2010年8月29日日曜日

Antikvár könyvek 古本祭りに行って來た

A korábban reklámozott “régi könyvek ünnepére” a rendezvény második napján mentem el, de sikerült kifognom az esőt -amúgy is tájfun-idény volt. A rossz időnek köszönhetően kevesen voltak, így nyugodtan tudtam nézelődni, de a sárnak már kevésbé örültem, főleg, hogy szandálban voltam :)
此の前宣伝していた下鴨納涼古本祭りに2日目に行ったが、運良く雨に当たった― 颱風が上陸してた所為かな。
雨天のお蔭で、人が少なかったが、サンダル履いていたので、泥は嬉しくなかった。(笑)

Idén is (?) sok volt a buddhizmussal kapcsolatos könyv, ezek annyira nem érdekelnek, de most sem mentem haza könyv nélkül:
szereztem egy újrakötött meidzsi-kori japán törikönyvet, és egy 1959-ből való mesekönyvet is. Tavaly egyébként egy százéves szanszkrit nyelvtant, egy taisó-kori iskolai olvasókönyvet és egy nagojai szótárt zsákmányoltam :)
今年も(?)佛教関係の本が多くて、其れは私にとっては余り面白くないけど、
今回も手ぶらで帰る訳にはいかなかった:明治時代の歴史の本と1959年の絵本を買うことにした。
因みに、去年は大体百年前の梵語の教科書と大正時代の国語の本と名古屋弁辞典を購入した。


1. A törikönyv meidzsi 15. évéből(1882) származik, és sikerült egyből a harmadik kötetet megvennem :) Az eseményeket Oda Nobunagától kezdve az edo-kor végéig tárgyalja, itt-ott illusztrációkkal kísérve.
歴史の本が明治十五年のもので、三巻目を購入した。 日本史を織田信長から江戸幕末迄説いていて、所々挿絵も見られる。


『新撰日本略史 三』 ㍾15





2. A mesekönyv a Kódansa kiadó sorozatának egy tagja, 6 mesét tartalmaz, az első mese a címadó:“Hacsikacugi hime” (はちかつぎ姫), ez egy muromacsi kori történeten alapul. A képeket Nakamura Teii (中村貞以) rajzolta, a szöveg pedig Koito Nobutól (小糸のぶ) származik.

絵本は講談社の『講談社の絵本 ゴールド版』のシリーズの第26番目に当たって、六つの童話が載せられている。表紙に見える「はちかつぎ姫」は室町時代の物語に基づいて小糸のぶ先生によって書かれた。イラストは中村貞以先生による。

『講談社の絵本 はちかつぎ姫』㍼34


2010年8月22日日曜日

日本語の系統に就いて

Az alábbiakban megpróbáltam összefoglalni a japán nyelv eredetével kapcsolatos főbb elméleteket- 以下で日本語の系統に関する諸説を簡単に纏めてみた:

1. koreai-japán nyelvhasonlítás 日韓両国語比較: Aston, Siratori Kurakicsi, Kanazava Sószaburó, Ramstedt, Hattori Siró, Óno Szuszumu stb
kogurjo-japán nyelvhasonlítás  日本語・高句麗語の比較: mitu-mit (三), towo-tɔk (十) stb

2. ural-altaji eredet (északi elmélet) 北方説、つまりウラルアルタイ説: Klaproth, Boller, Hoffmann, Winkler, Fudzsioka, Sinmura Izuru, Ogura Sinpei stb

3. déli - tibeto-birmán, ausztronéz - elmélet, illetve déli-északi kevert nyelv elmélet チベットビルマ語、オーストロネシア語などと言った南方説 又は 南方系言語と北方系言語の混淆 : Sinmura, Macumoto Nobuhiro stb

4. tamil-koreai-japán nyelvrokonság タミル語・朝鮮語・日本語同系説: Óno Szuszumu

5. rjúkjúi-japán nyelvhasonlítás 琉球語と日本語の比較: Chamberlain, Iha Fujuu stb

6.ainu-japán nyelvhasonlítás アイヌ語と日本語の比較: Chamberlain, Kindaicsi Kjószuke


Részletesebben a témáról itt: 「日本語の系統」
Magyarul itt, bár 50 évvel ezelőtti a cikk.

Irodalom:

「国語学研究辞典」明治書院

2010年8月15日日曜日

Japán számok 和語の数詞

Közismert, hogy a japán nyelvben két számsor található: a japán és a kínai eredetű.
A mai nyelvben a japán eredetű számok használati köre sokkal korlátozottabb, mint a kínaié, és tízen felül néhány kifejezést leszámítva - hacuka 二十日, hatacsi 二十歳, miszodzsi 三十路, ómiszoka 大晦日 stb - már a kínai számnevek (ʔiet, ni/ ʒi, sam, si, ngo, liok/liuk, ts'iet, păt, kiuu/ kiəu, ʒiəp/ ʃiəp) dominálnak.
Azért ez nem volt mindig így, a régi japán nyelvben ki lehetett fejezni a 10-nél nagyobb számokat is, igaz , kissé körülményesen (du:づ, fi: ひ, fo: ほ, ti: ち, se:せ, tu :つ , ) :

10:  towo /-szo

15: towo amari itutu

20: futaszo(di) / fatati

30: miszo

40: jöszo

50: iszo

60: muszo

70: nanaszo

80: jaszo

90: kökönöszo

100: momo / -fo (pl 500: ifo, 800: jafo)

1000: ti

10000: jörödu


" 1792470 éve" (Nihonsoki 3. kötet) : momo jörödu tose amari nanaszo jörödu tose amari kökönö jörödu tose amari futati tose amari jöfo tose amari nanaszo tose amari

kandzsival: 一百七十九万二千四百七十余歳



A sorszámnevek kifejezése is lehetséges volt:

巻第一 az első kötet: maki no tuide fitötu ni ataru maki

A fenti példák alapján érthető, hogy elsősorban miért a kínai eredetű számneveket használják :)


参考文献

『日本書紀』岩波文庫 黄4-1

ホフマン『日本語文典』

藤堂明保 『漢語と日本語』秀英出版

『古語辞典』岩波

2010年8月4日水曜日

Japán nyelvkönyvek a világban: Magyarország :) 世界の日本語教科書[ハンガリー編]

Véletlenül találtam erre rá, de nagyon tetszik :)


2010年8月1日日曜日

版木・高札

Májusban Tambában 丹羽 jártam tanulmányi kirándulás keretében, ahol lehetőségem volt megnézni néhány kézirattárat. Az alábbi képeket ott készítettem.

1. nyomódúc. 板木








A legrégibb nyomtatott szöveg, amelyről tudni, hogy melyik korból származik, a 770-ből való "Hjakumantó darani"(百万塔陀羅尼). A nyomtatványok Japánban is fanyomatos technikával (木版) készültek, a mozgatható betűs (活字) nyomtatást a 16. században ismerték meg. Az országba érkező európai hittérítők nyomdagépet is hoztak magukkal, amelyekkel japán könyveket is nyomtattak. De ez a technika nemcsak Európából, Koreából is átkerült, Hidejosi koreai hadjáratának következtében. A betűk nemcsak rézből, de fából is készülhettek.
A mozgatható betűs nyomtatás nem tudta kiszorítani a fanyomatos eljárást, még a 19. század végén is nyomtattak így újságot.

(A kínai írásjegyek Európában történő nyomtatásáról az alábbi könyvben olvasható-
Georg Lehner: Der Druck chinesischer Zeichen in Europa. Entwicklungen im 19. Jahrhundert. Harrasowitz Verlag,2004.)



2. kószacu (takafuda). 高札

Olyan fatábla, amivel a rendeleteket, tiltásokat stb tették közzé. Ezt az útelágazásoknál, útkereszteződéseknél, piacokon, hidaknál stb állították fel. Használata a Nara-korszak végén kezdődött, és egészen 1873-ig (Meidzsi 6. éve) folytatódott, amikor is felhagytak a használatával.



A tábla szövege :

高札 明治五年四月

一 火付盗賊人殺或者
贋金札を作り候者等
見聞次第早速共最寄之
役所江召捕へ差出し
又は訴出可申候吟味之上
相違無之候ハゞ御褒美
可被下候事

但召捕候前手疵を負ひ又は
即死等之者江は厚く御救助
可被下候訴人いたし候者引合之
爲め役所へ被召出候節は
職業向迷惑不相成様相應
御年番可被下候願有体可申立候
若隠し置後日他より相顕ニ
おゐてハ曲事たる 偏き事


右被
仰出候趣可相心得者也
壬申四月    豊岡縣


『日本国語大辞典』
『現代日本語講座3』