縄文人、弥生人 Dzsómon, jajoi

Tegnap a fővárosban volt némi elintéznivalóm, így  ügyes-bajos dolgaim végeztével egy barátommal   elugrottunk a Nemzeti Természeti és Tudományos Múzeumba, ahol minket leginkább a rekonstruált  dzsómon, jajoi stb kori  emberek érdekeltek. Szerencsére sikerült pár képet készíteni, úgyhogy ezeket fel is teszem ide.  Köszönöm  caxapa közreműködését! どうもありがとう！


1.　　Minatogavai ember 港川人.  Okinava déli részén találták, 15-20 ezer éves lehet. Az Aszahi simbun (朝日新聞) egy 2010-es cikke szerint a múzeumban kiállított replika még a régebbi elképzeléseket tükrözi. Az újabb vizsgálatok  így rekonstruálták a minatogavai ember arcát.

２．　Dzsómon-kori ember 縄文人. Kb 10 ezer évig tartó korszak az　i.e. 4. századig.　

A dzsómon elnevezés az angol "Cord marked pottery" japán fordításából ered. Az angol kifejezést Edward Sylvester Morse alkotta meg és használta a Shell Mounds of Omori c. könyvében (1879). 
  Cord marked pottery (1879) →　索紋（さくもん）→　縄紋土器　（じょうもんどき）→　縄文土器　（じょうもんどき）

３．Jajoi-kori ember 弥生人.  Kb  i.e 5-4. század ～  i.sz.  3. század.

Idevágó tanulmány tavalyról:  The history of human populations in the Japanese Archipelago inferred from genome-wide SNP data with a special reference to the Ainu and the Ryukyuan populations.

Sónai nyelvjárás 庄内弁～まぐまぐでゅー ～

Az előbb a  秘密のケンミンshow  c. műsorban bemutattak egy érdekes kifejezést sónaiul (Jamagata pref), ami úgy hangzik, hogy　まぐまぐでゅー , és annyit tesz, hogy szédül, rosszul van, el van havazva stb.  Kíváncsi lettem, hogy milyen is ez a nyelvjárás, és szerencsére a 君管-on (youtube)　találtam is pár videót ezzel kapcsolatban - vicces, hogy pont egy éve meg az okajamai nyelvjárásról linkeltem be anyagot:) 

Mijakodzsimai 'speed learning' みゃーくふつスピードラーニング

A facebookon írtam pár napja, hogy készült egy 3 CD-ből álló sorozat, ami  a mijakodzsimai nyelvet (vagy nyelvjárást, kinek melyik a szimpatikusabb) hivatott népszerűsíteni.
Meg is rendeltem a CD első, kezdőknek szóló részét, amit hétfőn kikézbesített a futár - sajnos az eredetileg 1000 jenes CD a szállítási és egyéb költségek miatt kicsivel több, mint 2000 jenbe került :)
No, de lássuk csak, hogy mi ez a CD:  ezen  100 japán szó  mijakodzsimai, azon belül is a Hirara (平良) nyelvjárási megfelelője hallható, olyan bevezetővel, ami az angol nyelvi CD-ket parodizálja: ) 
A 100 szóban találni rokonsági elnevezéseket, égtájakat, állatneveket, testrészeket és egyéb  gyakran (?) használatos szavakat, mint halász (インシャー), dagadt (ウダグー),  pénz (ジン), ronda (ンズキ)  stb - ahogy az ンズキ-ből látható, a mijakodzsimaiban  a szó elején ん is állhat : 　
ンギ (jobb oldal),  ンマ (nagymama), ンナマ (most), ンキャーン (régen).
A CD végén bónuszként egy remek dal is helyet kapott, de sajnos a szövege  néhány szótól eltekintve japánul van:






Ha esetleg felkeltette valakinek az érdeklődését ez a nyelv(járás), akkor itt meghallgathatja Simodzsi Iszamut (下地勇) , aki  az alábbi videóban mijakodzsimaiul beszél (itt meg énekel):

Siratori magyarországi látogatása alkalmából költött tankája 白鳥庫吉の、ハンガリー訪問の際に詠んだ短歌

 Siratori Kurakicsi （白鳥庫吉） 1902 januárjában érkezett Budapestre, amiről beszámolt a Vasárnapi Újság 49. évfolyamának 17. száma is. A cikkben közzétették Siratori versét is, latin betűs átírásban, amihez mellékelték a magyar fordítást is.

A tanka-költemény latin betűkkel:

Tatji wakare
Jkujo henuran!
Harakarano
Juisijenu katare
Haruno jono czuki.


És a magyar fordítása:

Mióta ők elváltak,
Mennyi év telt el!
A testvéreknek
Ősmúltját  te mondd el
Oh hold, a tavaszi éjen!


A latin betűs átírás elég sajátos, a  "tji" nekem holland megoldásnak tűnik, de osztán  ki tudja, hogy honnan vették :)
A negyedik sorban olvasható "juisijenu"  is meglehetősen gyanús, én az "inisieno"　（古の） elírására tippelnék,  azonban ez így is nyolc szótagot tesz ki -  a tankának 5-7-5-7-7 szótagú sorokból kell állnia, ezért az alábbi módon javítottam ki a verset:

Tacsivakare       (5)
Ikujo henuran!    (7)
Harakarano        (5)
Inisie katare       (7)
Haruno jono cuki. (7)



立ち別れ

幾世経ぬらむ

同胞の

古語れ

春の夜の月

元太祖 ᠶᠡᠬᠡ ᠶᠤᠸᠠᠨ ᠤᠯᠤᠰ ᠤᠨ ᠲᠠᠶᠢᠽᠦ

Az imént Haenisch "Lehrgang der klassischen chinesischen Schriftsprache" c. könyvét lapozgattam, amiben jó kis olvasmányok találhatók klasszikus kínai nyelven. Az egyik olvasmány mongol témájú volt, úgyhogy be is másolom- kínai szakosoknak remek alkalom a gyakorlásra, de a japán szakosok is megbirkózhatnak a szöveggel, főleg, ha tanultak némi kanbunt :)  A személy-és földrajzi nevek megfejtését a szöveg alatt közlöm.

第四十六課　　元太祖

元太祖、名特穆津。父曰伊蘇克依。併合諸部。伊蘇克依卒。太祖幼。部衆多歸於族人。太祖乃與之大戰。勝之。諸部悉歸太祖。後日益盛强。乃大會諸部長於鄂諾河源。建九斿白旗。自號曰青吉斯汗。既而平西域。征俄羅斯。滅西夏。版圖日擴。其子諤格徳依繼之。滅金侵宋。命巴圖西征。入俄羅斯。更南。下至日耳曼北部。歐洲大震。至其孫呼必賚改號元。滅宋。是為元世祖。


Nevek: 

特穆津 temujin：  Temüdzsin

伊蘇克依 yisukeyi： Jiszügej

鄂諾 enuo： Onon

青吉斯汗 qingjisi han： Dzsingisz kán

俄羅斯 eluosi： Oroszország　　/ japán olvasata: オロス・ラッシャ /

西夏 xixia：  Tangut birodalom

諤格徳依　egedeyi: Ögödej

巴圖 batu：  Batu

日耳曼 rierman： Németország　/ japán olvasata: ゼルマン /

呼必賚 hubilai： Kubiláj

És a félreértések elkerülése végett: a  曰   nem ri, hanem  yue (曰　≠　日).

ɜɔɑ゛ᛇ ɑ† (横書き仮名) A vízszintes írásirányú kana

Folytatódik az új japán írásokat bemutató sorozat (a korábbi bejegyzéseket lásd itt: 1 2 3 4 ):  az alábbiakban következő zseniális szótag abc viszonylag új, az 1950-es évek elejéről származik. Eddig azt hittem, hogy ezek a kezdeményezések a 2. vh előtti időszakra jellemzőek, de mindig tanul újat az ember.

Ezt az új írást egy Isihara nevű orvos dolgozta ki, és a 言語生活 c. magazin 1953. augusztusi számában tette közzé.  Az új írás szükségességét a következőképpen  indokolja:

- a kínai írás megtanulása fáradtságos és sok időt vesz igénybe.

- a kana kiválóan alkalmas a japán nyelv lejegyzésére, de ezt eredetileg függőleges irányban írják ecsettel. A vízszintes írásmód, ami nyugati fejlett országokra jellemző, sokkal logikusabb a függőleges írásiránynál, de sajnos a kana erre nem megfelelő .  (ehhez képest a cikkben megemlíti, hogy  a japán egyetemisták gyakran vízszintesen írják a jegyzeteiket- akkor mégis csak lehet a kanát is  vízszintesen írni :) )

- a latin írással remekül lehet vízszintesen írni, de a japán nyelv rögzítésére nem a legjobb, hiszen egy szótagot kettő vagy annál több  betűvel lehet csak lejegyezni.


A nagy ötlet:   egy vízszintesen írható szótagírás.

A karakterek a latin és görög betűkön alapulnak, de Isihara merített más hasonszőrű új szótagírásokból is, mint pl a hinodemodzsi vagy a vabigana.
A zöngés mássalhangzókat, a hosszú magánhangzókat és a speciális szótagokat （促音、拗音） mellékjelekkel jelöli.  Az új szótagírásban vannak kis-és nagybetűk, valamint készült hozzá kézírásos változat is.

Mintaszöveg a "Macska vagyok" c. regényből:

Isihara szerint az új kana írás könnyen írható - olvasható, tetszetős betűkből áll, és felülmúlja a világ összes írásrendszerét  (!).

És most tessék megkapaszkodni:  mindez kb 30 évnyi munka eredménye (!!).



A teljes cikk itt olvasható: 横がき仮名文字の研究 

Dsuang Dszi álma 荘周が夢

Dsuang Dszi álma

................

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,

a mester, egy lepkére mutatott.

- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam

és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke - mesélte, - igen, lepke voltam,

s a lepke vigan táncolt a napon,

és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi...

És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom - folytatta eltünődve -,

mi az igazság, melyik lehetek:

hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét

vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi!

Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -

Ő mosolygott: - Az álombeli lepke

épp így hitte a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán

valami mégis megborzongatott,

kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,

azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én. 

 ☆　　　　　★　　　　　☆　　　　　★

A versben szereplő   "Dsuang Dszi", azaz 莊子 (Zhuangzi・そうし vagy そうじ ・장자 ・Trang Tử) taoista filozófus volt a hadakozó fejedelemségek korában.

A lepkés álom eredeti szövege kanbun mellékjelekkel (㆑㆒㆓㆖㆘) ellátva a következő:

昔者、莊周夢爲㆓胡蝶㆒。栩栩然胡蝶也。自喩適志與。不㆑知㆑周也。俄然覺。則遽遽然周也。不㆑知㆘周之夢爲㆓胡蝶㆒與。胡蝶之夢爲㆑周與㆖。

周與㆓胡蝶㆒。則必有㆑分矣。此之謂㆓物化㆒。

    

 ( 栩　xŭ ; 遽 jù )

Meglepően tömör　a szöveg, igaz? :)

 

Japán olvasata:

昔者（むかし）、莊周夢に胡蝶と爲（な）る、栩栩（くく）然（ぜん）として胡蝶なり。自喩（じゆ）して適志するか、周なることを知らざるなり。

俄然（がぜん）として覺（さ）むれば、則ち遽遽（きょきょ）然（ぜん）として周なり。

周の夢に胡蝶と爲るか、胡蝶の夢に周と爲るかを知らず。周と胡蝶とは、則ち必ず分（ぶん）あり。此（こ）れ之（これ）を 物化（ぶっか）と謂う。

A fenti történet hatására a lepkét japánul nevezhették  莊子-nak is:

＊雑俳・若紫〔１７４１～４４〕「灯を荘子が消て口舌やむ」

＊雑俳・柳多留‐四一〔１８０８〕「時宗はそふじ祐成あわじ島」

Forrás:

 小林一郎 著　『経書大講. 第10巻 列子下 莊子上』平凡社、昭13至15。499. oldal　　

『日本国語大辞典　JapanKnowledge』