Petőfi újra ペテーフィ再び

Vasárnapi Ujság, 1880. aug. 2. :

A teljes japán fordítás megtalálható a Birodalmak asztalánál c. könyv 182. oldalán is, de ami itt igazán érdekes, az a kínai fordítás. Érdekes lenne utánajárni, hogy ki fordította le a verseket, és azokat hol adták ki?

(Hogma neve helyesen Honma Kijoo 本間清雄)

翁加里亞 Onkaria

Tavaly már szó esett Magyarország illetve a magyarok japán elnevezéséről, amelyek közül a 翁加里亜 (putonghua: weng jia li ya) kínai eredetű, és tudomásom szerint először a 職方外紀 -ben látható (1623).  Azonban  az olasz Matteo Ricci (利瑪竇) által készített világtérképen (坤輿万国全図, 1602) Magyarország neve még 翁阿利亞 alakban szerepel (putonghua: weng a li ya, japán átírásban: unkaria ウンカリア).
 
Rákerestem erre az  翁加里亜 névre a  四庫全書　nevű,1781-ben összeállított könyvgyűjteményben, ahol  7 könyvet dobott ki a gép.
Sajnos az elsőt, a 大清一統志  nem jelenítette meg,  de a többi itt alul látható:

皇朝文献通考

職方外紀

居易録

坤輿圖説

皇朝通典

皇清職貢圖

Megnéztem ezt az  翁加里亜 -t a 中国基本古籍庫 nevű adatbázisban is, ahol 22 találat volt:

Ugyanebben az adatbázisban a 匈牙利 (putonghua: xiongyali) -val is elvégeztem egy keresést, erre 143 találat volt.  Mindet nem fogom bemásolni, csak egyet-kettőt:

清経世文三編　巻四十四礼政九：

「・・・交渉巵言　昔者匈牙利之豪傑割沙士嘗懷雄志欲挽回國運於既倒及事敗露逃於土耳其俄皇尼哥拉斯謂其破歐洲之和局將拘捕之加以刑辟美國政治家乃爾也兒委不士把兒毅然
・・・」


元史譯文證補　西域古地考三元史譯文證補二十七：

「・・・奧地里亞國之下繫以寒牙里匈牙利翁給里亞又曰雲音有異名・・・」


忘山廬日記：

「・・・奧皇芙蘭茲慨然許匈牙利人以平等自由權幷許其議　會自開裁判獨立于是匈人積年革命之熱潮舉爲之融消矣・・・」

忍者文字 Nindzsa írás (-.-)ﾉ・・・・>>>ｰｰ卍 ｼｭｯ卍 卍

A nindzsáiról (is) híres Iga 伊賀 honlapjáról lehet letölteni a belinkelt táblázatot, ami az ún. "nindzsa írás" karaktereit tartalmazza. Ezt az írást (állítólag) titkosírásként használták a nindzsák, jelenleg azonban számos igai bolt cégtábláján is olvasható - sőt, még számítógépes fontot is készítettek hozzá a lelkes városlakók.
Ez az írás valójában a kibimodzsi 吉備文字 nevű dzsindaimodzsin alapul, ha hinni lehet a　神代文字入門 c. könyvnek, akkor az első előfordulása a késő edo korra tehető...

なぞなぞ Rejtvény 笑

E heti rejtvényünk :)

Melyik japán szó olvasható ki az alábbiakból?

kettő + ökörszarv + egyenes + görbe = ?

(二の文字＋牛の角の文字＋直ぐな文字＋歪み文字)

Nagaszaki gyermekdal 長崎の童歌

Körülbelül egy hete, a Toyota reklámjában egy érdekes dal hallható, amit elsőre halandzsának gondoltam. Aztán rákeresve megtudtam, hogy ez egy nagaszaki gyermekdal, ami ráadásul elég ismert.
A szövegét és a köznyelvi japán fordítást meg is találtam az NHK oldalán.
A reklám és a dalszöveg:

でんでらりゅうば　でてくるばってん
でんでられんけん　でてこんけん
（こんこられんけん　こられられんけん
こんこん）

Canon, Sony, TDK, Seiko,Mazda

Canon (キヤノン）:  Kezdetben a  Kwanon (カンノン) nevet használták  Guanyin/Avalokiteśvara (観音)　után, majd 1935-től nemzetközi védjegyként az angol eredetű Canon név mellett döntöttek.  Katakanával eredetileg　キャノン, de 1947 óta  a "ja" nem kicsi (ャ), hanem nagy.   Kínai elnevezése  佳能　jiānéng.

Mazda (マツダ):  A név egyrészt az alapító Macuda Dzsúdzsiró (松田重次郎) családnevéből, másrészt Ahura Mazda اهورامزدا, a bölcsesség, értelem és a harmónia istenének nevéből származik. Kínában 马自达/ 馬自達 màzìdá-nak írják.

Seiko (セイコー):  A Seiko név a cég eredeti nevének rövidítéséből ered:  szeikósa (精工舎)  →　Seiko. 

Sony （ソニー）:  A Sony név a  latin "sonus" és az angol  "sonny" szavakból ered. Kínában  索尼 suǒní-nak, Hongkongban és Taiwanon  新力　xīnlì-nek írják.

TDK:  A cég eredeti nevének (Tókjó Denki Kagaku / 東京電気化学)  kezdőbetűiből.

参考文献

http://www.sony.co.jp/SonyInfo/CorporateInfo/History/history.html megtekintve:  2011.X.11.
http://web.canon.jp/about/mark/origin.html                                   megtekintve: 2011.X.11
http://www.tdk.co.jp/tjaaa01/aaa70700_htm/006AD/006AD_1p.htm    megtekintve: 2011.X.11
http://www.seiko.co.jp/corporate/history/index.php                          megtekintve: 2011.X.11
http://www.mazda.co.jp/corporate/profile/outline/library/2010/pdf/all.pdf  megtekintve: 2011.X.11
池田巧著『中国語のしくみ』白水社

Iroha 伊呂波

E havi hír, hogy Mie prefektúrában　(三重県) négy cseréptöredék került elő, amelyen az iroha uta (いろは歌) /egy része/ olvasható: ・・・ぬるをわか・・・つねなら・・・・.
A lelet a heian-kor végéről származik, ez a jelenleg ismert legrégebbi  iroha, ami hiraganával íródott.

Az iroháról itt lehet magyarul olvasni,  amit az alábbiakban  a következőkkel egészítenék ki:

- a legrégibb iroha az 1079-es   金光明最勝王経音義- ban látható, manjóganával írva.

- Kúkai szerzősége ellen szól az, hogy a Kúkai idejében beszélt japán nyelvtől eltérően az irohában nincs megkülönböztetve az e és a je hang.

- az első kínai forrás, amelyben szerepel az iroha, az 1376-os 書史會要.  Ebben az iroha kiejtését kínaiul magyarázzák, pl
い　以又近移　ろ　羅　は　法平声又近排 .   Itt egy ezzel kapcsolatos cikk.

- a legrégibb koreai forrás, amiben megtalálható az iroha, az 1492-es 弘治五年朝鮮板伊路波.
  Ez egy korabeli japán nyelvkönyv, aminek egyetlen példánya maradt fent. Az iroha ebben hangŭlos átírásban látható, pl
  い　音이　ろ　音로 　は　音ᇦㅏ.

Netes kutakodásom során még siddhammal átírt irohát is találtam az edo-korból (以呂波問辨):

参考文献
『国語学研究事典』