ラベル 変体仮名 の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示
ラベル 変体仮名 の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示

2013年10月16日水曜日

わが町坂下 ― 漢字・崩し字ヲ練習スベシ



Tegnap osztottam meg egy linket az 顔本-on, ami a kínaiak kézírásképességének a hanyatlásáról szól.  Hasonló tendencia valószínűleg Japánban sem ismeretlen, sőt, saját magamon is tapasztalom, hogy amióta nem gyakorlom 一・二 naponta a 漢字–kat, nem megy olyan fényesen az emlékezetből való írás. Szóval itt az ideje előszednem a  漢字検定–es anyagokat és írni, írni, írni.

Illene persze a 崩し字-t és a hentaiganát (変体仮名)is gyakorolnom. Ez elég marginális problémának tűnik, de japán szakosként elvileg tudnom kéne puska nélkül olvasnom.  A felvételin  a hentaiganákkal úgy-ahogy elboldogultam, de azóta már sok víz lefolyt a Kamogaván (鴨川) :(

A félanalfabétizmusommal a minap szembesültem, amikor megpróbáltam "kibetűzni" a közelben felállított reprodukált edo-kori szöveget.  A „basszus, ezt már sokszor láttam, de nem ugrik be, hogy mi lehet a 楷書 alakja”-érzéssel lehetne jellemezni a próbálkozásomat.
Kénytelen voltam segítséghez folyamodni, aminek sűrű homlokcsapkodás lett a velejárója 笑

Erről a szövegről van szó:








És itt van hozzá a "puska":  




已上 

坂下新町居
屋敷之儀被下候
旨 御意候間其
心得可有候即 (bár az írásjegytár alapján mintha jobban hasonlítana a 則-ra) 打
帳をも遺申者也

鈴木弥兵衛 (花押
十二月廿四日
小田野源兵衛 (花押)
藤田甚右衛門 (花押)

坂下新町之内
一色村
庄屋百姓中


A végén a nevek elég nehezen olvashatók  (jó, a kaó eleve reménytelen),  de  a szövegben használt kandzsik elég gyakoriak,  jó lett volna felismerni őket :(    Mindenesetre tanulságos volt a dolog.







 

2011年4月22日金曜日

Kana, hentaigana 假名、変体仮名

A Kanji és kanában (3. kiadás)  olvastam a következőket:

"katakana: szögletes helyettesítő név"
"hiragana: széles helyettesítő név"
"onnade: nő-kéz"

- A kata 片 jelentése inkább az, hogy "nem teljes" (不完全), mivel a katakanát a kandzsik egy részéből alakították ki. (természetesen vannak kivételek). Ezzel szemben a kandzsit manának 眞字, igazi/valódi írásnak hívták.
- A kana 仮名 a karina szó rövidülése, amit  "kölcsönzött írás"-nak (仮=借 )  szoktak értelmezni, de pl Ueda Kazutosi az írás jelentésű szanszkrit "karana" szóból magyarázza.  A "na" jelentése itt nem név, hanem írásjegy (字=名). A kana szót régen 仮字-nak is írták. A kana elnevezés első előfordulása a 10. századra tehető (Ucubo monogatari)
- A hiragana 平仮名 szó jelentése nem pontosan ismert, de olyan magyarázat is  van, miszerint a jelentése "egyszerű kana" vagy olyan kana, amit szegény és gazdag, férfi és nő is egyaránt használ.
Akárhogy is van, a hiragana elnevezés a Muromacsi korszakban jelenhetett meg.

- A "te" 手 jelentése nemcsak kéz, hanem lehet kézírás/leírt írásjegy is.
 ☆     ☆      ☆     ☆      ☆    ☆      ☆
Mind a hiragana, mind a katakana esetében hosszú ideig egy szótagra több jel is használatban volt, csak  1900-ban standardizálták a kana írást-azonban a kamakura kori katakana már igen közel állt  a ma használatoshoz.  A "forgalomból kivont" jelváltozatokat hentaiganának (変体仮名) hívják.

hentaigana:


katakana:





hiragana:






参考文献

小松茂美著『かな』岩波新書
『明解古語辞典』三省堂
『日本国語大辞典』
『国語学研究辞典』

2009年8月6日木曜日

Ligatúrák, rövidítések  合字、略字 

A régi japán könyvekben - de még a huszadik század elején is- előfordulnak olyan rövidítések, ligatúrák, amelyeket ma az átlag kandzsi-szótárban nem lehet megtalálni.
Az alábbiakban megpróbáltam a gyakoribb rövidítéseket és ligatúrákat összeszedni.

hiragana + hiragana:

"jori" より (ゟ)

"koto"  こと


 "koszo" こそ

 "nite" にて

 "kasiku" かしく

katakana + katakana, katakana + kandzsi:

"jori"  ヨリ



"tomo"   トモ


"toki"   トキ



"to iu"   ト云 (₌ と言う)

"sime" シメ (Ezt még ma is használják) 〆


kandzsi:


"on" , "o", "go" , "mi" 御


"toki"  時


"tomo"  共

"koto"  事 (ヿ)

 "nari" 也

 "site" 為 乄

"szóró" 候

"mairasze szóró" 参らせ候


"tama(f)u" 給ふ



kun 訓



Buddhista szövegekben látható rövidítések:

"engaku" 縁覚 (szanszkrit pratyekabuddha)


  "nehan"  涅槃  (szanszkrit nirvāṇa )


"szatta" 薩埵 vagy "bodai" 菩提 (szanszkrit sattva illetve bodhi)

"boszacu"  菩薩  (szanszkrit bodhisattva)

 "saba" 娑婆  (szanszkrit sahā)



"bonnó" 煩悩 (szanszkrit kleśa)



A "Guia do Pecador" (ギヤ・ド・ぺカドル) 1599-es japán fordításában látható ligatúrák:

デウス



ゼズキリシト



ゼズス



キリシト




参考文献

新井白石著 1760年 『同文通考』

Hoffman:" A Japanese Grammar" 1876

飛田良文 監修・菅原義三編 1990年 『国字の字典』

『字典かな』 笠間書院 2006年

笹原宏之著2006年『日本の漢字』 岩波新書

『国語学研究事典』

2009年3月21日土曜日

Kurama Tengu  鞍馬天狗


darab 能, feltehetően Mijamaszu 宮増 műve.
Kurama 鞍馬 egy helynév Kiotóban, a tengu 天狗 pedig egy természetfeletti lény, aki Kuramában él.
A sztori röviden a következő:
A Keleti-völgy szerzetese Usivakamarut 牛若丸 (=義経) és más csigo-t a Heike 平家családból magával visz a Nyugati-völgybe cseresznyevirágokat nézni. Azonban Josicunét egyedül hagyja ott. Ezt látva megjelenik egy jamabusi 山伏 (hegyi aszkéta), aki megmutatja Josicunénak, hogy hol virágoznak a legszebb cseresznyefák, majd közli vele, hogy ő egy tengu, és következő nap megtanítja őt a kardforgatásra.
Még tavaly vettem meg egy antikváriusnál a szövegkönyvet, amit 1898-ban adtak ki.
Mivel kissé saláta volt, beszkenneltem, így akit érdekel, innen letöltheti.
『鞍馬天狗』にご興味がある方は、此処からダウンロードしてください。




参考文献

『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
『平凡社百科事典』

2009年2月3日火曜日

Felirat a Josida dzsindzsánál 1 吉田神社の碑文 其壱


A Kjótói Josida dzsindzsánál 吉田神社 található 3 Írott kő, amelyek ugyan nem régiek, de a hiragana szótagjelek között találunk olyanokat, amiket ma már nem használnak.
Eredetileg egy szótagot több jel is jelölhetett,de 1900-ban standardizálták a hiraganát. Azokat a hiraganákat, amelyeket "kivontak a forgalomból", hentaiganának 変体仮名 hívják.

Maga a felirat hentaiganákkal és kurzív kandzsikkal íródott.
Átírva így néz ki:

野風呂
神丘に
啼く鶯の
﨟 たけて

Noburo

Kamiokanyi
Naku uguiszu no
Ró takete


A neten rákerestem, és kiderült, hogy Szuzuka Noburo 鈴鹿野風呂 20. századi haiku 俳句 költő egy verse.