2011年1月20日木曜日

A ji írás ꆈꌠꁱꂷ 彜文字

A ji írás megjelenítéséhez szükséges lehet a Code2000/Microsoft Yi Baiti / Sil Yi betűkészletek.


Újabb kis kitérőt teszünk, ezúttal Kínába: a ji írás (彝文字, régebbi elnevezései: 爨文、韙書、儸儸夷文) lesz most terítéken.
A mai standard ji írás (規範彝文)kialakulása hasonlít a japán kana-íráséhoz: fogalomjelek ⇒ egy szótagra több jel ⇒ egy szótag egy jel.

A ji nemzetiség 彝族  Kína délnyugati részén él, nyelvük hat nyelvjárásra osztható fel:

-északi (Liangshan)

-keleti (Guizhou, Yunnan keleti része)

-déli (a Yuan folyó folyásvidékétől délre)

-délkeleti (Kunming környéki)

-középső vidéki (Chuxiong vidéki)

-nyugati (Dali környéki)

A nyugati és középső vidéki nyelvjárást leszámítva a klasszikus ji írás (老彝文) használatos, amely eredetileg fogalomírás volt, de  később már szótagokat is jelölt (egy írásjegy több szótag stb).
A klasszikus ji írás kialakulásának kora még nem tisztázott, egyes vélemények szerint 7000 éve alakulhatott ki, de más elképzelések szerint a Yangshao kultúráig (仰韶文化) vezethető vissza vagy csak a Ming-korban jött létre.
Az írásjelek kialakítása elve a kínaiéra hasonlít:

képjelek - 象形
elvont fogalmakat kifejező jelek- 指事
összevont jelek - 会意
jelentésre utaló részből és fonetikai elemből álló írásjegyek - 形声
jelentésbővülés - 転注
az írásjegyek kiejtésének kölcsönzése-仮借




Feltehetően kínaiból kölcsönzött jelek:

水→ ꒉ yy
白 →ꐎ qu
束 → ꉛ hxe

A számok nagy része is végső soron kandzsira vezethető vissza:

0 ꆀ nip
1 ꋍ cyp
2 ꑍ,ꑌ nyip, nyi
3 ꌕ suo
4 ꇖ ly
5 ꉬ nge
6 ꃘ fut
7 ꏃ shyp
8 ꉆ hxit
9 ꈬ ggu
10 ꊰ, ꊏ,ꊎ ci, zi, zix

100 ꉐ hxa
1000 ꄙ dur
10000 ꃪ vat

Az írásjegyek alakja és száma területenként változó:

- Yunnan 雲南 14000 jel
-Guizhou 貴州 7000 jel
-Sichuan 四川 8000 jel
-Guangxi 広西 600 jel


1974-ben elkezdtek kidolgozni egy standardizált ji szótagírást a Liangshan (涼山)- vidéki ji nyelvre.
Ez a klasszikus ji írásból származik, az eredeti jeleket hol elforgatták, hol leegyszerűsítették. A szótagjelek száma 819, a szótárakban ún. gyökök alapján csoportosítják:
a 26 „gyök”:
꒐,꒑,꒓,꒔,꒕,꒖,꒗,꒙,꒚,꒜,꒟,꒡,꒤,꒧,꒨,꒩,꒪,꒬,꒰,꒳,꒸,꒼,꒾,꓀,꓄,꓆

A liangshani ji nyelvben 4 zenei hangsúly található, ezek közül háromnak külön szótagjegyet vezettek be, a negyediket egy mellékjellel különböztetik meg:
bat ꀞ, bax ꀟ, ba ꀠ, bap ꀡ

A latin betűs átírásban a szótagvégi -t, -x stb mássahangzók a zenei hangsúly fajtáját jelölik-ezt számmal is meg lehet adni:
55(-t), 44 (-x), 33 (-), 21(-p).


Szótagismétlés: ꀕ

ꆈꌠꁱꂷꋊꍬꄉꌠ A ji szótagjelek:


Ji nyelvlecke (你学彝語)





参考文献

ꀋꒀꄟꍅ ꁱ “ꆈꌠꁱꂷꁱꀦꎥꃪ” ꌧꍧꊿꋅꄯꒉꅏꅉ 2001.

西田龍雄著『漢字文明圏の思考地図』 1984年

“彞语简志” 民族出版社1985年

『言語月刊―東アジアの文字文化――表現する文字、創造される文字―』2007 年10月号

ꁰꒌꉜꄉꁱꂷꌷ

14 件のコメント:

  1. A nepesseg hany szazaleka kepes ezt a vegletekig leegyszerusitett rendszert hasznalni?

    返信削除
  2. Ez igen jó kérdés.
    A standard írást kb 30 éve vezették be, és azt is csak 涼山-ban. Arról tudok, hogy a helyi iskolák 40 százalékában tanítják ezt az írást (magam is láttam ilyen tankönyveket), ezenkívül újságot, könyveket is adnak ki. A 言語月刊 cikke szerint mivel sok han is él a ji területeken, a kandzsi és a kínai nyelv használata gyakori. Emiatt ha sok ji tanulta is a ji írást, a hanok miatt nem nagyon van alkalma használni. A neten keresgéltem ji honlapokat, de csak 1-2-t találtam, ami ji írásos. Szomorú, hogy pl a 中国彝族網 vagy 彝族人網 is csak kínai nyelven van. (utóbbinak elvileg van ji változata is, de gyakorlatilag az is kínaiul van)

    Gondolom, a hagyományos ji írást sem sokan ismerhetik...

    返信削除
  3. Ez ji írásos honlap, csak kissé nehezen jön be:
    ꆀꉙꌧꇐ 彝語文化網  http://syplu.com/

    返信削除
  4. Ji társalgási leckék / 彝語会話:
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꋍ)ꐮꋒ
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_01.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꑍ)ꑘꁨ
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_02.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꌕ)ꀁꇬꃆꂮ(1)
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_03.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꇖ)ꀁꇬꃆꂮ(2)
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_04.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꉬ)ꌧꈿ
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_05.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꃘ)ꀀꄓ、ꒈꋌ
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_06.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꏃ)ꇬꀀ
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_07.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꉆ)ꄹꃥꇁ
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_08.html
    ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꈬ)ꊨꅍꎸꉘ、ꎊꈬꂷꇁ
    http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_09.html

    返信削除
  5. ちょっと!!これのどこが発音が単純だってえ?!
    でも、文字はかわいいね。
    ちょっとだけ、古代ハンガリー文字に似てるかも…。
    そして単語には、かなり漢語からの借用語が多いんだね。
    ところで、声調があるようだが、声調記号が見当たらないように思うのだけど…?

    返信削除
  6. 単純というのは、音節末に中国語と違って n とか ng がなく、母音で終ることだね (そんな印象があった)。確かに表面的に古代ハンガリー文字にちょっと似てるけど 笑
    漢語借用語多いね、例えば 鉛筆 qianbi は qiebip ꐂꀙ になってるね。
    声調は、ローマ字表記では、音節末につけた子音によって表される:55(-t), 44 (-x), 33 (Ø), 21(-p).
    数字は、声調の番号を表すね。漢語の普通話だと、mā (55),má (35), mă (21), mà (51).
    例:bat ꀞ, bax ꀟ, ba ꀠ, bap ꀡ

    返信削除
  7. うーん、母音で終わるからといって、私には発音が単純だとは到底思えないが(笑)
    つか、あの単語の最後のPとかXは声調を表していたのか!
    てことは、イ語もやはり4声?
    そしてそれは、普通語の影響でそうなったのか、または伝統的にそうなのか…。
    だって東南アジアの言葉や、東南アジア寄りの漢語には、もっとたくさん声調がある様だもんね。

    返信削除
  8. [うーん、母音で終わるからといって、私には発音が単純だとは到底思えないが(笑)]

    そっか 笑

    「てことは、イ語もやはり4声?」

    そうだね、兎に角、この規範彝文字が表記される涼山方言は4声だけど、他の方言はどうなっているか、知りません。まぁ、この4声はもとからあるのか、漢語の影響であるかに就いて何か論文あるかな・・・。

    返信削除
  9. なるほど。
    とにかく、広東語や福建語は7~8声位あるし(欠番もあるけど)、ヴェトナム語もそれくらいあるよね。
    タイ語は5声だけど。

    今日、マンガリッツァのサラミ送ったよ!
    明日届くでしょう。
    私も食べてみたけど、クセのない感じ。
    スペインやイタリアの白カビサラミと比べると特にね!

    返信削除
  10. ベトナム語に元々声調なかったという話聞いたことあるけど、詳しくは知りませぬ・・。ベトナム語も面白いね。一年間独学したこと有るけど、もしベトナムに行くことになったら、復習する 笑
    広東語は無理だね・・・あの声調の聞き分けがとても難しかった。

    サラミ有難う!
    ちょっと遅うなるかも知れないけど、今度は何か京土産送るね

    返信削除
  11. Az alabbi cikket nem te irtad?

    http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-leghaszontalanabb-irasa

    返信削除
  12. Nem, nem én írtam. De meg is lepődtem rajta:)

    返信削除
  13. 面白いですよ! Jók a nyelvleckék! (bár nem csodálkoznék rajta, ha a háttérben fegyveres őrök kényszerítették volna őket:)

    返信削除
  14. Kár, hogy nincs fent az egész nyelvlecke sorozat - de jól jönne ugyanilyenben mondjuk mongol, sibe stb :)

    返信削除