2009年2月23日月曜日

Külföldi személynevek kandzsival  外国人名の漢字表記


 A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.


愛新覚羅 (アイシンギョロ): Aisin Gioro ᠠᡳᠰᡳᠨ ᡤᡳᠣᡵᠣ

阿骨打 (アクダ): Akuda   

安得仙 (アンデルセン):  Andersen


歴山王 (アレキサンダー): Nagy Sándor

也速該 (イェスカイ): Jiszügej   (Есүхэй)

恵和 (エワ): Éva

窩闊台 (オゴダイ): Ögödei

鵞瓈皤児 (ガリバー): Gulliver 

加里波地 (ガリバルチ): Garibaldi

噶爾丹 (ガルダン): Galdan  (Галдан)

忽必烈 (クビライ): Kubiláj (Хубилай)

苦楽武荷 (クラプカー): Klapka

骨数斗 (コースート): Kossuth (a mai japánban: コシュート)

哥白尼 (コペルニクス): Kopernikusz

豪流勁 (ゴールゲー): Görgey 

甘博斐: Kompolthy Jób

沙翁 (サオウ): Shakespeare

沙吉比亜・沙士比阿 (シェークスピア): Shakespeare

蕭邦 (ショパン): Chopin

斯達林 (スターリン): Sztálin

世明礼 (セメレ): Szemere (Attila)

跎雄斯 (ダリウス): Dareiosz داریوش

折和甫 (チェーホフ): Csehov

成吉思汗 (チンギスカン・ジンギスカン): Dzsingisz kán (Чингис хаан ᠴᠢᠩᠭᠢᠰ ᠬᠠᠭᠠᠨ )

宗喀巴 (ツォンカパ): Congkápa ཙོང་ཁ་པ་

鉄木真 (テムジン): Temüdzsin (Тэмүжин)

杜馬 (デュマ): Dumas

拿破侖 (ナポレオン): Napoleon

南懐仁 (なんかいじん):Ferdinand Verbiest

牛頓 (ニュートン): Newton

諾貝爾 (ノーベル):Nobel 

海頓 (ハイドン): Haydn

比須麦克 (ビスマーク): Bismarck

龐太我剌私 (ピタゴラス): Pitagorasz 

伯徳琭 (ペーテル・ペートル): Péter

貝多芬 (ベートーベン): Beethoven  

伯徳令 (ベッテルハイム): Bettelheim Bernát 

辨武 (ベン):Bem 

卞燿武思幾  (ベンヨウスキー): Benyovszky

荷馬 (ホメロス): Homérosz

馬哈黙  (マホメット): Mohamed محمد

魔利提列瑣 (マリアテレジア): Mária Terézia

馬克思 (マルクス): Marx

馬可波羅 (マルコポーロ): Marco Polo

美瑟 (モーゼ): Mózes משה

莫差特 (モーツァルト): Mozart

蒙娜麗莎 (モナリサ): Mona Lisa

耶蘇・邪蘇 (ヤソ): Jézus ישוע

飛豪 (ユーゴー): Victor Hugo

彪氏 (ビクトル・ユーゴ):  〃

梨斯特 (リスト):Liszt

利瑪竇 (りまとう): Matteo Ricci

婁騒 (ルソー): Rousseau

羅拿 (ルノアール): Renoir

列寧 (レーニン): Lenin

羅西尼 (ロッシー二): Rossini 

魯敏孫 (ロビンソン): Robinson

瓦的 (ワット): Watt



ハンペンゴロウ Benyovszky Móric


参考文献・出典

『宛字外来語辞典』 柏書房
『佳人之奇遇』
『漢字源』
『語源海』
『この一冊で漢字王』
『難字大鑑』柏書房

9 件のコメント:

  1. és hogy hangzik az átírt név? fel lehet ismerni az eredetit vagy szét van torzítva?

    返信削除
  2. oo
    hát, többnyire fel lehet ismerni
    pl Ogodai, Temudzsin, Górugé (utóbbi Görgey akar lenni)
    Természetesen a japánban nem létező hangokat más hangokkal helyettesítik, pl a szi-ből si lesz.
    A Nagy Sándor mellesleg Arekuszandá lesz

    返信削除
  3. Helyesbítek: Arekiszandá

    Az l hangot r-el helyettesítik

    返信削除
  4. Ezek többsége a kínai elnevezések megöröklésének látszik, legalábbis ami a kanjikat illeti. De az írásjegyes átírások között is vannak eltérések, pl.: Pitagorasz 毕达哥拉斯 - 龐太我剌私.

    Viszont a katakana nem követi a kínai kiejtést,pl.:荷馬 Hé​mǎ → Homerosu. Ez esetben lehetséges az, hogy pl.: kínai közvetítéssel ismerkedtek meg Homérosz nevével, és később társították hozzá a katakanás átírást (miután mondjuk más forrásokból is megismerkedtek vele), vagy ilyen esetekben ez pont fordítva történt, előbb katakana, és csak aztán társítottak hozzájuk kanjit?

    返信削除
  5. Igen, a kandzsik és a nevek japános kiejtése gyakran köszönőviszonyban sincs egymással. Hasonló a helyzet a külföldi földrajzi nevek átírásával, pl 希臘(ギリシア), 瑞西 (スイス), 西蔵 (チベット), 布太伯息 (ブダペスト) stb. Korábban egy, a holland és a japán nyelv kapcsolatáról szóló könyvben olvastam, hogy az átírásra használt kandzsik olvasata a hangzhou-in alapul.
    Ami a fentieket illeti, nagy részüket szótárból szedtem össze, de valószínűleg eredetileg meidzsi kori, vagy késő edo kori könyvekből származhatnak (ennek jó volna utánanézni). Mondjuk a 成吉思汗, 宗喀巴,愛新覚羅, 阿骨打 stb kínai eredetűnek tűnik. A magyar vonatkozású nevek nagy részét (Kossuth, Görgey stb) egy meidzsi-kori regényben* találtam, szóval itt szerintem az a helyzet, hogy a nyugati forrásokból (esetleg magyar is?) megismert nevekre szerkesztett az író kandzsis átírást. A többinél meg az lehet, amit Te is írtál: a megismert külföldi ország nevére kitalálnak valami kandzsit, vagy a kínai közvetítésű nevekhez (portugál, holland stb forrásból ?) társítanak olvasatot.
    Pl a 坤輿萬國全圖 japán kiadásában a 拂郎機 olvasata ホルトカル; a 勿耨茶 べネザ; a 諳厄利亞 インギリア stb. http://dbr.library.tohoku.ac.jp/infolib/user_contents/kano/ezu/kon/kon.html



    * 佳人之奇遇 http://archive.wul.waseda.ac.jp/kosho/he14/he14_00191/

    返信削除
  6. Ez érdekes, köszönöm a magyarázatot! Hangzhou viszont csak a Song-korban volt főváros(?), a mongol hódításig, bár az elkövetkező századokban is megőrizte jelentőségét - vagy utoljára a XIII. század körül kerülhetett sor 'kínai-olvasat update-re' Japánban? :) Nem mintha a mostani olvasatok száma nem lenne elegendő...笑

    返信削除
  7. Igen, van a 唐宋音(とうそうおん)nevű sino-japán olvasat is, ami a kamakura kortól került át Japánba a kereskedőknek, zen-szerzeteseknek köszönhetően. Pl 瓶(びん), 行灯(あんどん), 普請(ふしん). Ezenkívül az edo-korban készültek tankönyvek, szótárak az ún 唐話-hoz is,
    pl 享福 ヒャンホ
    興趣 ヒン ツュイ
     今日何往 キンジ ホウワン
    Ez állítólag a 江南音-t tükrözi.
    http://www.wul.waseda.ac.jp/kotenseki/html/ho05/ho05_00966/index.html

    返信削除
  8. Találtam egy rövid kis cikkecskét a külföldi földrajzi nevek kandzsis írásmódjáról, és abban is azt írták, amire Te gondoltál:
    1. a kínai írásmódot veszik át (亜米利加), a nyugati könyvek kínai fordítása révén.
    2. az eredeti név hangzásához közel álló írásjegyeket használnak (米利堅).

    明治初期における外国地名の漢字表記について
    http://dspace.lib.kanazawa-u.ac.jp/dspace/handle/2297/23735

    返信削除
  9. リンクありがとう!Ebből adódóan legalább e téren is van némi átfedés! :)

    返信削除