2018年3月30日金曜日

Fura nevek ☆ キラキラネーム ☆



Hol vannak azok a szép, régi nevek, mint 明子 [Akiko], 英夫 [Hideo] vagy 雅幸 [Maszajuki], amelyek  kiolvasása némi tapasztalat birtokában nem jelentett különösebb gondot.....Nézegetem a helyi ingyenes kiadványok baba-kisgyerek rovatát, ahová a lelkes szülők küldik be a csemetéjük fényképét, és ha nem lenne furigana, bizony nem tudnám megfejteni a nevüket:

希愛 [Rea], gondolom az angol „rare” nyomán (=rare).

初空  [Szora]-ezek szerint a itt ’néma’, nem olvasandó.

聖流 [Szena], ahol a [na]  olvasata a [nagareru]- ból eredhet.

桜嘉 [Ruka]  A [ru]  olvasata meglehetősen önkényesnek tűnik.

瑛斗 [Akito] A 漢字源 (negyedik kiadás, 2008) szerint a -nak névként lehet [aki] [akira] [teru] olvasata, így okés a dolog, bár személy szerint ezzel a kandzsival névként eddig nem nagyon találkoztam.

 Forrás:『アサヒトセト キスキスキッズ』20184


月梨 [akari] A az akari szót (lásd még 明・星), a pedig a ri szótagot jelölheti.

矢美花 [jajoka] A -nak tényleg lehet [jo] olvasata, de ez nekem is újdonság volt.

Forrás: 『あさひ』2018415日 第1345


晟生 [Dzsoi]  A on olvasata szei illetve dzsó, ahol az utóbbi kerülhetett felhasználásra.

凰翔 [Óga]  Az lehet  ó és , itt az előbbit sikerült összeboronálni a kakeru szóval.

蒼空 [Szószuke] A szuke olvasata a szuku 空くszóból jöhet.

  Forrás: 『アサヒトセト キスキスキッズ20186月 第71


[Acsi] Az a az  kun olvasatából eredhet.

叶采 [Kanoa] Ez jobban utánagondolva nem is annyira nehéz, mivel : kanau/kanai/kanó, : aja , bár a Kanoa név számomra szokatlan kompozíció.

Forrás:『あさひ』2018615日 第1349


蒼空翔 [Szorato]  Az  蒼空 eredetileg   aozora lenne, de itt csak simán szora . A totobu ige első szótagjából jön.

碧海 [Aoi]  Itt az 海 "néma" írásjegy, csak a jelentését használja fel.

Forrás: 『アサヒトセト キスキスキッズ20189月 第74


大空 [Kanata]  Az 大空 eredeti olvasata ózora  vagy taikú, jelentése "ég(bolt)", "mennybolt" , de itt "messzeség", "távol" jelentésben hanszálja. Pech, hogy a  大空 összetételnek lehet  óucuke olvasata is, amelynek jelentése "nagy hülye". 

Forrás:『あさひ』2020年9月15日 1403号

笑咲 [Niko]  A  niko olvasat a nikoniko "mosolyog(va)" szóból jöhet, és először furcsálltam a 咲 jelenlétét, amelyet "virágozni" jelentésben használnak, de egy kis szótárazás után kiderült, hogy a 咲-nak is van "nevetés" "mosolygás" jelentése (ha minden igaz, a 笑  és a 咲 egy tőről fakad).

Forrás: 『アサヒトセト キスキスキッズ』2020年11月 第100号

2018年3月23日金曜日

Antropológia Múzeum 人類学博物館


Könyvtározni voltam ma a nagojai Nanzan Egyetemen 南山大学, és az ebédszünetben beugrottam az Antropológia Múzeumba 人類学博物館  kiszellőztetni a fejem.
Ugyan nem először jártam ott, de mivel az állandó tárlat mellett csinálnak időszakos kiállításokat is, mindig van némi újdonság. (az állandó kiállításban személy szerint a sóva kori háztartási tárgyak nagyon bejönnek)
Belépődíj nincs, a kiállított tárgyakat meg lehet fogdosni, és fényképezni is szabad, természetesen vaku nélkül. A  „múzeum” elnevezés kissé túlzás, egy kiállítóteremről van szó, de van egy kis könyvtárszoba is, és a múzeumi kiadvány egyes számait ingyen is meg lehet kaparintani. Szóval nem rossz hely.










2018年3月1日木曜日

'Orosz írás' egy tibeti könyvben? 《正体不明の文字》

A sinológus Nakano Mijoko 中野美代子  'phagszpa írásról szóló könyvében láttam az alábbi képet, mely eredetileg egy tibeti könyvben található, és állítólag "orosz"  betűket ábrázol.
Mivel nem tudok tibetiül, jobb híján Nakanora támaszkodok, aki szerint a tibeti magyarázatban kétszer fordul elő az oroszokra utaló szó, először  or-res ཨོར་རེས་ , másodszorra pedig rgya-ser རྒྱ་སེར་ alakban, mely utóbbi azonban utalhat Tibet északi részére is. A kérdéses jelsor pedig az "orosz magánhangzójelek illetve a régi betűformák ötvözése"(真実の言語であるロシア語の文字の母音記号と、ロシアの文字の古い形を二つ合わせて調和したところの文字). A rejtélyes orosz szöveg alatt  annak olvasata (?) látható tibeti átírásban:mgon-po khyod-dgoṅs 'gro-don skyoṅs-mdzod.
Sajnos nem értek se a tibetihez, se az orosz írástörihez, de hátha van valakinek róla némi infója, hogy mi is lehet ez valójában~宜しく.






Forrás 参考文献

中野美代子 (1994)『砂漠に埋もれた文字 パスパ文字のはなし』ちくま学芸文庫 
།རྒྱ་དཀར་ནག་རྒྱ་སེར་ཀ་སྨི་ར་བལ་བོད་ཧོར་གྱི་ཡི་གེ་དང་དབེ་རིས་རྣམ་གྲངས་མང་བ་བཞུགས་སོ།