A 'phags-pa írás megjelenítéséhez a Babelstone Phagspa Book vagy a Microsoft Phagspa font szükséges!
Kubiláj kán (Qubilai sečen qaγan), a Yuan-dinasztia alapítója, az ujgur írás helyett egy olyan írásrendszert akart létrehozni, amellyel birodalma összes nyelvét le lehet jegyezni. Parancsára 1269-ben a tibeti sa-skya rend vezetője, ’Phags-pa (འཕགས་པ) láma alkotta meg az új birodalmi írást, amit mongolul dörbelǰin üsüg-nek, „négyszögírásnak” hívnak. Kínai elnevezése menggu xinzi 蒙古新字 „új mongol írás” vagy guozi 国字 „birodalmi írás” volt. A nyugati szakirodalomban a ’phags-pa írás elnevezés is elterjedt.
A jelek nagy része a tibeti írásból származik, a tibetiben nem létező hangok jelölésére indiai írásokból (brāhmī, devanāgarī, lañča) kölcsönöztek betűket, vagy tibeti betűket alakítottak át. A ’phags-pa írás az indo-tibeti írásokkal megegyezően szótagos helyesírású, jelöletlen a-val, de az írás iránya az ujgur-mongol íráshoz hasonlóan függőleges és balról jobbra halad.
A ’phags–pa írás nemcsak a fonémákat különbözteti meg, de az allófonokat is (k-q, e-ẻ).
Fontos megjegyezni, hogy a ’phags-pa írás az ujgur-mongol írással ellentétben jelölni tudta a szókezdő h-t is, de az írásos emlékek nyelve is különbözik az ujgur-mongol írásos szövegekétől.
A betűk hangértéke attól is függ, hogy éppen melyik nyelvet jegyzik le vele.
A kínai nyelv esetében sajátos betűkapcsolatok, egyedi betűk is megtalálhatók.
Példa:
ꡦꡟ e+u= --io ( a mongolban "ü" olvasatú) ꡝꡦꡟ 'eu = io 魚
ꡜꡞ --h+i=ï / ə ꡛꡜꡞ ꡏ shi ma = sï ma 司馬
ꡜ --h+(a)=ɒ
ꡤ f
stb
A 'phags-pa írás néhány emléke Japánban is megtalálható:
- pecsétnyomók
- pénzérmék
- pacskolatok
- rézsúly
Japánban keletkezett emlékei:
- a "Hjakkaszei mókobun" 百家姓蒙古文 / ꡎꡗ ꡂꡨ ꡛꡞꡃ ꡏꡟꡃ ꡂꡟ ꡓꡟꡋ (1699) című kandzsi-tanuló szöveg, ami 432 kínai családnevet sorol fel, és a kandzsik kiejtését 'phags-pa írással adja meg. Ez a "Sinpen gunsoruijó dzsirinkóki"『新編羣書類要事林廣記』c. könyvben található. ( az 1325-ös kiadás újranyomása)
- a Kencsódzsi 建長寺 templom szerzetesének, Gjokuin Eijonak (玉隠英璵, 1432-1524) 'phags-pa írásos pecsétje《西来庵修造再興勧進状》
A pecsétnyomón a 玉隠 kandzsik kínai olvasata látható. Gjokuin a pecsét készítésekor feltehetően a fenti "Dzsirinkóki"-t vette alapul.
eu` (io) 'in ꡝꡦꡟ ꡖꡞꡋ = gjokuin
参考文献
照那斯図著2003年『新編 元代八思巴字 百家姓』 文物出版社
中野美代著『砂漠に埋もれた文字 パスパ文字のはなし』ちくま学芸文庫
吉池孝一著『日本の八思巴(パスパ)文字資料-その仕分けについて』KOTONOHA第77号
〃 『日本の八思巴(パスパ)文字資料―資料目録稿』 KOTONOHA第78号
宮紀子著 2007年『モンゴル帝国が生んだ世界図 』 日本経済新聞出版社
᠋《 ᠡᠷᠳᠡᠨ ᠤ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠭᠡᠯᠡ》ᠦᠪᠡᠷ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠶᠡᠭᠡ ᠰᠤᠷᠭᠠᠭᠤᠯᠢ ᠢᠢᠨ ᠭᠡᠪᠯᠡᠯ ᠦᠨ ᠬᠤᠷᠢᠶ ᠠ
Birtalan Ágnes: A mongol nyelvek és írások.
"ārya paṇḍita, rgya-dkar-nag rgya-ser ka-smi-ra bal bod hor-gyi yi-ge daṅ dpe-ris rnam graṅs maṅ-ba"
Juha Janhunen:"The Mongolic Languages" Routledge Language Family Series, 5
2009年10月21日水曜日
2009年10月15日木曜日
Régi könyvek ünnepe 秋の古本まつり
2009年10月4日日曜日
Kaó 花押
A kaó (putonghua: huaya) egy stilizált aláírás, eredete a szómjóra 草名 vezethető vissza, ami tkp kurzív kandzsival íródott aláírás. Kínában alakult ki a Tang-dinasztia idején, Japánba a X. században került. (右大史坂上経行 933, 仁和寺別当大法師某 950)
Alapvetően nem használták együtt az aláírást és a kaót, azonban a köznép illetve később a szamurájok esetében megfigyelhető ezek egyidejű használata.
Egyéb elnevezései: 花書 kaso, 花字 kadzsi, 書き判 kakihan, 手印 suin.
Az "Ódzsikó" 押字考 című, Edo-kori könyv a szómjón kívűl a kaó következő fajtáit különbözteti meg:
① 二合体: két, egymás mellett álló kandzsi ligatúrája
国 + 長
② 一字体: egyetlen kandzsiból áll
道
③ 別様体: Az Edo-korban jelent meg, nem kandzsi, hanem madarat ábrázoló rajz. Eredete ismeretlen.
④ 明朝体: Ming-stílusú. Japánban a XVII. században jelent meg, nagyon egyszerű felépítésű. Kevés vonásból áll, alul-felül két vízszintes vonal határolja. Az Edo-kori szamurájokon kívűl a nemesek, a császár,és a szerzetesek egy része is használta. Ennek elődje az a kaó volt, amit a Song-és a Yuan Kínából érkezett szerzetesek, illetve az onnan hazaérkező japánok hoztak magukkal.
A fentieken kívűl érdemes megemlíteni, hogy a szamurájok és a nemesség kaója is különbözött.A szamurájoknál az azonos családhoz tartozók hasonló kaót használtak. Az is előfordult, hogy valaki az évek alatt fokozatosan "átalakította" a kaóját. A nemesek esetében a Kamakura-korba lépve a korábbi egyszerű formát egy bonyolult, sok vonásból álló kaó váltotta fel.
A kandzsikon kívűl létezett kana szótagíráson és a latin betűkön alapuló kaó is, utóbbi a XIX. században jelent meg.
m
そ+ね
A Kamakura-korban megjelentek a kaó-pecsétnyomók is. Ez nagymennyiségű irat aláírását könnyítette meg, másrészt kialakulásában nem elhanyagolható a kínai hatás sem.
Tao Zong-yi (陶宗儀) azt írja, hogy mivel a Yuan-dinasztia mongol és színes szemű (色目人) hivatalnokai nem tudták leírni a kaójukat, ezért azt pecsétnyomóba vésették és így szignózták az iratokat.
A kaóhoz hasonló aláírásmód nemcsak Japánban és Kínában, de a világ más részein is megtalálható. Az iszlám világban ilyen a tugra طغراء írásmód, amit a baszmala formula ( بسم الله الرحمن الرحيم ) leírására is alkalmaznak. Jin Qi Cong 金啓孮 a dzsürcsi szótárában (dʒuʃә bitxә bunәku 女真文辭典) bemutat egy dzsürcsi kaót, ám nem szolgál róla semmilyen információval. Az ujgur kéziratokon is megfigyelhető a kaóhoz hasonló aláírás (nišan).
Irodalom / 参考文献
古筆 了仲著1855年『紫巌印章花押譜』
日本語を考える会編2006年『読めそうで読めない不思議な漢字』 角川文庫
『日本国語大辞典』
伊勢貞丈 著 『押字考 』
佐藤進一著 2000年『花押を読む」 平凡社
道広勇司著『アラビア系文字の基礎知識』2005年 ㈱ワイズ
『シルクロード 文字を辿って ロシア探検隊収集の文物』 京都国立博物館2009年
登録:
投稿 (Atom)