2018年12月1日土曜日

Vaú vaú 唁唁


Még ősszel alakult úgy, hogy ajnu nyelvi dolgoknak kellett utánanéznem, így tájékozódás céljából egyebek mellett kikölcsönöztem a könyvtárból a ニューエクスプレス アイヌ語 (中川裕, 2013) c. tankönyvet, már csak azért is, mert hanganyag is van hozzá.
Lapozgatva a könyvet, találtam rá az egyes állathangok ajnu megfelelőjére, amik pl a japánnal összevetve eléggé sajátságosnak tűnnek. Egyedül talán a kakukkolás az, ami japán (és magyar) fülnek is ismerősen hangozhat (az ajnu átírásban az ékezet a hangsúlyt jelöli):


ajnu
japán
kutya
mik mik ミㇰミㇰ
van van ワンワン
macska
yaw yaw ヤウヤウ
nyá nyá ニャーニャー
róka
paw paw パウパウ
kon kon コンコン
varjú
wak wak ワㇰワㇰ
ká ká カーカー
kakukk
kákkok kákkok カッコㇰカッコㇰ
kakkó kakkó カッコーカッコー

A japán megfelelők viszont közelebb állnak a magyarhoz- jó, a rókával kapcsolatban nem tudok nyilatkozni-, de utánajárva azért kiderül, hogy ezek az állathangok sem stabilak, korszakonként változhatnak is. A kutyaugatás kb az Edo korig bijo bijo びよびよ/ bjó bjó びょうびょう volt, a van van わんわん az Edo kortól lesz általános*- a korábbi bjó bjó pedig vonításként volt egy ideig használatos (elképzelhető, hogy egyes nyelvjárásokban fennmaradt ez a szó).
A változás okát Jamagucsi Nakami 山口仲美 nem a japánok fülében, hanem inkább a kutyák ugatásában látja, azaz a kutyatartási szokások megváltozása befolyásolhatta a kutyák ugatását is, így a bijo bijo a szabadon tartott, félvad kutyák hangját hivatott jellemezni az Edo-kor előtt.

*Jamagucsi idéz egy idevágó (japán által szerzett) kínai verset is, íme:

 椀椀椀椀亦椀椀
 亦亦椀椀又椀椀
 夜暗何疋頓不分
 始終只聞椀椀椀

:D

 Vagy itt van például a varjú károgása, ami a források alapján a Nara korban kara / koro / koroku, a Kamakura korban koka koka alakban hallatszódhatott a japánok számára- a ká ká az Edo kortól bukkan fel.
Szóval izgalmas téma ez is, akit érdekel az ilyesmi, annak tudom ajánlani Jamagucsi Nakami 山口仲美  犬は「びよ」と鳴いていた(光文社新書、2002c. könyvét.

Illusztráció: 寺島良安 (尚順) 和漢三才図会 中之巻中近堂1888




2018年11月27日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai


『國語國文』8711号(通巻1011号)


○『伊勢新名所絵歌合』について  (深津睦夫)

○『鈴鹿の物語』の悪路王退治譚――その素材と構成方法――  (安藤秀幸)

○伊藤整『小説の方法』原稿研究――抑圧された構想――  (飯島洋)




『日本語学』通巻486号 (第3712号) 電子版購入方法

◆中学校・高等学校『国語』 新学習指導要領はどうなるか

〇学習指導要領改訂に向けて …白井 俊 

〇新学習指導要領国語の方向性――言語能力のカリキュラム・マネジメントを主導する―― …大滝一登 
 
〇国語のカリキュラム・マネジメントと授業改革――「主体的・対話的で深い学び」を行う国語科の授業改善――……髙木展郎 
 
〇新学習指導要領における中学校国語の方向性……三浦登志一 

〇中学校国語科におけるカリキュラム・マネジメント――PDCAサイクルを実現するカリキュラム・マネジメントの具体――……山内裕介 
 
〇移行期に自分の授業をカスタマイズする――主体的・対話的で深い学びの実現に向けた授業改善……積山昌典 
 
〇新しい高等学校「国語」が目指すところ――「接続」を観点として――……島田康行 
 
〇言葉に関する指導事項について……田中牧郎 

〇高等学校「現代の国語」はどうなるか……幸田国広 

〇「言語文化」はどのような科目か――「現代文A」「古典A」との関わりから─―
……山下直 

〇「論理国語」が目指す論理的に思考する力の育成――教材を教えることから、教材で資質・能力を育成することへの転換――
……渡邉本樹 

〇喜びを味わう体験を重ねる場としての「文学国語」─―文学作品の読み/書きを通して、人生を理解するための方法を身につける―─
……山元隆春 

〇新学習指導要領・高等学校「国語表現」の特徴と指導のあり方――他者との多様な関わりの中で伝え合う力の育成――
……田中宏幸 

〇古典に参加する――高等学校「古典探究」をめぐって――
……渡部泰明 

【連載】

[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]田辺詩織
[漢字を追いかける]笹原宏之
[百人一首を味わう]中根美枝・舟見一哉




『國語と國文學』 通巻1140号(第95巻第11号)

○まだ見ぬ方の花を訪ねむ――西行和歌の吉野――(西澤美仁)

○西行和歌のことばと漢文訓読(小山順子)

○隠岐本『新古今和歌集』と西行――鎮魂の行方――(吉野朋美)

○西行の歌人としての享受について――歌論書の批評と表現摂取を中心に――(山本啓介)

○西行の「命なりけり」の歌と鎌倉期の日記の表現(高木周)

○『西行物語』における和歌の異同をめぐって(礪波美和子)

○『西行物語』構想の方法──名所歌との関連をめぐって──(木下華子)

○一生涯草紙系『西行物語』考(内田澪子)

○「同行に侍りける上人」と「ともなる入道」、そして西住のゆくえ(蔡佩青)

○近世における西行享受の断面(錦仁)

◇新刊書情報

◇国語と国文学 総目次

2018年10月30日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai


『國語國文』8710号(通巻1010号)

○「拙作」としての『頼豪阿闍梨怪鼠伝』  (大高洋司)
○同時代のなかの「文学非力説」論議 (松本和也)
○和漢聯句の楽しみ(三)――『慶長元和和漢聯句作品集成』を読む―― (大谷雅夫)



『國語と國文學』 通巻1139号(第95巻第10号)

○後妻打ち怪談の展開――唱導と文芸のあいだ――(堤邦彦)
○選子内親王と釈教歌――古今和歌六帖成立時期の問題にも関連して――(久保木哲夫)
○温泉百句論争再考――子規没後俳壇の俳句言説を通じて――(田部知季)
○「漢字音の一元化」の歴史(石山裕慈)
○書評・雲岡梓著『荒木田麗女の研究』(福田景道)
○書評・吉田昌志著『泉鏡花素描』(藤澤秀幸)
◇新刊書情報
◇国語と国文学 総目次


『日本語学』通巻485号 (第3711号) 

◆国語力を支える語彙力とは
〇新学習指導要領に提示された語彙力とは何か 塚田泰彦 
〇日本語学は語彙教育にどう貢献できるか 田中牧郎 
〇中学校語彙指導の要――「語感」指導の可能性―― 米田猛 
〇高等学校における「語彙」指導のこれから 島田康行 
〇国語教育研究に必要な語彙力――国語教育研究の世界に入るための関門として―― 難波博孝 
〇表現活動で育成される語彙力――文章作成指導・文章作成支援での取り組み―― 佐渡島紗織 
〇漢字学習と語彙力 千々岩弘一 

【連載】
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]佐々木絵美
[漢字を追いかける]笹原宏之
[百人一首を味わう]上野英二・畠山俊

2018年10月13日土曜日

鼓腹撃壌 A hasán dobol és a földhöz veri a lábát.


Ezt eredetileg a chengyu 成語 blogra (https://chengyu.blog.hu/2010/09/09/_11006) írtam jó régen, de a blog már régen nem frissül, így talán nem haszontalan itt-ott kiegészítve ide is feltenni.


  Yao Ku  fia volt. Irgalma határtalan volt, mint az Ég, és olyan bölcs volt, mint az istenek. A nép engedelmeskedett neki, és úgy tekintettek rá, mint a napraforgó a napra, vagy mint aszály idején az esőfelhőkre. Yao a Shanxi 山西 déli részén fekvő Pingyangot 平陽 tette meg fővárosául. A palotája szerény volt, a tetőt különböző méretű szalmaszálak fedték, a palota háromfokú lépcsőjét meg földből készíttette. Már 50 éve uralkodott az égalattin, de nem volt benne biztos, hogy jól uralkodik-e. Így álruhát öltött, és a nagyobb utak mentén sétálgatott. Egyszer csak meglátott egy öregembert, aki miközben evett, elégedetten dobolt a hasán. Majd elkezdte verni az ütemet a lábával, és nótára gyújtott:

"Mikor a nap felkel, kimegyek a földre. Mikor a nap lenyugszik, pihenek. Kutat ásva oltom szomjam, földet művelve jutok ételhez. Miért lenne hát szükségem a császárra?"


 鼓腹撃壌/ 鼓腹: kofuku gekidzsó /gǔ fù jī rǎng / 고복격양: A hasán dobol és a földhöz veri a talpát-az ország ügyes irányításával az emberek jólétben és békében élnek.


 帝堯陶唐氏帝嚳子也。其仁如天、其知如神。就之如日、望之如雲。
都平陽。茆茨不翦、土階三等。治天下五十年。不知天下治歟、不治歟。
乃微服游於康衢。有老人、含哺鼓腹、撃壤而歌曰「日出而作、日入而息、鑿井而飮、畊田而食。帝力何有於我哉。」



Irodalom:

市川任三(1993)『中国古典新書 十八史略』明徳出版社

宮腰 賢編(1992)『生きた会話例による四字熟語辞典』チクマ秀版社

2018年9月29日土曜日

平成卅年度 国文学会


平成年度 京都大学国文学会

122日(日) 京都大学文学部・第三講義室にて


◎ 研究発表会

・一筆庵主人没後刊行の合巻作品について―稿本と刊本の比較を通じて― (大関 綾)

・新古今集までの歌語「ひぐらし」小考-「寒蝉自本秋天物」の解釈をめぐって― (黄 一丁)

・『いはでしのぶ』における先行物語の影響 (崔 瑞恩)


◎ 講演会

穎原文庫の好色本・浮世草子とその周辺 (藤原英城)

穎原文庫の新写本―昭和前期の俳書情報あれこれ― (母利司朗)


◎ 懇親会 午後6時予定 カンフォーラにて

2018年9月28日金曜日

Japános káslerségek


 Japán egyetemisták esete a japanisztikával :D  Igazából japánul lenne az igazi, de úgy a delikvensek magukra ismernek.

Kérdés 1:  Fejtse meg az alábbi manjóganával írt szavakat!
Válasz:
 夜久毛多都:夜は予定がある
 知々波々:頭が良い
 安良多麻:あらすてき

Kérdés 2: Fejtse ki a pidzsin és a kreol különbségét!  

Válasz:  Szépség,  szép nő.


Kérdés 3: A kínai és a japán nyelv az alapszórend szerint melyik típusba tartozik?

Válasz 1:  Mivel a japán nyelv a kínaiból származik, ugyanabba a típusba tartoznak.

Válasz 2: A japánban használatos kandzsi eredetileg a Kínából átkerült kana íráson alapul. A kínai nyelvben minden szót kandzsival írnak, pl 便利店.

De fültanúja voltam olyan kiselőadásnak is, amely a japán számneveket ezós marhaságokra vezette vissza, és kérdésemre, hogy ezt így hogy, azt a választ kaptam, hogy ezt dobta ki a gugli elsőre.
Persze az is szép volt, amikor a kutatószoba könyveinek leltározásakor a doktorandusz szempáj nem tudta dekódolni azt, hogy "grammaire japonaise"...

2018年9月25日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal + egyéb keleti dolgokkal foglalkozó folyóiratok új számai


『國語國文』 879号(通巻1009号)


○和漢聯句の楽しみ(二)――『慶長元和和漢聯句作品集成』を読む―― (大谷雅夫)

○『幻夢物語』の成立背景 (金有珍)

○阿部次郎とクローチェ美学 (田鎖数馬)


『國語と國文學』 20189月号 95-9 通巻1138号(第95巻第9号)

     狂言「八句連歌」の「をかし」――狂言と俳諧連歌――(大谷節子)

     古今和歌六帖の物名歌――三代集時代の物名歌をめぐって――(田中智子)

     玉鬘の尚侍出仕における「公」(山口一樹)

     「混沌」のもつ力――鷗外と教育思想――(新井正人)

     書評・渡部泰明著『中世和歌史論 様式と方法』(岡﨑真紀子)

     倉橋正恵・桑原博行・小池章太郎・齊藤千恵・光延真哉編『新典社研究叢書二九一未刊江戸歌舞伎年代記集成』(佐藤かつら)

     新刊書情報

     国語と国文学 総目次


  
『日本語学』 20189月号 通巻484号 (第3710号)

◆平成時代のことばと文字

平成という年号で括られる時期も、31年で幕を閉じることが決まった。昭和時代に比べて期間は半分弱であるが、この間に社会はやはり激変し、ことばや文字にも新たな変動が大いに起きた。
かつて小誌で201412月号に組んだ「昭和時代のことばと文字」の特集を継いで、「平成時代のことばと文字」の実態を記録し、その意味するところや、変化を生み出すものごととその背景について、考察する特集としたい。


〇平成の国語辞書 境田稔信 
 
〇平成の方言 井上史雄 ――鶴岡の二五〇年間の言語変化――

〇平成の若者ことば 米川明彦 

〇平成のマスメディアの言葉 道浦俊彦 
 
〇平成の新聞と略語 ――「セクハラ」を中心に―― 岩佐義樹 

【連載】

[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]佐原慶
[漢字を追いかける]笹原宏之
[百人一首を味わう]栗栖悠貴・白幡洋三郎



Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae volume 71, Issue 3, September 2018


Two Old Uigur fragments from Dunhuang connected with the Pure Land belief
Tieshan Zhang Peter Zieme

Fabrication of Turkic böz ‘fabric’ in Japan and Korea  Alexander Vovin

Three more leaves of the Sanskrit – Uighur bilingual Dharmaśarīrasūtra in Brāhmī script  Jingjing Fan Jinzhang Peng Haiyun Wang

〇 An Old Uyghur text written on a wooden plate recently discovered in the Tuyoq Grottoes in Turfan Abdurishid Yakup Xiao Li

〇  The appearance of the quebi taboo method with a reflection on using bihui to examine Chinese sources  Jianqiang Sun

 Admonishments of Bao Shuya and Xi Peng Translation with commentaries and remarks  Márk Szekeres András

〇 Some linguistic features of the Old Kashmiri language of the Bāāsurakathā  Saartje Verbeke

△ Reviews Gyula WojtillaMikhail Kizilov




『日本語の研究』143号 201881日発行


〇 特集 2016年・2017年における日本語学界の展望

総説 / 釘貫亨

研究史 / 齋藤文俊

研究資料 / 木村一

文法(史的研究) / 宮地朝子

文法(理論・現代) / 加藤重広

語彙(理論・現代) / 金愛蘭

音韻(史的研究) / 加藤大鶴

音韻(理論・現代) / 有元光彦

文字・表記(史的研究) / 白井純

文字・表記(理論・現代) / 深澤愛

文章・文体(史的研究) / 後藤英次

文章・文体(理論・現代) / 福沢将樹

社会言語・言語生活 / 西尾純二

地域言語・方言 / 松丸真大

数理的研究 / 浅原正幸

海外における日本語研究―アジアを中心に― / 鄭相哲

中古和文複合動詞の主体敬語の形 / 呉寧真


〔書評〕
△ 村上佳恵著『感情形容詞の用法―現代日本語における使用実態―』 / 井本亮

△ 奥村悦三著『古代日本語をよむ』 / 尾山慎

△ 山田進著『意味の探究』 / 森雄一

△ 田和真紀子著『日本語程度副詞体系の変遷―古代語から近代語へ―』 / 鳴海伸一

△ 工藤浩著『副詞と文』 / 鈴木泰

△ 福沢将樹著『ナラトロジーの言語学―表現主体の多層性―』 / 井島正博