2009年2月17日火曜日

Manjógana 万葉仮名

Maganának  真仮名 is nevezik. Olyan írásmód, amiben a kínai írásjegyeknek csak a kiejtését használják az írásjegy jelentésétől függetlenül.
Eredete Kínába nyúlik vissza, tkp a jiajie-nek 仮借(かしゃ) felel meg.
Kínában mind a mai napig használják idegen nevek, szavak lejegyzésére.
A „Mongolok titkos története” (Монголын Нууц Товчоо 元朝秘史) is ebben a formában, azaz kínai átírásban maradt fenn. 
Japánban az isz. 5. századtól használják, kezdetben személy-és helyneveket, később már szavakat, szövegeket is ezzel az írásmóddal jegyezték le.
Pl 伊太加 Itaka   意柴沙加 Ösiszaka
 A később kialakult hiragana 平仮名 és katakana 片仮名 szótagírástól eltérően többnyire megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat (多 ta 陀 da stb).
A legismertebb emléke a „Manjósú”  万葉集 című 8. századi versantológia.

 Alapvetően 2 fajtája van, az ongana 音仮名, ahol a kínai kiejtést használják fel, a másik a kungana 訓仮名, ami az írásjegy japán olvasatán alapul. Kezdetben egy kandzsihoz több japán olvasatot is párosítottak, ezért a kungana feltétele, hogy a kandzsihoz rendelt kiejtés rögzüljön és ezzel a félreolvasás veszélye megszűnjön.

1. Ongana 音仮名

Többnyire az ún. Go-kiejtésen 呉音 alapul, amely a Jangce 揚子江 alsó folyásvidékén beszélt kínai nyelvet tükrözi.
A másik a Kan-kiejtés 漢音, ez később került Japánba, eredetileg a Luoyangban 洛陽 és Changanban 長安 beszélt nyelven alapul.
Ezenkívűl van egy ősibb réteg is, ami a Han 漢 és Wei 魏 dinasztia korabeli kiejtés maradványa.
Pl:
意 ö
奇 ka
明 ma
移 ja
居 kë
止  tö
里  rö

Az ongana  音仮名 fajtái:

1. Magánhangzóra végződő kandzsik:

加 ka → ka
伎 ki → ki 

2. Az –m, -n, -ng stb végződést (韻尾) levágják:


安 an → a   
等 tong → to   

3. A mássalhangzóra végződő szótaghoz egy magánhangzót adnak:

当 tang → tagi  たぎ
敢 kam → kamu  かむ
難 nan → nani   なに
塔 tap → tafu   たふ

Általánosságban:

~n→ ナ行
~t→ タ行
~k→ カ行
~m→ マ行
~p→ ハ行

4. Egyéb:

淡 tam → tabi   たび
群 gun → guri   ぐり

A kungana 訓仮名 fajtái:

1. Egy kandzsi egy szótagot jelöl

八 ja
間 ma
海 mi

2. Egy kandzsi 2-3 szótagot jelöl

大 ofo
酒 szake
夏 nacu

3. Két kandzsi jelöl egy szótagot

嗚呼 a
五十 i
石花 sze

4. 2-3 kandzsi jelöl 2 szótagot

二五   towo
少熱   nuru
水葱  nagi
神楽声 szasza
八十一 kuku 

5. Játékos írásmód 戯書

向南山 a déli heggyel szemben → északi hegy (きたやま) 
喚鶏 tutu
三五月 motituki
山上復有山 ide (出)

A manjóganák kurzívabb írásmódja a szógana 草仮名, ahol az eredeti kínai írásjegyek még felismerhetőek, majd a szógana egyszerűsítéséből született meg a hiragana.

Koreában is próbálkoztak a koreai nyelv lejegyzésére a kínai írás segítségével
(吏読)






参考文献

大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『国語概説』 和泉書院 2002年
『国語学研究事典』
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『日本語要説』 ひつじ書房 2007年
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
橋本進吉著『文字及び假字遣の研究』岩波新書
Osváth Gábor: Az öt barát éneke- Koreai sidzsoversek. Terebess, 2002.

3 件のコメント:

  1. Mi a különbség a 真仮名 és az 当て字 között?

    返信削除
  2. Igazából van átfedés a kettő között, a magana is belefér az atedzsi kategóriába.

    Az atedzsi fajtái:

    1. a kandzsi olvasatán alapul- 音 vagy 訓 (仮借)
    pl 倫敦 (ロンドン)、背広(セビロ)、阿弥陀 (あみだ)

    Előfordulhat, hogy egy kandzsit egy hasonló olvasatú kandzsival helyettesítenek, aminek oka, hogy az eredeti kandzsi pl az írásreform következtében nem került bele a 当用漢字 listájába.
    Pl 聨合 → 連合 (れんごう)
      銓衡 → 選考 (せんこう)

    2. 2 vagy több kandzsiból álló szóhoz a jelentésének megfelelő vagy ahhoz közel álló japán szót társítanak:

    田舎 → いなか
    蝸牛 → かたつむり
    海苔 → のり

    Van példa európai stb eredetű szavak lejegyzésére is:

    麦酒 → ビール
    煙草 → タバコ

    stb.

    返信削除