2016年6月24日金曜日

Egy harmincéves rejtély megoldása: 瘨



  A ’80-as évek második felében a Kaffka Margit Gimnázium uszodájában vettem úszóórákat, amikor is az előttünk lévő csoportban felbukkant egy ázsiai testvérpár. Bár akkor még nem voltak orientalista hajlamaim, azért kíváncsi lettem, hogy kik lehetnek ők.

Aztán az egyik nap úgy alakult, hogy a két csoportot összevonták, így a mi csoportunk egyből körülvette a testvéreket az öltözőben és kérdésekkel árasztotta el őket.

Sajnos az egész beszélgetésből annyi maradt meg bennem, hogy a ’hülye’ az ő nyelvükön „tien” (?).

 Később az egészről el is feledkeztem, de kb 15 év elteltével, amikor elkezdtem belekostólni a keleti nyelvekbe, eszembe jutott ez a „tien” szó. Azonban az akkor számomra többé-kevésbé  ismerős nyelvekben nem találtam hasonló szót, hiszen japánul pl 馬鹿 [baka] vagy 阿呆 [ahó],  koreaiul 바보 [pabo], 백치 [päkc'i],  kínaiul 傻瓜 [shǎguā],  笨蛋 [bèndàn],  mongolul ᠲᠡᠨᠡᠭ [tənə̆g] .  Még a [tənə̆g]  gyanús volt egy kicsit, de arra határozottan emlékeztem, hogy nem volt [g] a szó végén.

  Eltelt újabb 15 év, és pont ma,  hazafelé menet a vietnámi és nepáli diákjaimmal beszélgetve, szóba került a „hülye”, „perverz” és egyebek vietnámi megfelelői, amikor is a fülemet megütötte az a szó, hogy ’điên’ (瘨).  EZ AZ!  Valamiért szókezdő [t]-re emlékeztem, de ezek szerint [d] volt az.  Mindenesetre örülök neki, hogy 30 év alatt sikerült kinyomoznom, hogy a testvérpár vietnámi volt :D 








Génibrel, J.F.M., (1898)  „Dictionnaire Annamite-Français”

2016年6月15日水曜日

Újabb 魚-k



A szusi-bögrék 1,2után egy újabb halas cucc: a fenti kendőt tegnap vettem a セリア [szeria] nevű százjenesben, remélve, hogy találok majd benne pár ismeretlen kandzsit.  És lőn.


Igaz, csak öt olyan volt, ami az eddigi bögréimről hiányzott, de akkor is örültem neki  笑.


とど oroszlánfóka, bár úgy tűnik, hogy ez a kandzsi inkább helynevekben használatos.


  おおなまず óriásharcsa
  ひしこ engraulis japonica, japán szardella?


𩹷  いとう hucho perryi


  ざこ sneci
    からかき pelteobagrus nudiceps


めくじら nőstény bálna
    さんしょううお szalamandra
 

2016年6月1日水曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『國語國文』 855号(通巻981号) 

○『公任集』と『安法法師集』との「兵部卿宮」について――具平親王の想定を中心として―― (古田正幸)

○流布本『保元物語』『平治物語』の特性 (滝澤みか)

○上代における表記と文体の把握・再考 (毛利正守)



『國語と國文學』 20166月号  通巻1111号(第93巻第6号)

○梶井基次郎・「檸檬」の言語戦略 ――「えたいの知れた吉な塊」が「えたいの知れない不吉な塊」を破壊する話――(大塚常樹)

○『源氏物語』若菜巻の賀茂祭――六条御息所の死霊と柏木の死――(今井上)

○鷗外『青年』における青年像――時代思潮と古典解釈融合の試み――(山口徹)

○キリシタン文典に見える「語根」に就て(豊島正之)


◇書評・沢井耐三著『室町物語研究』『室町物語と古俳諧』(石川透)
◇書評・牧藍子著『元禄江戸俳壇の研究 蕉風と元禄諸派の俳諧』(佐藤勝明)
◇国語と国文学 総目次



『日本語学』 20166月号 通巻454号 (第356号) 

◆仲間内のことばと文字

○国語辞書が載せる隠語 (木村義之)

○新聞の外字から見えるもの (小林肇)

○若者ことばの今 (米川明彦)

○方言と位相語――「舎弟」の位相的・地理的変化―― (澤村美幸)

○近代日本における異体字の位相差――【渋】【回】を例として―― (山下真里)

○「小文字表記」という文字コミュニケーションとその「位相」 (尾山慎)

【連載】
[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[当用漢字表の誕生] 福田亮
[対照研究で読み解く日本語の世界] 蝦名大助
[新連載:介護と言葉]小野田貴夫




『文学・語学』 第215号 2016430

○『うつほ物語』における「声振り」を用いた催馬楽引用 (山崎 薫)

○『清輔集』における恋の日常生活詠 (芦田 耕一)

○ 空虚な書斎―『吾輩は猫である』論― (西田 将哉)

〈冬季大会シンポジウム特集〉テーマ 道の文学とトポスの成立

※ 基調講演
  日光東照宮と将軍社参 (德川 恒孝)

※ パネルディスカッション
  流浪・巡礼の道―中世東国の物語世界より― (大島由紀夫)
 『おくのほそ道』の白河前後 (佐藤 勝明)
  北條秀司『花魁草』と栃木 (田坂 憲二)
  公開シンポジウム「道の文学とトポスの成立」を終えて (安保 博史)

〈近世文学小特集〉西鶴再考

▽ よくわかる西鶴―『好色五人女』巻三文体分析の試み― (木越 治)
▽ 怒れる小町―西鶴1686 (篠原 進)
▽ 「お七」再考―『天和笑委集』と「恋草からげし八百屋物語」― (有働 裕)
▽ 「家中に隠れなき蛇嫌ひ」考―『武家義理物語』と連想的手法― (大久保順子)
▽ 『好色盛衰記』における〈方法〉と〈視線〉―二大臣の〈対比的構図〉に着目して― (杉本 好伸)