2021年5月1日土曜日

Példa a 訓 olvasatra a modern koreaiban

 Régebbi posztjaimban előkerült már párszor a koreai (훈독, 새김) olvasat, így pl a 千字文,  漢字 szótárak vagy a XIX. századi 김병연 (金炳淵) versei esetében. Ezúttal pár modern példát akarok bemutatni, aminek összeszedése azért is nehézkes, mivel a 漢字 használata erősen visszaszorult Koreában.

Elsőre pár példa 吉本一-tól, aki koreai és japán forrásokra hivatkozik:

 

一時 olvasata  [한시]

 

가지 olvasata  [열가지]

 

망신 olvasata  [개망신]  (a 망신 egyébként sino-koreai szó: 亡身)

 

金文京 a 참이술 szodzsut hozza fel, amelynek neve tkp a 眞露 (진로) koreai megfelelője. Emellett megemlíti, hogy bár erősen visszaszorult, de azért találni olyan buddhista templomot, ahol a szútrák esetében a olvasatot alkalmazzák.

 

Végül egy saját találat: a 효리네 민박 c. műsor 2/15-ben nem hittem a szememnek és fülemnek, ugyanis az eredeti feliratban többször is felbukkant a , amit bizony koreaiul olvastak ki: tehát nem , hanem (vagy úgy is lehetne fogalmazni, hogy a 죽여 szóra 漢字-t alkalmaztak).

 



 

 

 

Források:

 

金文京(2010)『漢文と東アジアー訓読の文化圏』岩波新書  pp 148-149.

吉本一(2011)「近代韓国の漢語とその出自」『日本語学』明治書院 vol. 30-8, pp 48-59.

효리네 민박 2/15

 

2021年3月6日土曜日

A koreai nyelv Fukui-rendszerű transzliterációja

A koreai nyelv Fukui-rendszerű transzliterációja (福井玲式ローマ字転写法) 

1.

g

p

n

h

d

a

r

ia

m

e

b

ie

s

o

szótag elején:

szótag végén: q

io

j

u

c

iu

k

y

t

i




2.   (középkoreai)

w

f

v

x

z

@

q

 



3. 

gg

ai

dd

iai

bb

ei

ss

iei

jj

oa

nn

oai

′′

oi

hh

ue

vv

uei

gs

ui

nj

yi

rh

ioia

rx

ioi

bd

iuiei

bsg

iui

sb

@i

 

forrás:

2020年10月30日金曜日

Kínai perzsák, vietnámi dekoráció, miegymás

 

★  Teljesen véletlenül fedeztem fel, hogy a tokiói magyar nagykövetség  szerepelt a 明日どこ!? DX 大使館晩餐会 c. műsorban, ahol is az írásos összefoglaló alapján alternatív őstörténettel kábították a japán nézőket-ez nem tudom, hogy hosszútávon mennyire kifizetődő, mindenesetre szégyellje magát az elkövető. Ezért felesleges volt a Kiotó Egyetemen tanulni....

 

 

♪  Az NHK jó 30 évvel készített (tudomásom szerint) két dokumentumfilmet a Selyemútról (szárazföldi és  tengeri:シルクロード / 海のシルクロード ), ami baromi érdekes, és érdemes lenne egy olyan műsort készíteni, amiben bemutatják a kínai helyszínek mai állapotát, helyzetét, különös tekintettel a különböző kisebbségekre (ujgur, mongol, hui stb). A tengeri Selyemutat bemutató sorozat kínai részeiben különösen érdekesnek találtam, azt, hogy az egykori arab és perzsa kereskedők emlékét a helynevek megőrizték, így a kuangcsoui () tkp egy kínai” jelentésű arab szó kínai átírása; a 大悲寺() valójában nagyorrú” jelentéssel bír, utalva  a külföldi kereskedők fizimiskájára (=大鼻子?); a 大紙() pedig nem nagy papír”, hanem csak simán arab”, mely ha minden igaz, egy perzsa kifejezés kínai átírása (és a Japán Nyelv Nagyszótára alapján előfordul 大食 / 大石 /多氏 írásmódokban is).  Tetszett az is, hogy az iszlám hitvallást négy kandzsiból álló összetételre tömörítették:  認主獨壹 [sino-japán olvasatban ninsu dokuicu] Tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah”.

 

☆  A Twitteren találtam egy izgalmas vietnámi könyvet, ami egy dekorációs célra kidolgozott új vietnámi írásrendszert mutat be (Nguyn Kinh Chu: Ch nôm mi. Ecriture décorative annamite, destinée pour les panneaux. ). A könyvet 1932-ben adták ki, ekkor már bőven a latin írást használták, de ez az új írás kínai elemekből áll, ami a magán-és mássalhangzókat valamint a zenei hangsúlyokat jelöli, és a hangŭlhoz hasonlóan kell szótagokba rendezni:

 

mássalhangzók: b,  vagy c,  𠂇 d/gi, đ, g, h, k, l,  m, n, p, s, t, v,  vagy 力 ch /tr, kh, ng, nh, ph, qu, th

 

magánhangzók: a, â, e, vagy ê, i, y, o, ơ, u, 大 ư, uô, 天 ươ stb

 

zenei hangsúlyok: 亠 ◌̀,  宀 ◌́ ,  ,    ̉ ,  艹 ◌̃

 

Ezeket aztán a lenti példa szerint rakják össze:

 

ai: 匕+日

ninh: 山+日+石

: ̉ơ

bình: b+◌̀inh

 


Érdekes elképzelés, kíváncsi vagyok, hogy hogyan fogadták a korabeli Vietnámban. Egyébként az Omniglot.com-on körülnézve, úgy tűnik, hogy ma is vannak hívei a hasonló ötleteknek.