2011年1月29日土曜日

ローマ字の正しい?名称

羅馬字会 明治19年
rōmaji nite nihongo no kakikata

2011年1月20日木曜日

A ji írás ꆈꌠꁱꂷ 彜文字

A ji írás megjelenítéséhez szükséges lehet a Code2000/Microsoft Yi Baiti / Sil Yi betűkészletek.


Újabb kis kitérőt teszünk, ezúttal Kínába: a ji írás (彝文字, régebbi elnevezései: 爨文、韙書、儸儸夷文) lesz most terítéken.
A mai standard ji írás (規範彝文)kialakulása hasonlít a japán kana-íráséhoz: fogalomjelek ⇒ egy szótagra több jel ⇒ egy szótag egy jel.

A ji nemzetiség 彝族  Kína délnyugati részén él, nyelvük hat nyelvjárásra osztható fel:

-északi (Liangshan)

-keleti (Guizhou, Yunnan keleti része)

-déli (a Yuan folyó folyásvidékétől délre)

-délkeleti (Kunming környéki)

-középső vidéki (Chuxiong vidéki)

-nyugati (Dali környéki)

A nyugati és középső vidéki nyelvjárást leszámítva a klasszikus ji írás (老彝文) használatos, amely eredetileg fogalomírás volt, de  később már szótagokat is jelölt (egy írásjegy több szótag stb).
A klasszikus ji írás kialakulásának kora még nem tisztázott, egyes vélemények szerint 7000 éve alakulhatott ki, de más elképzelések szerint a Yangshao kultúráig (仰韶文化) vezethető vissza vagy csak a Ming-korban jött létre.
Az írásjelek kialakítása elve a kínaiéra hasonlít:

képjelek - 象形
elvont fogalmakat kifejező jelek- 指事
összevont jelek - 会意
jelentésre utaló részből és fonetikai elemből álló írásjegyek - 形声
jelentésbővülés - 転注
az írásjegyek kiejtésének kölcsönzése-仮借






Számok (ezek között lehet olyan karakter, ami kínai átvétel):


0 ꆀ nip
1 ꋍ cyp
2 ꑍ,ꑌ nyip, nyi
3 ꌕ suo
4 ꇖ ly
5 ꉬ nge
6 ꃘ fut
7 ꏃ shyp
8 ꉆ hxit
9 ꈬ ggu
10 ꊰ, ꊏ,ꊎ ci, zi, zix

100 ꉐ hxa
1000 ꄙ dur
10000 ꃪ vat

Az írásjegyek alakja és száma területenként változó:

- Yunnan 雲南 14000 jel
-Guizhou 貴州 7000 jel
-Sichuan 四川 8000 jel
-Guangxi 広西 600 jel


1974-ben elkezdtek kidolgozni egy standardizált ji szótagírást a Liangshan (涼山)- vidéki ji nyelvre.
Ez a klasszikus ji írásból származik, az eredeti jeleket hol elforgatták, hol leegyszerűsítették. A szótagjelek száma 819, a szótárakban ún. gyökök alapján csoportosítják:
a 26 „gyök”:
꒐,꒑,꒓,꒔,꒕,꒖,꒗,꒙,꒚,꒜,꒟,꒡,꒤,꒧,꒨,꒩,꒪,꒬,꒰,꒳,꒸,꒼,꒾,꓀,꓄,꓆

A liangshani ji nyelvben 4 zenei hangsúly található, ezek közül háromnak külön szótagjegyet vezettek be, a negyediket egy mellékjellel különböztetik meg:
bat ꀞ, bax ꀟ, ba ꀠ, bap ꀡ

A latin betűs átírásban a szótagvégi -t, -x stb mássahangzók a zenei hangsúly fajtáját jelölik-ezt számmal is meg lehet adni:
55(-t), 44 (-x), 33 (-), 21(-p).


Szótagismétlés: ꀕ

ꆈꌠꁱꂷꋊꍬꄉꌠ A ji szótagjelek:



Források:

ꀋꒀꄟꍅ ꁱ “ꆈꌠꁱꂷꁱꀦꎥꃪ” ꌧꍧꊿꋅꄯꒉꅏꅉ 2001.

西田龍雄著『漢字文明圏の思考地図』 1984年

“彞语简志” 民族出版社1985年

『言語月刊―東アジアの文字文化――表現する文字、創造される文字―』2007 年10月号


2011年1月10日月曜日

アイヌ文字 Ainu írás



Az ainu nyelv lejegyzésére háromféle írás használatos vagy volt használatban:

1. latin betűk
2. cirill betűk
3. kana írás

A jelenleg ismert legrégibb latin betűs emlék a 17. századból származik és az olasz hittérítő, Girolamo Angelus nevéhez fűződik.
Később az ainu nyelvvel foglalkozók többféle latin betűs átírást is alkalmaztak / alkalmaznak, ezek között ott van a hepburn átírás is, amit eredetileg a japán nyelv átírására szerkesztettek meg (valójában nem Hepburn, hanem a japán Rómadzsikai 羅馬字會 „találmánya”).
A rádiós ainu nyelvtanfolyam (アイヌ語ラジオ講座) a következő jelölési módot alkalmazza:
a,i,u,e,o
k,s,t,c,n,h,p,m,y,r,w
a cs hangot c-vel, az sz-t s-el, a si szótagot si-vel jelölik. A szótagvégi i/u-t y-vel és w-vel írják át.

Pl:
iyayraykere: köszönöm!
tunakay: rénszarvas, ez a japánba is átkerültトナカイ formában.
cep: hal
cise: ház

A kana írás is a 17. században jelent meg, de ez sem egységes, a japánban nem lévő ajnu hangok jelölése eltérő lehet.
Így pl a tu szótag jelölésére a トゥ, ツ゜, ヅ, ト゜, a csa, cse, csu szótagra チヤ、チェ、チユ、/ ザ,ゼ,ヅ írásmódokat alkalmazzák. A szótagzáró -k, -t, -p,-m, -s,- r írására általában kis méretű kanákat alkalmaznak, ami a 19.század végén jelent meg.
Arra is van példa, hogy teljesen új szótagjeleket alkotnak:
  csu



  su



  je



 se
 stb


A fent említett rádiós nyelvtanfolyam kana abc-je a következő:

アイウエオ
カキクケコ
サシスセソ
タトゥテト
チャチチュチェチョ
ナニヌネノ
ハヒフヘホ
パピプペポ
マミムメモ
ヤユイェヨ
ラリルレロ
ワウェウォ

-nン
-yイ
-wウ
-k ㇰ
-t ッ
-p ㇷ゚
-m ㇺ
-s ㇱ 
-r ㇻㇼㇽㇾㇿ


A meidzsi korban felfedezett „ainu írás” inkább a dzsindaimodzsi 神代文字 kategóriába tartozna, így Ocsiai Naozumi 落合直澄 szerint az „izumo modzsi 出雲文字” is egyfajta ainu írás. Az ainuk által használt mintákat is voltak, akik írásnak nézték, de ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények:
-vagy egy ainuk elötti nép írása
- vagy ősi japán írás, amit az ainuk díszítésként használtak tovább.


参考文献



原田実著『図説神代文字入門』 BNP 2007年

中川裕著『アイヌ人によるアイヌ語表記への取り組み』

『アイヌ語ラジオ講座テキスト』平成22年第一期

2011年1月1日土曜日

A nyúl éve 卯年  ̄(=∵=) ̄

2011 a nyúl éve, bár igazság szerint az a holdújévtől (február harmadika) kezdődne. A nyúl írásjegye 兔(tù/토/ト・ツ/うさぎ) egy képjel, ami egy nyulat ábrázol :)

De jelenthet még holdat (玉兔・兎月) is, mivel a hold foltjairól azt tartották, hogy az egy nyúl. Azonban a kínai zodiákus  nyula nem ez, hanem az  卯 (mǎo/묘/ボウ・ミョウ/う) írásjegy,  ami szintén képjel, eredetileg egy kitáruló kaput jelöl.
A nyúlon kívül rengeteg egyéb jelentése is van: sűrű növényzet /a holdév második hónapja / az öt elem közül a fa / égtájként észak / időpontban pedig a reggel hat óra.




参考文献
『漢字源』
『実用大玉篇』