2014年4月19日土曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『日本語学』2014410日  通巻422号(第33巻4号)

特集 命令表現


※ 平安和文の命令表現(藤原浩史)

※ 談話論からみた命令表現(沖裕子)


※〝命令〟と〝指示〟日本語教育における行為要求の扱い
(中道真木男)


※ 日本語教育における命令表現 中国語を母語とする学習者をめぐって― (浜田麻里)


※ 「ようにする」命令形の文と「ように」型指示文(森山卓郎)


※ モダリティとしての命令表現(仁田義雄)




《連載》

※ ことばの散歩道(井上史雄)

※ ことばのことばかり(はんざわかんいち)


※ 対照研究で読み解く日本語の世界(花田康紀)


※ コーパス活用の勘所(田中牧郎)


※ 列島縦断!日本全国イチオシ方言(田附敏尚・太田一郎)






『日本語学』 20144月臨時増刊号 

特集 国語の授業づくり若い先生方に向けて


1 今、なぜ、国語の授業を変えるのか 田中孝一

2 言語活動の充実と国語の授業 高木展郎


3 教育課程の編制の意味 冨山哲也・西辻正副


4 これからの時代が求める新しい学習指導案 松澤直子


5 「話すこと・聞くこと」の授業づくり 門戸千幸・高山実佐


6 「書くこと」の授業づくり 田中洋一・大滝一登


7 「読むこと」の授業づくり 松山雅子・二石朝子


8 「(言語についての)知識・理解」について 千々岩弘一・菊川恵三


9 国語の授業研究をどのように行うか 藤森裕治



10 組織としての授業改善 永吉寛行    








『文学・語学』20143月 第208号 


★ 論文 『発心集』慶安版巻四考―説話配列より編者の意図を辿る―     李曼寧  

『雨月物語』における係結びの特異性―コソ・ゾの破格の再検討―    藁科勝之   

★ 特集        平成25年度全国大学国語国文学会冬季大会シンポジウム  

テーマ「日本文学にみる「旅」」 

〈基調講演〉円環の思想―旅をめぐって― 中西進   

万葉人の旅は何を発見したか      辰巳正明  

何故に旅に―若山牧水の場合―    伊藤一彦 

旅の歌 小島ゆかり   

シンポジウムを終えて    上野誠 


★ 近世文学小特集      東北再考  

★ 研究ノート 『御曹子島渡』の伝本について    石川透  

★ 論文 『陸奥鵆』考―『おくのほそ道』との関わりから―  深沢了子












2014年3月28日金曜日

A három Kjó 京 : búcsú Aicsitől :( さよなら、愛知県 

        「あづまにいきけるに、伊勢、おはりのあはひの海づらを行くに」


 Nagyjából három éve költöztem Kiotóból (京都) Kaszugaiba (春日井), ami Aicsi prefektúra (愛知県)  Gifuval (岐阜) határos részén terül el.  Először nem igazán találtam a helyem, hiszen pl közlekedés szempontjából hatalmas visszalépés volt a dolog:  Nagoja (名古屋) ugyan vonattal csak félórányira volt, de a legközelebbi  állomás gyalogszerrel kb egy óra...a helyi busszal csak 10 perc, csakhogy a busz óránként egyszer-kétszer  jár, de este 10 után már az se....Ja igen, az egyetemig és vissza  hat órákat kirándultam, de Sinkanszennel is csak két órát tudtam lefaragni a menetidőből :)
Ami a kutatást-tanulást illeti, szintén hátrányos helyzetű voltam, hiszen antikváriumokat errefelé nem nagyon találni (jó, Book Off azért van), és jól felszerelt szakkönyvtárból is hiány van.
 Mindezek ellenére végül megszerettem a helyet: viszonylag csöndes, élelmiszerbolt / posta / ruhatisztító  a közelben, és egy kis sétával máris bambuszligetben vagy mezőgazdasági területen találja magát az ember.
Kérdés persze, hogy meddig marad így, mivel az elmúlt fél-egy évben rengeteg házat "raktak össze",  így csak idő kérdése, és teljesen beépítik a környéket :(

Áprilistól az új állomáshelyem Tókjó-Csiba*:  új nyelv, segítség nélkül megfejthetetlen helynevek, más étkezési kultúra...és rengeteg, rengeteg ember  :(    De majd csak lesz valahogy,  화이팅 :) 



* érdekes összefüggés, hogy az eddigi és leendő lakhelyeim vagy azok környékének nevében megtalálható a 京 kandzsi:  京都 Kjóto ⇒ 中京  Csúkjó (Nagoja alternatív elnevezése)   ⇒ 東京 Tókjó :)


Kaszugai, Izumibasi környéke. A háttérben a Csúbu Egyetem látszódik.


Kaszugai, Kózódzsi állomás.
Nagoja, Meitecu Áruház: Nana-csan
 
Nagojaiul beszélő automata.




 










2014年3月15日土曜日

A Nemzeti dal japánul és kínaiul 和漢『國民歌』


A Nemzeti dal japán fordítása két változatban:


1.

国民歌

起てよ マヂャル人 祖国は叫ぶ!
時は来れり 今か 再び来らず!
奴隷になるか 自由になるか?
汝ら この両者のいづれかを選べ!
我ら マヂャル人の神に
祈誓する
我らは 二度と奴隷にはならぬと
祈誓す!



Forrás:  今岡十一郎著『Magyar nyelv négy hét alatt ハンガリー語四週間』大学書林 ㍼44年


2.

立てよマジャル人 


立てよマジャル人
立てよ!
祖國の爲立てよ!
奴隷か?
自由か?
今決心せよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!



我等は
今まで奴隷であつて
昔に自由に暮したり死んだりした
我等光栄の祖先が
奴隷の土に
瞑する事が
出来ぬ
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


祖国の名誉より
自分の
詰らない命を誇る
祖国の為
生き血を捧げぬ
人は
不愛国者よ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


手錠より剣が
もつとぴかぴか輝く
手錠より剣が
もつと手の飾!
焉んぞ手錠を帯びるの?
さ!剣を握れよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


昔の如く
我名は
また輝いて来るでせう
数世紀中の
恥を
抹殺せよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


我塚の前
子々孫々が
礼拝中
我聖なる名を
祝福するでせう!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!




Forrás:  フェルヂナンド・メツゲル原譯 『ぺトーフィ詩』 ㍼十一年 (1936)


Végül bónuszként kínaiul is:


民族之歌


起来,匈牙利人,祖国正在召唤!
时候到了,现在干,或者永远不干!
是作自由人呢,还是作奴隶?
就是这个问题: 你们自己选择!―
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!



我们作着奴隶,直到现在这时候,
连我们的祖先也 遭受诅咒,
他们原来自由地活着,死去,
当然不能在奴隶的土地上安息。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


谁如果在紧要关头还不肯牺牲,
把自己的这渺小的生命,
看得比他的祖国还要宝贵,
那么他真是太恶劣,太卑鄙。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


刀剑是比铁链更为辉煌,
佩带起来呢,也更为像样,
我们却还是 佩带着铁链!
来吧,我们的古老的刀剑!
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


匈牙利这名字一定重新壮丽,
重新值得它的古代的伟大荣誉;
几世纪来所忍受的污辱羞耻,
我们要把它彻底地清洗!
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


我们的子孙以后有一天
要向我们叩头,在我们的坟前,
他们要为我们念着祷词,
祝福我们的神圣的名字。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


Forrás

2014年3月12日水曜日

初めて買ーた辞典たち Az első szótáraim




Az első japán szótáramat valamikor ’98-99 táján vettem, ha jól emlékszem, a Gyulai Pál utcában. 2200 Ft-ba került, ami akkor számomra igen jelentős összeg volt. A szótár a Collins Shubun English-Japanese Dictionary 1993-as kiadásának újranyomása, kb 27 ezer szócikkel.  A  japán szavak kana/ kandzsi írásmódban valamint latin betűs átírással szerepelnek, ékezetekkel jelölve a hangsúlyokat (アクセント),  pl:


大学    daígaku


ハンガリー hańgarī


韓国    káǹkoku     



A szótár végén némi nyelvtani áttekintés  és társalgási típusmondatok találhatók témák szerint, úgymint bemutatkozás, vásárlás, szálloda, betegség stb.



Japán-angol szótáram egy jó darabig nem volt, de később szereztem egy tanulóknak való szótárt, aminek előnye volt a jó sok példamondat, de ezzel szemben csak 2-3000 szócikket tartalmazott. Kb 6000 Ft-ért vettem valahol Bp-en, de elég hamar „kinőttem”, így hatalmas vesztességgel, de túladtam rajta. Ezzel szemben a Collins Shubun kis szótáracskája a mai napig megvan :)

Ami az egynyelvű szótárakat illeti, az első szerzeményem egy kis kandzsiszótár (長澤規炬也 編『明解漢和辞典』) volt  7500 írásjeggyel, ami a Kanji és kana után hatalmas ugrás :)
Ebben a szótárban találkoztam először a 卍-val、és emlékszem, hogy a  japán szakos szódolgozatok során előszeretettel adtam meg alternatívaként  ma már nem nagyon használatos szavakat, kandzsiösszetételeket is, boldogítva ezzel a Tanárnőt :)

Az első Japán utamról (2002)   is hoztam magammal szótárakat, mégpedig az Elte japán szakán ajánlott Kódzsient (広辞苑),  egy klasszikus szótárt (三省堂『明解古語辞典』) és egy ált. sulisoknak készült értelmező szótárt (『例解小学国語辞典』三省堂). Ez utóbbiból rengeteget tanultam, csak ajánlani tudom első egynyelvű szótárként.

Szótárgépem (電子辞書) mind a mai napig nincs, valószínűleg nem is lesz :) /ami nekem kéne, az nincsen rajta/.   Netes szótárként a JapanKnowledge oldalát szoktam használni, abból is leginkább a 日本国語大辞典-t. 

Amire most vágyok, az az 1604-es japán-portugál szótár modern kiadása (邦訳 日葡辞書) :))  Remélem, sikerül majd olcsón hozzájutni :)