2009年2月23日月曜日
Külföldi személynevek kandzsival 外国人名の漢字表記
A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.
愛新覚羅 (アイシンギョロ): Aisin Gioro ᠠᡳᠰᡳᠨ ᡤᡳᠣᡵᠣ
阿骨打 (アクダ): Akuda
安得仙 (アンデルセン): Andersen
歴山王 (アレキサンダー): Nagy Sándor
也速該 (イェスカイ): Jiszügej (Есүхэй)
恵和 (エワ): Éva
窩闊台 (オゴダイ): Ögödei
鵞瓈皤児 (ガリバー): Gulliver
加里波地 (ガリバルチ): Garibaldi
噶爾丹 (ガルダン): Galdan (Галдан)
忽必烈 (クビライ): Kubiláj (Хубилай)
苦楽武荷 (クラプカー): Klapka
骨数斗 (コースート): Kossuth (a mai japánban: コシュート)
哥白尼 (コペルニクス): Kopernikusz
豪流勁 (ゴールゲー): Görgey
甘博斐: Kompolthy Jób
沙翁 (サオウ): Shakespeare
沙吉比亜・沙士比阿 (シェークスピア): Shakespeare
蕭邦 (ショパン): Chopin
斯達林 (スターリン): Sztálin
世明礼 (セメレ): Szemere (Attila)
跎雄斯 (ダリウス): Dareiosz داریوش
折和甫 (チェーホフ): Csehov
成吉思汗 (チンギスカン・ジンギスカン): Dzsingisz kán (Чингис хаан ᠴᠢᠩᠭᠢᠰ ᠬᠠᠭᠠᠨ )
宗喀巴 (ツォンカパ): Congkápa ཙོང་ཁ་པ་
鉄木真 (テムジン): Temüdzsin (Тэмүжин)
杜馬 (デュマ): Dumas
拿破侖 (ナポレオン): Napoleon
南懐仁 (なんかいじん):Ferdinand Verbiest
牛頓 (ニュートン): Newton
諾貝爾 (ノーベル):Nobel
海頓 (ハイドン): Haydn
比須麦克 (ビスマーク): Bismarck
龐太我剌私 (ピタゴラス): Pitagorasz
伯徳琭 (ペーテル・ペートル): Péter
貝多芬 (ベートーベン): Beethoven
伯徳令 (ベッテルハイム): Bettelheim Bernát
辨武 (ベン):Bem
卞燿武思幾 (ベンヨウスキー): Benyovszky
荷馬 (ホメロス): Homérosz
馬哈黙 (マホメット): Mohamed محمد
魔利提列瑣 (マリアテレジア): Mária Terézia
馬克思 (マルクス): Marx
馬可波羅 (マルコポーロ): Marco Polo
美瑟 (モーゼ): Mózes משה
莫差特 (モーツァルト): Mozart
蒙娜麗莎 (モナリサ): Mona Lisa
耶蘇・邪蘇 (ヤソ): Jézus ישוע
飛豪 (ユーゴー): Victor Hugo
彪氏 (ビクトル・ユーゴ): 〃
梨斯特 (リスト):Liszt
利瑪竇 (りまとう): Matteo Ricci
婁騒 (ルソー): Rousseau
羅拿 (ルノアール): Renoir
列寧 (レーニン): Lenin
羅西尼 (ロッシー二): Rossini
魯敏孫 (ロビンソン): Robinson
瓦的 (ワット): Watt
ハンペンゴロウ Benyovszky Móric
参考文献・出典
『宛字外来語辞典』 柏書房
『佳人之奇遇』
『漢字源』
『語源海』
『この一冊で漢字王』
『難字大鑑』柏書房
登録:
コメントの投稿 (Atom)
és hogy hangzik az átírt név? fel lehet ismerni az eredetit vagy szét van torzítva?
返信削除oo
返信削除hát, többnyire fel lehet ismerni
pl Ogodai, Temudzsin, Górugé (utóbbi Görgey akar lenni)
Természetesen a japánban nem létező hangokat más hangokkal helyettesítik, pl a szi-ből si lesz.
A Nagy Sándor mellesleg Arekuszandá lesz
Helyesbítek: Arekiszandá
返信削除Az l hangot r-el helyettesítik
Ezek többsége a kínai elnevezések megöröklésének látszik, legalábbis ami a kanjikat illeti. De az írásjegyes átírások között is vannak eltérések, pl.: Pitagorasz 毕达哥拉斯 - 龐太我剌私.
返信削除Viszont a katakana nem követi a kínai kiejtést,pl.:荷馬 Hémǎ → Homerosu. Ez esetben lehetséges az, hogy pl.: kínai közvetítéssel ismerkedtek meg Homérosz nevével, és később társították hozzá a katakanás átírást (miután mondjuk más forrásokból is megismerkedtek vele), vagy ilyen esetekben ez pont fordítva történt, előbb katakana, és csak aztán társítottak hozzájuk kanjit?
Igen, a kandzsik és a nevek japános kiejtése gyakran köszönőviszonyban sincs egymással. Hasonló a helyzet a külföldi földrajzi nevek átírásával, pl 希臘(ギリシア), 瑞西 (スイス), 西蔵 (チベット), 布太伯息 (ブダペスト) stb. Korábban egy, a holland és a japán nyelv kapcsolatáról szóló könyvben olvastam, hogy az átírásra használt kandzsik olvasata a hangzhou-in alapul.
返信削除Ami a fentieket illeti, nagy részüket szótárból szedtem össze, de valószínűleg eredetileg meidzsi kori, vagy késő edo kori könyvekből származhatnak (ennek jó volna utánanézni). Mondjuk a 成吉思汗, 宗喀巴,愛新覚羅, 阿骨打 stb kínai eredetűnek tűnik. A magyar vonatkozású nevek nagy részét (Kossuth, Görgey stb) egy meidzsi-kori regényben* találtam, szóval itt szerintem az a helyzet, hogy a nyugati forrásokból (esetleg magyar is?) megismert nevekre szerkesztett az író kandzsis átírást. A többinél meg az lehet, amit Te is írtál: a megismert külföldi ország nevére kitalálnak valami kandzsit, vagy a kínai közvetítésű nevekhez (portugál, holland stb forrásból ?) társítanak olvasatot.
Pl a 坤輿萬國全圖 japán kiadásában a 拂郎機 olvasata ホルトカル; a 勿耨茶 べネザ; a 諳厄利亞 インギリア stb. http://dbr.library.tohoku.ac.jp/infolib/user_contents/kano/ezu/kon/kon.html
* 佳人之奇遇 http://archive.wul.waseda.ac.jp/kosho/he14/he14_00191/
Ez érdekes, köszönöm a magyarázatot! Hangzhou viszont csak a Song-korban volt főváros(?), a mongol hódításig, bár az elkövetkező századokban is megőrizte jelentőségét - vagy utoljára a XIII. század körül kerülhetett sor 'kínai-olvasat update-re' Japánban? :) Nem mintha a mostani olvasatok száma nem lenne elegendő...笑
返信削除Igen, van a 唐宋音(とうそうおん)nevű sino-japán olvasat is, ami a kamakura kortól került át Japánba a kereskedőknek, zen-szerzeteseknek köszönhetően. Pl 瓶(びん), 行灯(あんどん), 普請(ふしん). Ezenkívül az edo-korban készültek tankönyvek, szótárak az ún 唐話-hoz is,
返信削除pl 享福 ヒャンホ
興趣 ヒン ツュイ
今日何往 キンジ ホウワン
Ez állítólag a 江南音-t tükrözi.
http://www.wul.waseda.ac.jp/kotenseki/html/ho05/ho05_00966/index.html
Találtam egy rövid kis cikkecskét a külföldi földrajzi nevek kandzsis írásmódjáról, és abban is azt írták, amire Te gondoltál:
返信削除1. a kínai írásmódot veszik át (亜米利加), a nyugati könyvek kínai fordítása révén.
2. az eredeti név hangzásához közel álló írásjegyeket használnak (米利堅).
明治初期における外国地名の漢字表記について
http://dspace.lib.kanazawa-u.ac.jp/dspace/handle/2297/23735
リンクありがとう!Ebből adódóan legalább e téren is van némi átfedés! :)
返信削除