アイヌ文字 Ainu írás

Az ainu nyelv lejegyzésére háromféle írás használatos vagy volt használatban:

1. latin betűk
2. cirill betűk
3. kana írás

A jelenleg ismert legrégibb latin betűs emlék a 17. századból származik és az olasz hittérítő, Girolamo Angelus nevéhez fűződik.
Később az ainu nyelvvel foglalkozók többféle latin betűs átírást is alkalmaztak / alkalmaznak, ezek között ott van a hepburn átírás is, amit eredetileg a japán nyelv átírására szerkesztettek meg (valójában nem Hepburn, hanem a japán Rómadzsikai 羅馬字會 „találmánya”).
A rádiós ainu nyelvtanfolyam (アイヌ語ラジオ講座) a következő jelölési módot alkalmazza:
a,i,u,e,o
k,s,t,c,n,h,p,m,y,r,w
a cs hangot c-vel, az sz-t s-el, a si szótagot si-vel jelölik. A szótagvégi i/u-t y-vel és w-vel írják át.

Pl:
iyayraykere: köszönöm!
tunakay: rénszarvas, ez a japánba is átkerültトナカイ formában.
cep: hal
cise: ház

A kana írás is a 17. században jelent meg, de ez sem egységes, a japánban nem lévő ajnu hangok jelölése eltérő lehet.
Így pl a tu szótag jelölésére a トゥ, ツ゜, ヅ, ト゜, a csa, cse, csu szótagra チヤ、チェ、チユ、/ ザ,ゼ，ヅ írásmódokat alkalmazzák. A szótagzáró -k, -t, -p,-m, -s,- r írására általában kis méretű kanákat alkalmaznak, ami a 19.század végén jelent meg.
Arra is van példa, hogy teljesen új szótagjeleket alkotnak:
  csu

  su

  je

 se

 stb


A fent említett rádiós nyelvtanfolyam kana abc-je a következő:

アイウエオ
カキクケコ
サシスセソ
タトゥテト
チャチチュチェチョ
ナニヌネノ
ハヒフヘホ
パピプペポ
マミムメモ
ヤユイェヨ
ラリルレロ
ワウェウォ

-nン
-yイ
-wウ
-k ㇰ
-t ッ
-p ㇷ゚
-m　ㇺ
-s　ㇱ　
-r　ㇻㇼㇽㇾㇿ


A meidzsi korban felfedezett „ainu írás” inkább a dzsindaimodzsi 神代文字　kategóriába tartozna, így Ocsiai Naozumi　落合直澄 szerint az „izumo modzsi　出雲文字” is egyfajta ainu írás. Az ainuk által használt mintákat is voltak, akik írásnak nézték, de ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények:
-vagy egy ainuk elötti nép írása
- vagy ősi japán írás, amit az ainuk díszítésként használtak tovább.


参考文献



原田実著『図説神代文字入門』　ＢＮＰ　2007年

中川裕著『アイヌ人によるアイヌ語表記への取り組み』

『アイヌ語ラジオ講座テキスト』平成22年第一期