Fura nevek ☆ キラキラネーム ☆

Hol vannak azok a szép, régi nevek, mint 明子 [Akiko], 英夫 [Hideo] vagy 雅幸 [Maszajuki], amelyek  kiolvasása némi tapasztalat birtokában nem jelentett különösebb gondot.....Nézegetem a helyi ingyenes kiadványok baba-kisgyerek rovatát, ahová a lelkes szülők küldik be a csemetéjük fényképét, és ha nem lenne furigana, bizony nem tudnám megfejteni a nevüket:

希愛　[Rea], gondolom az angol „rare” nyomán (希=rare).

初空  [Szora]-ezek szerint a 初 itt ’néma’, nem olvasandó.

聖流　[Szena], ahol a 流 [na]  olvasata a [nagareru]- ból eredhet.

桜嘉　[Ruka]  A 桜 [ru]  olvasata meglehetősen önkényesnek tűnik.

瑛斗　[Akito] A 漢字源 (negyedik kiadás, 2008) szerint a 瑛-nak névként lehet [aki] [akira] [teru] olvasata, így okés a dolog, bár személy szerint ezzel a kandzsival névként eddig nem nagyon találkoztam.

 Forrás:『アサヒトセト　キスキスキッズ』2018年4月

月梨 [akari]　A 月 az akari szót (lásd még 明・星), a 梨 pedig a ri szótagot jelölheti.

矢美花 [jajoka] A 美 -nak tényleg lehet [jo] olvasata, de ez nekem is újdonság volt.

Forrás: 『あさひ』2018年4月15日　第1345号

晟生 [Dzsoi]  A 晟 on olvasata szei illetve dzsó, ahol az utóbbi kerülhetett felhasználásra.

凰翔 [Óga]  Az 凰 lehet  ó és kó, itt az előbbit sikerült összeboronálni a kakeru szóval.

蒼空 [Szószuke] A 空 szuke olvasata a szuku 空くszóból jöhet.

  Forrás: 『アサヒトセト　キスキスキッズ』2018年6月　第71号

蒼知 [Acsi]　Az a az 蒼 kun olvasatából eredhet.

叶采 [Kanoa] Ez jobban utánagondolva nem is annyira nehéz, mivel 叶: kanau/kanai/kanó, 采: aja , bár a Kanoa név számomra szokatlan kompozíció.

Forrás:『あさひ』2018年6月15日　第1349号


蒼空翔　[Szorato]  Az  蒼空 eredetileg   aozora lenne, de itt csak simán szora . A to a 翔 tobu ige első szótagjából jön.

碧海 [Aoi]  Itt az 海 "néma" írásjegy, csak a jelentését használja fel.

Forrás: 『アサヒトセト　キスキスキッズ』2018年9月　第74号

大空 [Kanata]  Az 大空 eredeti olvasata ózora  vagy taikú, jelentése "ég(bolt)", "mennybolt" , de itt "messzeség", "távol" jelentésben hanszálja. Pech, hogy a  大空 összetételnek lehet  óucuke olvasata is, amelynek jelentése "nagy hülye". 

Forrás:『あさひ』2020年9月15日　1403号

笑咲 [Niko]  A  niko olvasat a nikoniko "mosolyog(va)" szóból jöhet, és először furcsálltam a 咲 jelenlétét, amelyet "virágozni" jelentésben használnak, de egy kis szótárazás után kiderült, hogy a 咲-nak is van "nevetés" "mosolygás" jelentése (ha minden igaz,　a　笑  és a 咲 egy tőről fakad).

Forrás: 『アサヒトセト　キスキスキッズ』2020年11月　第100号

千愛 [szera] A sze eredete világos, de hogy a 愛 hogy lesz ra, rejtély.

采愛 [kotona]  A 采 valóban lehet koto, de a 愛 na itt is furmányos.

※ A  角川大字源（1992）szerint a 愛 történelmi olvasatai a következők lehettek:

aiszu, atarasi, avarebu, ucukusibu, ucukusimi, kakuszu, kakuru, konomu, tattobu, tafutosi, csika, jaszusi, josi, vosimu, avaremu, itaru, icukusimu, itohosi, ucukusi, kakeru, tattosi, csikasi, nacukasi, hagukumu, megumu,  sitafu 

Forrás: 『アサヒセト　キスキスキッズ』　2024年5月　第142号