2015年10月23日金曜日

Perzsák a régi Japánban?



A minap olvasgattam az Encyclopædia Iranicában a perzsa-japán kapcsolatokról szóló részt, amit nagyon izgalmasnak találtam. Arról korábban is tudtam, hogy a narai Sószóin 正倉院  nevű kincstárban Perzsiából származó tárgyakat is őriznek azt szokták mondani, hogy a Selyemút végállomása a Sószóin, de pl a kamakura-kori buddhista szerzetesről, Kjószeiről 慶政 (vagy Keiszei) először hallottam. Kjószei Zaitonban, azaz 泉州-ban futott össze perzsákkal, akikkel leíratott egy oldalnyi szöveget, abban a tudatban, hogy az buddhista szútra. Azonban a 20. században kiderült, hogy valójában perzsa verseket tartalmaz: 

 This document—a single page—was discovered in the late 20th century, when it was established that it is written in Persian and contains a line from Abu’l-Qāsem Ferdowsi’s Šāh-nāma (qq.v.), a line from Far-al-Din Gorgāni’s Vis o Rāmin (qq.v.), and a quatrain of unknown authorship (Okada, 1989)*.



Az Encyclopædia Iranica  a Nihonsokira 日本書記 hivatkozva azt is megemlíti, hogy a 7. században perzsák kerültek Japánba:

The first mention of Iranians (Persians) coming to Japan can be found in the Nihon Shoki (Chronicles of Japan), one of the earliest Japanese historical sources, completed in 720 C.E. It records that in 654 C.E. several people arrived in Japan from Tokhārā (Aston, pp. 246, 251, 259). Though there is some controversy about the location of Tokhārā, some scholars have claimed the name to be a shortened version of Toārestān, which was part of the territory of Sasanian Persia (Itō, 1980, pp. 5-10). Elsewhere in the Nihon Shoki, it is mentioned that in 660, when an Iranian (Persian), whose name was Dārā, returned to his country, he left his wife in Japan and promised the Emperor that he would come back and work for him again (Aston, p. 266; Imoto, 2002, pp. 58-60)**.

Ez rögtön felkeltette az érdeklődésemet, és gyorsan meg is néztem a Nihonsoki idevágó feljegyzéseit.  A  新編日本古典文学全集  szövegkiadását használtam, de a kínai szöveg begépelésekor a mellékjeleket és a központozást mellőzöm. A mai nyelvi fordítás [] szintén a 新編日本古典文学全集-en alapul.



① 日本書記 巻第二十五 197.oldal

夏四月吐火羅国男二人女二人舎衛女一人被風流来于日向

[ 197-198]   

夏四月に、吐火羅国(とからのくに)の男二人・女二人・舎衛(しゃえ)の女一人が暴風に遇って日向(ひむか)に流れ着いた。



② 日本書記 巻第二十六 208. oldal

三年秋七月丁亥朔己丑覩貨邏国男二人女四人漂于築紫言臣等初漂泊于海見嶋乃以駅召
辛丑作須弥山像於飛鳥寺西且設盂蘭瓫会暮饗覩貨邏人 或本云堕羅人

[ 209]

三年秋七月の丁亥朔の己丑(三日)に、覩貨邏国(とからのくに)の男二人・女四人が筑紫に漂泊していたのが「私どもは最初海見島(あまみのしま)に漂泊していました」と申しあげたのを、すぐ駅馬によって召した。



③ 220. oldal

丁亥吐火羅人共妻舎衛夫人来

[221]

丁亥(十日)に吐火羅人(とからのひと)が妻舎衛婦人とともに来朝した。



④ 232. oldal

又覩[+]羅人乾豆波斯達阿欲帰本土求請送使曰願後朝於大国所以留妻為表乃与数十人入于西海之路

[訳 232-233]

また覩[+]羅人(とからひと)乾豆(けんず)波斯(はし)達阿(だちあ)は本国に帰ろうと思い、送使を要請して、「後にまた大国(やまと)にお仕えいたします。よって妻を留めてその証(あかし)とします」と申しあげた。そうして数十人とともに西海路に出航した。




Megjegyzések:

舎衛 (呉音:しゃゑ、漢音:しゃゑい): Śrāvastī kínai átírása.

吐火羅・覩貨邏・覩[+]羅(とくゎら): A 新編日本古典文学全集 inkább a délkelet-ázsiai Dvaravati (ทวารวดี)-val való azonosítást tartja valószínűbbnek. 

盂蘭瓫: Általában a szanszkrit ullambana hangátírásának tartják, de a日本国語大辞典  megemlíti 岩本裕 kutatásait (『目連伝説と盂蘭盆』法蔵館 1968)  is, aki szerint ez inkább az iráni urvan átírása lehet.

須弥山:szanszkrit Sumeru.
 
波斯(はし):A Szaszanida birodalom kínai neve.


*
E. Okada, “Soḵan-i digar dar bāzšenāsi-e beyt-i az Vis o Rāmin dar kohnatarin nevešta-ye fārsi-e bāzmānda dar Žāpon” (abstract: “Identification of a Line from Vis and Rāmin in the Oldest Sample of Persian Writing Found in Japan”), Irānšenāsi 1/1, 1989, pp. 70-75 (Persian pagination), pp. 27-28 (English pagination). Idem, Tonari no Iranjin (Iranian neighbors), Tokyo, 1998.

**
 W. G. Aston, tr., Nihongi. Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697, London, 1924; repr. Rutland, Vt. and Tokyo, 1972.

E. Imoto, “Asuka no Perushiajin” (Persians in Asuka), Higashi Ajia no kodai bunka 113, 2002, pp. 58-68.

G. Itō, Perushia bunka toraikō. Shiruku rōdo kara Asuka e (A thought about the arrival of Persian culture in Japan—from the Silk Road to Asuka), Tokyo, 1980. 

2015年10月21日水曜日

"Miért nincsenek muzulmánok Japánban?" Vannak! :)



 Úgy tűnik, hogy az utóbbi 1-2 napban egy olyan blogbejegyzés kezdett el terjedni a magyar neten, mely szerint nincsenek muszlimok Japánban. Természetesen hivatkozás nulla, de aki nagyon akar hinni, annak úgyis jó lesz.
A "jóltájékozott" cikkíró 19 okot sorol fel, ami miatt nincsenek muszlimok Japánban, de kár, hogy erről az érintett ismerőseim sohasem hallottak, sőt,  volt olyan, aki japánnal merészelt házasságot kötni...
A vízumfajtákról illetve a japán külkapcsolatokról a Japán Külügyminisztérium (外務省) oldalán érdemes tájékozódni, de a Bevándorlási Hivatal (入国管理局) honlapján találni még statisztikát is a Japánban tartozkodó külföldi állampolgárokról. A 2015. júniusi adatok szerint (国籍・地域別 在留資格(在留目的)別 総在留外国人)  az ázsiai országokból  összesen  2,059,596 fő tartózkodik Japánban,  amiből kb 77630 valamelyik  iszlám országból – Indonézia, Malajzia, Afganisztán, Pakisztán stb- érkezett. És ebben még nincs benne India vagy Banglades.

Mellesleg az első japán, aki felvette a muszlim hitet,  Ahmad Ariga Bumpacsiró* volt  (アフマド有賀文八郎) 1896-ban.

További hajmeresztő kijelentések:

„4.) Japán egyetemeken vagy iskolákban, de még privát is arab vagy bármely iszlámhoz tartozó nyelv tanítása tilos.”

 Fura hely ez a Japán, hiszen aki akar, az tanulhat perzsául, malájul, indonézül, vagy akár arabul is. Nálunk a Kiotó Egyetemen(京都大学) például lehet tanulni szuahéli, perzsa, arab nyelvet is, de a Japán Szabadegyetem (放送大学) tévécsatornáján is sugároznak arab nyelvtanfolyamot. Arról nem is beszélve, hogy a nagyobb könyvesboltokban is találni az iszlám kultúrkör nyelveit tanító könyveket, szótárakat.
Természetesen a Korán is kapható japán fordításban.
 
Bevezetés az arab nyelvbe és arab nyelvű Korán

„5.) Tilos az arabul írott Korán bevitele Japánba.”

Én behoztam, úgyhogy most várhatom a rendőröket :)


„13.) Muzulmánok nem is gondolhatnak lakás bérbevételére Japánban.
14.) Ha mégis kitudódik, hogy valamelyik szomszéd muzulmán, az egész lakónegyed készenlétbe helyezkedik.”

Nagyon is gondolhatnak lakásbérlésre, én pl egy pakisztáni ismerősömnél voltam hivatalos birjáni (بریانی) - ebédre. Természetesen előfordulhat, hogy a főbérlő kekeckedik, de ez vallástól független, japán nyelviskolai tanár koromban a nepáliakra volt panasz, de az ő esetükben sem a hindu vallásuk miatt, hanem azért, mert mindennap karét (curry) főztek.


„15.) Senki nem működtethet muzulmán vallási sejtet, vagy arab”Madrast”Japánban.”

Az islam.co.jp oldalán van egy lista az itt található maszdzsidokról (مسجد), szóval ez is egy pofátlan hazugság.  Én konkrétan a Kasugai Islamic Centerben és a Kobe Masjidban jártam már, de a többi is érdekel.**


A kóbei mecset  مسجد كــــوبـــــــه



Madrasz egyébként Dél-Indiában található, mai neve Csennaj (சென்னை)- bár ez sem fogja zavarni a hívőket...



„18.) Mr.Komiko Jági (a tokiói egyetem docense) szerint: Japánban az általános nézet, hogy az iszlám egy nagyon nem a mai világba illő vallás, tehát teljesen ki kell közösíteni a japán társadalomból.”


Nos, se nem Mr, se nem Komiko, lévén a hölgy neve Jagi Kumiko 八木久美子.
Mivel a „jóltájékozott” cikkíró még Jagi nevét és nemét sem volt képes eltalálni, felmerül a kérdés, hogy egyáltalán elhangzott-e olyan, mint amit neki tulajdonítanak.

Nem igazán. Jagi angol nyelvű honlapján a következő olvasható:

About the chain email concerning Islam in Japan



 My name is mentioned in the email and I am quoted as saying that there is a mind frame in Japan that Islam is a very narrow minded religion and one should stay away from it.   It is taken out of context.   What I said about Islam in Japan is on the website below.

 http://www.arabnews.com/node/252539

 All the information in the email is malicious falsehood.




A belinkelt  cikk címe „For Japan’s Muslims, Acceptance Comes Slowly” (David Dolan, Reuters, Saturday 17 July 2004), és Jagi Kumiko ezt nyilatkozta:

Despite advances, though, Islam still doesn’t command the same respect that, for example, Christianity does, says Kumiko Yagi, a professor of Islamic Studies at the Tokyo University of Foreign Studies. Only 1 percent of Japanese, who mostly practice a blend of Shinto and Buddhism, are practising Christians, but Christian churches, or mock replicas, are popular with couples who see “Western style” weddings as fashionable.



In Japan, Christianity is said to be a religion that loves peace,” she said. “But with Islam it is different ... Islam is associated with underdeveloped countries and with war.”




Értő olvasás, ugye. Vagy csak szimplán rosszindulat?


A végére még annyit, hogy ha valaki Japánról akar tájékozódni, akkor inkább a Japán Alapítvány könyvtárába látogasson el, és  hagyja a fenébe  a mindenegybenblog, hirhatar és hasonló színvonalú blogokat, híroldalakat.




*Közben megtudtam, hogy Ariga egy bizonyos Takahasi Goróval a Koránt is lefordította japánra: 
有賀阿馬土・高橋五郎 共訳『聖香蘭經(カウランきゃう)』聖香蘭經刊行会、1938年


** Az Ahmadi közösség november 20.-án nyitotta meg mecsetét Aicsi prefektúrában, amely állítólag Japánban a legnagyobb.