
Többnyire az ún. Go-kiejtésen 呉音 alapul, amely a Jangce 揚子江 alsó folyásvidékén beszélt kínai nyelvet tükrözi.
A másik a Kan-kiejtés 漢音, ez később került Japánba, eredetileg a Luoyangban 洛陽 és Changanban 長安 beszélt nyelven alapul.
Ezenkívűl van egy ősibb réteg is, ami a Han 漢 és Wei 魏 dinasztia korabeli kiejtés maradványa.
Pl:
意 ö
奇 ka
明 ma
移 ja
居 kë
止 tö
里 rö
Az ongana 音仮名 fajtái:
1. Magánhangzóra végződő kandzsik:
加 ka → ka
伎 ki → ki
2. Az –m, -n, -ng stb végződést (韻尾) levágják:
安 an → a
等 tong → to
3. A mássalhangzóra végződő szótaghoz egy magánhangzót adnak:
当 tang → tagi たぎ
敢 kam → kamu かむ
難 nan → nani なに
塔 tap → tafu たふ
Általánosságban:
~n→ ナ行
~t→ タ行
~k→ カ行
~m→ マ行
~p→ ハ行
4. Egyéb:
淡 tam → tabi たび
群 gun → guri ぐり
A kungana 訓仮名 fajtái:
1. Egy kandzsi egy szótagot jelöl
八 ja
間 ma
海 mi
2. Egy kandzsi 2-3 szótagot jelöl
大 ofo
酒 szake
夏 nacu
3. Két kandzsi jelöl egy szótagot
嗚呼 a
五十 i
石花 sze
4. 2-3 kandzsi jelöl 2 szótagot
二五 towo
少熱 nuru
水葱 nagi
神楽声 szasza
八十一 kuku
5. Játékos írásmód 戯書
向南山 a déli heggyel szemben → északi hegy (きたやま)
喚鶏 tutu
三五月 motituki
山上復有山 ide (出)
A manjóganák kurzívabb írásmódja a szógana 草仮名, ahol az eredeti kínai írásjegyek még felismerhetőek, majd a szógana egyszerűsítéséből született meg a hiragana.
Koreában is próbálkoztak a koreai nyelv lejegyzésére a kínai írás segítségével
(吏読)
参考文献
大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『国語概説』 和泉書院 2002年
『国語学研究事典』
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『日本語要説』 ひつじ書房 2007年
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
橋本進吉著『文字及び假字遣の研究』岩波新書
Osváth Gábor: Az öt barát éneke- Koreai sidzsoversek. Terebess, 2002.
2009年2月14日土曜日
宣命体 Szenmjótai
Az isz. 7. században kialakult írásmód, ami többnyire a japán szórendet követi, és ahol a főneveket, az igék és melléknevek szótövét kandzsival, a ragokat, partikulákat pedig manjóganával 万葉仮名 (szótagjelként használt kandzsi) írják. Kezdetben a manjóganákat is a kandzsikkal azonos méretben írták, de később kisebb méretben kezdték írni, mellyel a szöveg tagoltabbá vált.
Olyan szövegek esetében használták ezt az írásmódot, amelyeket felolvasásra szántak;ilyenek a szenmjók 宣命 (császári rendeletek) és a noritok 祝詞 (sintó imádság).A szenmjó legrégibb emlékei a „Soku Nihongi” (続日本紀)című történeti munkában találhatóak.
A Koreai-félszigeten alkalmazott ridu 吏読 (りと) írásmód is hasonló, elképzelhető hogy az is hatott a szenmjótai kialakulására.
Példa
A 六月の晦の大祓 című norito egy részlete
高天原爾神留坐、 皇親神漏岐、神漏美乃命以弖、 八百万神等乎 神集集賜比 神議議賜弖 我皇御孫之尊波 豊葦原乃水穂之国乎 安国止平久所知食止、事依奉岐。
爾:に
乃:の
弖:て
乎:を
比:ひ
波:は
止:と
久:く
岐:き
Olvasata:
高天原(たかまのはら)に神留(かむづま)り坐(ま)す 皇親神漏岐(すめむつかむろき)・神漏美(かむろみ)の命(みこと)以(も)ちて 八百万(やほよろづ)の神等(かむたち)を 神集(かむつどへ)に集賜(つどへたま)ひ 神議(かむはかり)に議賜(はかりたまひ)て 我が皇御孫(すめみま)之(の)尊(みこと)は 豊葦原(とよあしはら)の水穂(みづほ)の国を 安国(やすくに)と平(たひら)けく所知食(しろしめせ)と事依(ことよさ)し奉(まつり)き。
参考文献
大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『新日本文学史』文英堂 2000年
Olyan szövegek esetében használták ezt az írásmódot, amelyeket felolvasásra szántak;ilyenek a szenmjók 宣命 (császári rendeletek) és a noritok 祝詞 (sintó imádság).A szenmjó legrégibb emlékei a „Soku Nihongi” (続日本紀)című történeti munkában találhatóak.
A Koreai-félszigeten alkalmazott ridu 吏読 (りと) írásmód is hasonló, elképzelhető hogy az is hatott a szenmjótai kialakulására.
Példa
A 六月の晦の大祓 című norito egy részlete
高天原爾神留坐、 皇親神漏岐、神漏美乃命以弖、 八百万神等乎 神集集賜比 神議議賜弖 我皇御孫之尊波 豊葦原乃水穂之国乎 安国止平久所知食止、事依奉岐。
爾:に
乃:の
弖:て
乎:を
比:ひ
波:は
止:と
久:く
岐:き
Olvasata:
高天原(たかまのはら)に神留(かむづま)り坐(ま)す 皇親神漏岐(すめむつかむろき)・神漏美(かむろみ)の命(みこと)以(も)ちて 八百万(やほよろづ)の神等(かむたち)を 神集(かむつどへ)に集賜(つどへたま)ひ 神議(かむはかり)に議賜(はかりたまひ)て 我が皇御孫(すめみま)之(の)尊(みこと)は 豊葦原(とよあしはら)の水穂(みづほ)の国を 安国(やすくに)と平(たひら)けく所知食(しろしめせ)と事依(ことよさ)し奉(まつり)き。
参考文献
大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『新日本文学史』文英堂 2000年
2009年2月6日金曜日
Nyelvtörténet 1. A チ és ツ 日本語史 其壱
A ち és つ kiejtése a mai japánban csi és cu, azonban nem mindig volt ez így.
A külföldi források tanúsága (kínai, koreai) szerint, a XV. századig ti és tu volt a kiejtésük.
XII. sz. Helin yulu 鶴林玉露
口(くち): 窟底 kuti
XIV. sz. Shushi huiyao 書史会要
ち: 啼・低 ti
つ:土・屠 tu
XV. sz. Iroha 朝鮮板伊路波
ち :디 ti
つ :두 tu
Először a ti palatalizálódott csi-vé (口蓋化), majd a tu kiejtése cu-vá változott (破擦音化) .
A portugáloknál már ezt láthatjuk:
chi ち
tçu つ
参考文献:
日本語要説
A külföldi források tanúsága (kínai, koreai) szerint, a XV. századig ti és tu volt a kiejtésük.
XII. sz. Helin yulu 鶴林玉露
口(くち): 窟底 kuti
XIV. sz. Shushi huiyao 書史会要
ち: 啼・低 ti
つ:土・屠 tu
XV. sz. Iroha 朝鮮板伊路波
ち :디 ti
つ :두 tu
Először a ti palatalizálódott csi-vé (口蓋化), majd a tu kiejtése cu-vá változott (破擦音化) .
A portugáloknál már ezt láthatjuk:
chi ち
tçu つ
参考文献:
日本語要説
2009年2月3日火曜日
Felirat a Josida dzsindzsánál 2 吉田神社の碑文 其弐
Felirat a Josida dzsindzsánál 1 吉田神社の碑文 其壱
A Kjótói Josida dzsindzsánál 吉田神社 található 3 Írott kő, amelyek ugyan nem régiek, de a hiragana szótagjelek között találunk olyanokat, amiket ma már nem használnak.
Eredetileg egy szótagot több jel is jelölhetett,de 1900-ban standardizálták a hiraganát. Azokat a hiraganákat, amelyeket "kivontak a forgalomból", hentaiganának 変体仮名 hívják.
Maga a felirat hentaiganákkal és kurzív kandzsikkal íródott.
Átírva így néz ki:
野風呂
神丘に
啼く鶯の
﨟 たけて
Noburo
Kamiokanyi
Naku uguiszu no
Ró takete
A neten rákerestem, és kiderült, hogy Szuzuka Noburo 鈴鹿野風呂 20. századi haiku 俳句 költő egy verse.
登録:
投稿 (Atom)