2019年11月10日日曜日

Koreai nyelvvizsga 한글능력검정시험


 
 Ma koreai nyelvvizsgázni voltam, de nem a TOPIK-on, hanem egy bizonyos ハングル能力検定試験 /  한글능력검정시험-on, amely a japánokat célozza meg, így szükséges hozzá japán nyelvismeret is :D

A vizsgát évente kétszer rendezik meg; 5 szint van, ahol is az ötödik a legalacsonyabb.
Én is ezen voltam, a hivatalos leírás szerint ez 40x60 tanult órát, és kb 450 szavas szókincset jelent.
  A vizsga két részből áll, a 30 perces magnóhallgatásból és a 60 perces írásbeliből. Szóbeli csak a felső szinten van. A hallás utáni szövegértés és a teszttöltögetés között nincs szünet, így az egész a szokásos orientációval együtt 2 óra alatt lezajlott. (egyébként az volt a benyomásom, hogy kevés férfi vizsgázó volt, és a nők is leginkább a fiatalabb korosztályból kerültek ki.

Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen típusú feladatok voltak:

① Hallás utáni szövegértés

1.  kép, a hallott magyarázatok közül kell kiválasztani azt, amelyik a képpel kapcsolatos
2.  elhangzik egy rövid mondat, amelyben számok fordulnak elő (koreai és sino-koreai). A mondat átiratában a számok helyét kihagyták, így az alatta olvasható négy számnévből kell kitalálni a helyeset
3. elhangzik egy mondat, amelyre a választ a feladatlapban olvasható négy mondat közül kell kiválasztani
4. a fenti feladathoz hasonlít, de itt a négy válasz nincs kinyomtatva, hallás után kell  kiválasztani a megfelelőt
5. négy japán mondat kinyomtatva, amelyek közül egy rövid párbeszéd meghallgatása után ki kell választani az ideillőt

 Feleletválasztós írásbeli

1. szavak helyes kiejtése, pl  숙제   1 [숭제]  2 [숭쩨]   3 [숙쩨]  4 [숙체]

2. japán szó koreai megfelelőjének helyes alakja, pl   開ける  1 열다     2 여르다      3 욜다     4 요르다

3. japán szó helyes koreai fordítása, pl   木   1 구름        2         3        4 나무

4. a megfelelő szó beillesztése a mondatba

5. kérdés-felelet, ahová szintén a megfelelő szót kell beilleszteni

6. hasonló értelmű szó kiválasztása négy közül

7. helyes ragozott alak megtalálása

8. helyes partikula /  ragozott alak  / a mondatba illő kifejezés megtalálása

9. az adott szituációhoz illő kifejezés kiválasztása; a szituáció rövid jellemzése japánul van

10. párbeszéd, ahol szintén az odapasszoló mondatot kell megtalálni

11-12. írott szövegértés, ahol is az egyik mondat hiányos, így meg kell találni az ideillő szót, kifejezést, illetve a szöveg rövid japán összefoglalásából kell kiválasztani a helyeset.   


Szóval nem volt túl bonyolult a dolog, kb ezekre a feladattípusokra lehetett számítani. Jövőre megpróbálok szintet ugrani :D

2019年9月23日月曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『日本語学』 通巻496号 (第38巻9号) 

◆「現代の国語」と日本語学


〇「高等学校国語科における共通必履修科目の設定について」………大滝一登

〇「国語総合」から必履修科目「現代の国語」と「言語文化」への変更の意味………髙木展郎

〇「生きて働く知識・技能としての語彙」――日本語学から提示できる語彙情報――
………田中牧郎

〇「言葉の特徴や使い方に関する事項」の指導の留意点――「現代の国語」で育成する資質・能力との関わり―― ………山下直

〇高校国語では教えてくれない「国語」――実社会で求められる資質・能力の育成――
………幸田国広

〇予測困難な社会に生きる「現代の国語」――「伝統的な言語文化に関する理解」以外の各事項をどう扱うか――………佐藤和彦

〇「思考力・判断力・表現力等」を総合的に育成する――三領域の体系性・系統性及び領域相互の関連を中心に――………田中洋美

〇説得力のある発表内容を考える授業の構想――高等学校「話すこと・聞くこと」の実践案――………美谷島秀明

〇高等学校実践例「日常的に書くこと」――教室の中で 教室の外で 現代文から古典まで――………皆川裕紀


【連載】

[ことばのことばかり]………はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]………本望和孝
[漢字を追いかける]………笹原宏之




『國語國文』 88巻8号(通巻1020号)

目次

○愚弄する美禰子――『三四郎』試論――  (須田千里)

○上代における自他対応と上二段活用  (岡村弘樹)

○狂言台本の「天下治りめでたい御代なれば」考  (小林千草)





『國語と國文學』通巻1150号(第96巻第9号)


○万葉から見た小町の夢歌(菊川恵三)

○宇治拾遺物語への視角――「とか」「とかや」をめぐって――(野本東生)

○中島敦文学における〈私〉の臨界点――人間・動物・石――(石井要)

○伊藤整『若い詩人の肖像』の生成――自己虚構という批評――(飯島洋)

○書評・金美眞著『柳亭種彦の合巻の世界――過去を蘇らせる力「考証」』(神林尚子)

○書評・藤澤るり著『夏目漱石の文学的現場 意識と思考の焦点』(松下浩幸)

◇新刊書情報

◇国語と国文学 総目次




『國語と國文學』通巻1151号(第96巻第10号)


○ 源氏物語における〈対話が拓く物語〉(高木和子)
○『古今集』『後撰集』の贈答歌の方法
 ――贈答歌採録基準の差異を中心に――(北原圭一郎)
○新出今様琵琶譜 足柄三首、物様一首
 ――「関神」「瀧水」「恋者」および「権現」について――(猪瀬千尋)
○『赤い鳥』と代作問題
 ――徳田秋聲「唐傘」・芥川龍之介「犬と笛」ほか――(下岸大助)
○書評・山田純著『日本書紀典拠論』(藏中しのぶ)
◇新刊書情報
◇国語と国文学 総目次




『國語と國文學』通巻1152号(第96巻第11号)

令和元年十一月特集号:上代文学のその後

○万葉集仙覚校訂本と次点(田中大士)
○仙覚の万葉集註釈を読む(浅田徹)
○古今集注釈史と万葉集(西田正宏)
○古今集巻十の演出する物名歌について(萩野了子)
○万葉集から古今和歌六帖へ――和歌分類の方法をめぐって――(田中智子)
○『拾遺和歌集』の萬葉歌出典小考
 ――人麻呂歌、とくにその長歌を中心に――(池原陽斉)
○十九世紀末における風土記享受――カール・フローレンツを中心に――(兼岡理恵)
○折口信夫による「色好み」の創造――根拠としての『古事記』をめぐって――(David Lurie)
○萬葉集翻訳の創造性――ケネス・レクスロスの翻訳の詩学――(小松靖彦)
○『古事記』上巻トヨタマビメの歌(石田千尋)
◇国語と国文学 総目次




『國語と國文學』通巻1153号(第96巻第12号)


○藤原定家(明静)の嘉禎三年(兼築信行)
○『源氏物語』と「秋興賦」(李宇玲)
○源俊頼の試み――堀河天皇歌壇における立場と詠歌のかかわりについて――(吉野朋美)
○読者を巻き込むテクスト 森鷗外『百物語』(大塚美保)
○書評・古井戸秀夫著『評伝 鶴屋南北』(高橋則子)
◇新刊書情報
◇第九十六巻総目次




『日本語の研究』第15巻2号 2019年8月1日発行

・関西方言における終助詞的断定辞「ジャ」の機能―マイナス感情・評価の提示― / 上林葵

・接尾辞「ハシ(ワシイ)」の変遷 / 村山実和子

・福井県北潟方言の後部3拍複合名詞のアクセント―「式保存」が成り立たない共時的・通時的背景― / 松倉昂平

・形容詞基本形反復文の談話的・統語的特徴 / 大江元貴

・近世後期洒落本に見る行為指示表現の地域差―京・大坂・尾張・江戸の対照― / 森勇太

・近世板本において併用された楷書体漢字と平仮名―漢字仮名交じり文の史的研究― / 久田行雄


〔書評〕
・林直樹著『首都圏東部域音調の研究』 / 大橋純一
・三原健一著『日本語の活用現象』 / 田川拓海

・小柳智一著『文法変化の研究』 / ナロック・ハイコ
・佐藤貴裕著『節用集と近世出版』 / 鈴木功眞


《資料・情報》
・分類語彙表番号を付与した『現代日本語書き言葉均衡コーパス』の書籍・新聞・雑誌データ / 加藤祥・浅原正幸・山崎誠



Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae Volume 72, Issue 2, June 2019

・On the Sogdian Prątihārya-sūtra and the Related Problems
One Aspect of the Buddhist Sogdian texts from Turfan  /Yutaka Yoshida

・A Study on Several New Fragments of the Säkiz Yükmäk Yaruq Sudur in Uighur Script / Gang Li

・An Old Uigur Version of the Kasibhāradvāja sutta Extended by a Poem /Tieshan Zhang and Peter Zieme

・Relational Ritual Politeness and Self-display in Historical Chinese Letters
/ Dániel Z. Kádár


・The Distribution of Accusative Subjects in Manchu: a Corpus-based Study
/ Han-byul Chung and Jeong-up Do

・ The Turkic Kinship System / Erhan Taşbaş

・ A new comprehensive monograph on khitan / Ákos Bertalan Apatóczky and András Róna-Tas


2019年9月19日木曜日

A görög írás és a japán nyelv

 Szaszahara Hirojuki (笹原宏之) a Nihon no kandzsi (A kandzsi a japán nyelvben / 日本の漢字, Ivanami sinso 岩波新書 2006:2-3) c. könyvében a japán írásrendszer komplexitását az  alábbi szöveggel illusztrálja (eredetiben függőleges írással):

今年のX’masには
+αのプレゼントがしたい!

A példában használt karaktereket az alábbi módon csoportosítja:

kandzsi: 今 年
hiragana: の に は が し た い
katakana: プ レ ゼ ン ト
latin írás: X m a s
görög írás: α

Majd így folytatja:

“Íly módon a japán nyelv-beleértve a jövevényszavakat is- lejegyzésére különféle írásrendszereket vegyítenek össze”
(「外来語を含めた日本語を表記するために、このように様々な文字体系が取り混ぜられている」)

Na most ezen a görög íráson fennakadtam, ugyanis a szakszavakon kívűl (pl γ線 gamma-sugár, π中間子pion) nem sok olyan jövevényszó jut eszembe, amelyet egészében vagy csak egyes részeiben görög írással jegyeznének le. A fenti +α esetében sem kell ragaszkodni a görög betűkhöz, simán le lehet írni katakanával is (プラスアルファ).

Úgyhogy első lépésben megnéztem, hogy a Japán nyelv nagyszótárának netes változatában (日本国語大辞典 JapanKnowledge) milyen görög írásos nem szakszavakat találni. Az eredmény nulla. Ugyan volt olyan kifejezés, hogy アルファ で ありオメガである, de ez is katakanával íródott.

Ezek után felmentem a 少納言-ra, mely a modern japán írott nyelv korpusza 1億500万 szóval 😊 A példák 11 féle forráscsoportból származnak, mint pl Yahoo blogbejegyzés, újságcikk, tankönyv stb; a szövegek 1971 és 2008 között jelentek meg. Ez esetben is a görög betűkre kerestem rá (szakszavak ismét kizárva). Íme:

・ +α: 127 találat, de ezek között volt fizika tankönyv is.

・ β版:14 találat.

És kb ennyi (természetesen benne van a pakliban, hogy elsiklott valami felett a figyelmem).

Szóval ez alapján a görög írás leginkább szakszavakban fordul elő, de gyakran felhasználják őket a 顔文字-k készítéséhez is, pl:  Ψ( `∀´ )Ψ ウケケケケケ 
Illetve találtam egy példát, ahol is az おっぱい (cickó) szóra a π betűvel utalt a blogger- lásd még doufukuai bejegyzését a ギャル文字-ról.

「μstar」の画像検索結果
                                      μstar pontgyűjtés




2019年8月1日木曜日

Kínai eredetű koreai szavak


 Nézegettem a Nihongogaku日本語学 c. kiadvány egy régebbi, 2011. júliusi
számát, amely az újkori sino-japán szókinccsel foglalkozik(近代の漢語), de
persze kitér a sino-vietnámi és a sino-koreai szavakra (近代韓国の漢語とその出
自、吉本 一) is. Ez utóbbi ötös számú végjegyzetében bemutat pár olyan szót,
amelyek a kínaiból származhatnak:

筆  
墨  
契  
書    
銭   (japán zeni, aminek a Japán Nyelv Nagyszótára 日本国語大辞典szerint den / deni / deno / dene nyelvjárási alakjai is létezn/tek)
/邸   (a japán tera szót ebből is szokták származtatni *)
佛陀  부텨 부처  (japán hotoke?)
時  적제
尺   (a japán szaka szó is ennek a kínai szónak a korai átvétele lehet)
矢   

Az újkorban (近世) a következő szavak kerültek a koreaiba:

木綿  무명
白菜  배추
蜜蠟  미라
烏賊魚  오즤유  오징어
地龍  디룽 지렁이
眞的  진디 진짜
假的  갸디 가짜


* Bjarke Frellesvig A History of the Japanese Language. Cambridge University Press 2010: 144-150.

2019年7月16日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai


『日本語学』 492号 20195月特大号

◆新学習指導要領に向けて 国語の授業をどのように考えるか

 Ⅰ 中学校

〇新学習指導要領が求める中学校国語の授業——今改訂を受けてどこに向かい何に気を付けるか—— 折川司

〇社会生活の中で生きてはたらく言語能力を育成する言語活動と学びのプラン——場の状況に応じて即興的なスピーチをしよう—— 三藤敏樹

〇新学習指導要領が求める中学校国語の「話すこと・聞くことの授業」——授業の中の悩みとそれを改善するための新学習指導要領の活用と実践—— 田口尚希

〇新学習指導要領が求める授業——「書くこと」の授業を例にした、「主体的・対話的で深い学び」の授業改善—— 土持知也

〇新学習指導要領の目標の実現に向けた「読むこと」の授業——『少年の日の思い出』—— 三冨洋介
  

Ⅱ 高等学校

〇「現代の国語」の授業を考えるために必要な三つのこと——年間指導計画・評価・「読むこと」——幸田国広

〇「言語文化」の授業をどう考えるか——人物像を捉える学びを例として——
藤森裕治

〇「論理国語」の授業をどう考えるか——多彩な授業づくりを進めるための視点—— 
渡邉本樹

〇「文学国語」の授業をどう考えるか 山元隆春

〇高等学校「国語表現」の授業をどう考えるか——学習指導計画の作成と評価——
田中宏幸

〇「古典探究」の授業をどう考えるか………渡部泰明

〇新学習指導要領が求める高等学校国語の「話すこと・聞くこと」の授業——「話すこと・聞くこと」の授業を確実に改善するために必要なこと—— 田中洋美


〇社会に開かれた「書くこと」の授業——主体的な表現者として他者との関わりの中で成長するために—— 河手由美香 

〇高等学校の授業は変わるのか?——新学習指導要領が求める高等学校国語の「読むこと」の授業—— 内田浩文

〇高等学校「知識及び技能」の指導の留意点………山下直 »»»


【連載】

[ことばのことばかり]………はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]………吉久保道明
[漢字を追いかける]………笹原宏之



『日本語学』通巻493号 (第386号)20196月号

〇人生の知恵――笑いの発想と表現―― 中村明

〇ことばと笑いと狂言と――ユーモアのあるセリフのハイライト―― 長島平洋

〇《笑いの意味》を考える最初の一歩のために  片岡宏仁

〇古典芸能のことばと笑い――狂言、ことばに依る笑い―― 田口和夫
 
〇大衆芸能のことばと笑い………サンキュータツオ

〇掛け合いが生み出す笑い――漫才の賢愚二役の掛け合いの型―― 日高水穂

〇日本を代表するコミュニケーション文化「漫才」――「教育漫才」が教育を改革する―― 田畑栄一
 

【連載】

[ことばのことばかり]………はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]………木村崇
[漢字を追いかける]………笹原宏之



『日本語学』 通巻494号 (第387号) 20197月号

◆和製のことば・和製の文字

〇和語の特色  沖森卓也

〇和製漢語の歴史と課題  陳力衛

〇字音声調から漢語アクセントが形成されるまで――「規範」から「逸脱」に視点を移すこと―― 加藤大鶴 

〇和製漢字(国字)・和製異体字研究の概況  菊地恵太

〇字義の和化と和製の字義――借用形式の観点から――ジスク・マシュー

〇和製英語――悪習との訣別――  田野村忠温
 
   
【連載】

[ことばのことばかり]………はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]………日比野進
[漢字を追いかける]………笹原宏之




『日本語学』 通巻495号 (第388号) 20198月号

〇日本語学、日本語教育文法のゼミナール――「真正しさ」を追及する場として――
庵功雄

〇日本語史演習  大木一夫

〇方言学のゼミナール――甲南大学方言研究会の調査・研究実践報告―― 都染直也

〇「ことばと社会」のゼミナール――初年度教育から「テーマは自由!」のゼミ論・卒論まで―― 田中ゆかり

〇会話分析のトレーニング・セッション 西阪仰

〇アメリカの大学院で教える第二言語習得研究コース ウェイ諸石万里子

 

【連載】

[ことばのことばかり]………はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]………川井彩
[漢字を追いかける]………笹原宏之



國語國文885号(通巻1017号)



建仁寺両足院所蔵『黄氏口義』「演雅」翻刻と注釈 (松本朋子・石丸羽菜・黄氏口義研究会)



『國語國文』886号(通巻1018号)

〇 大佛次郎『帰郷』の成立  (斎藤理生)

○家もあらなくに――〈「家」と「旅」〉の和歌解釈への適用の問題――  (関谷由一)

○伝藤原公任筆『古今和歌集』の用字法  (渡辺悠里子)





『國語國文』887号(通巻1019号)

○『双蝶記』の長編構成――〈読本的枠組〉の定位――  (大高洋司)

○『源氏物語』における「孝」の方法――「孝」の用例を起点として――  (森あかね)






『國語と國文學』 20195月特集号  通巻1146号(第96巻第5号)

○上代を中心とするシク活用形容詞の語基と語幹(蜂矢真郷)

○木簡を日本語資料として利用する(犬飼隆)

○訓点の信憑性について(小助川貞次)

○抄物研究の視点(木田章義)

○中世国語辞書の特質と研究法(高橋久子)

○キリシタン文献の典拠問題(豊島正之)

○新出伊勢本節用集是心本解題稿(佐藤貴裕)

○近世語資料としての近世節用集(高梨信博)

○洒落本の江戸語と人情本の江戸語──指定表現の否定形態を例として──(岡部嘉幸)

○十九世紀の文法研究 ――オランダ語・日本語の品詞分類に与えた漢語学の影響――(服部隆)

○近代文法用語の成立と学校国文法――「順接・逆接」をめぐって――(山東功)

◇国語と国文学 総目次



『國語と國文學』 20196月号  通巻1147号(第96巻第6号)


○『国性爺合戦』四段目「九仙山」の演技と演出 ──竹田からくり「九仙山操音曲」を手がかりに──(山田和人)

○都賀庭鐘『義経磐石伝』典拠考(劉菲菲)

○「怪奇小説」の記述作法──夢野久作『木魂』論──(加藤夢三)

○鶴峯戊申『語学新書』に見られる「格」が示すもの(服部紀子)

○書評・三木雅博著『平安朝漢文学鉤沈』(宋晗)

○書評・田坂憲二著『源氏物語の政治と人間』(井内健太)

◇国語と国文学 総目次


『國語と國文學』 20197月号 通巻1148号(第96巻第7号)

○鈴木清順監督の映画『陽炎座』――あるいは映画を通しての泉鏡花考――(守安敏久)

○明治以降の「浮世風呂」(吉丸雄哉)

○井伏鱒二「二つの話」論――〈戦争〉と〈敗戦〉の狭間で――(丁世珍)

○命令形式から条件形式へ(北﨑勇帆)

○書評・平野多恵著『明恵 和歌と仏教の相克』(近本謙介)

○紹介・長友千代治編著『江戸時代生活文化事典 重宝記が伝える江戸の知恵』(梁誠允)

◇新刊書情報 


『國語と國文學』 20198月号 通巻1149号(第96巻第8号)


○活用語由来の訓仮名(沖森卓也)

○八犬士の誕生(大屋多詠子)

○高村光太郎『道程』後期論――〈自然〉と〈生〉――(長尾建)

○日本語における注釈標識「~には」類の発達(靳園元)

○書評・松田聡著『家持歌日記の研究』(鉄野昌弘)

○紹介・長谷川強監修・『浮世草子大事典』編集委員会編『江戸時代の社会・風俗がわかる 浮世草子大事典』(藤井史果)

◇新刊書情報


2019年5月5日日曜日

A dzsürcsi írás modern felhasználása 現代の女真文字


  Már rég volt mandzsus-dzsürcsis bejegyzés, így pont jól jött, hogy eszembe jutott a néhai (?) qiren.cn mandzsus honlap, ami már leginkább csak archiválva érhető el.
Ennek fejlécén mandzsu (ᠰᠠᡳᠨ ᠰᠠᠪᡳᠩᡤᠠ ᠮᠠᠨᠵᡠ sain sabingga manju), kínai (吉祥満族) és dzsürcsi felirat (lásd a képet) olvasható.







 A mandzsu és kínai szöveg tartalma megfeleltethető egymásnak, de mi a helyzet a dzsürcsivel?  Nosza, előkaptam Jin Qi Cong 金啓孮 szótárát (dʒuʃә bitxә bunәku 女真文辭典, 香港啓文書局 1986), és nekiálltam  kibogarászni az írásjegyeket.
Lássuk! (a dzsürcsi szöveg balról jobbra olvasandó, így ebben a sorrendben közlöm az írásjegyek olvasatát kínai hangátírásban, zárójelben a szótár idevágó oldalszámával)

(231)
(23)
/ 武(198(a dzsürcsi karakter talán a  írásjegyből származik)
(28)
(211)
(67)
(287)
非 (117)
/ (21)

Ez alapján a szöveg olvasata 満州兀恩里因你非本, amiből a 満州 [man dʒou] a mandzsu név átírása, a 兀恩里因 [u-ən li-in] nagy valószínűséggel a kínai 文林 wén lín átvétele, a [ni] birtokosrag, a 非本 [fi-bun] pedig a szótár szerint lámpást () jelent. Tehát a felirat értelmezése valami olyasmi lesz, hogy 満州文林的燈, azaz „a mandzsu szövegek lámpása” vagy „fáklya a mandzsu irodalomhoz”. (aki jobb fordítást tudna, ne tartsa magában)



2019年5月3日金曜日

Pecsét az istenek korának írásával  アヒルクサ文字のはんこ


   


Egy ismerős házában jártam tegnap, aki megmutatta a családfáját, és annak mintegy kiegészítéseként szolgáló falitekercset, ami az ősi Sóva korban készült.
A tekercs szövegét egy bizonyos Szakurajama dzsindzsa 櫻山神社 (Hirosima pref., Fukujama?) papja írta, de ami számomra leginkább érdekes volt, az a szöveg feletti pecsét felirata.
  Ennek közepén pecsétírással a 櫻山神社 kandzsik olvashatók, de körülötte négy fura karakter látható. Elsőre dzsindaimodzsira tippeltem, és tényleg az volt, pontosabban hifumi szóso 日文草書, vagy más néven ahirukusza modzsi アヒルクサ文字.  Harada Minoru 原田実 és egy edo kori forrás¹ alapján sikerült dekódolni a szöveget, ami ha minden igaz, a mimamori szót adja vissza.
Arról korábban is tudtam, hogy  dzsindzsákban is találkozni e ősinek mondott írással, de ténylegesen csak most találkoztam először ennek modern termékével.


¹ 原田実著(2007)『図説神代文字入門』 BNP
      平田 篤胤『神字日文伝 下巻』 伊吹迺屋, 文政7[1824]

2019年4月1日月曜日

Az új uralkodói korszaknév a Reiva 新元号:令和 





  Mivel májusban császárváltás lesz, ma (bolondok napja) bejelentették az új uralkodói korszaknevet (gengó 元号), mely a Reiva 令和 lett. Hat javaslat közül választották ki, a vesztes öt a következő: 久化 Kjúka英弘 Eikó, 広至 Kósi , 万和 Banna , 万保 Bampó.   Az új korszaknév kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy két kandzsiból álljon, legyen könnyen leírható, ne legyen mindennapi használatban illetve hogy a múltban nem használták gengóként.
 Mivel ez kínai szokás, általában kínai klasszikusokból szokták kiválasztani a kérdéses írásjegyeket, de idén először japán műből vették, mégpedig a legrégibb versantológiából, a Man’jósúból 万葉集. Igaz, a kérdéses szöveg kínaiul (kambun 漢文)  íródott😊

「梅花卅二首 并序 天平二年正月十三日、萃于帥老之宅、申宴會也。于時、初春月、氣淑風。梅披鏡前之粉、蘭薫珮後之香。」

Tehát az új gengó令月 ”szerencsés hónap” és a 風和 „ a szél enyhe” kifejezések első és második írásjegyéből származik („szerencsés és enyhe / kellemes”??). 
Végső soron pedig a fenti idézet is kínai előképre megy vissza:
蘭亭序: 「是日也天朗気清恵風和暢」 (日本古典文学全集[7]萬葉集(2) P.40


令和  

sino-japán olvasat: reiva

sino-koreai olvasat: 영화 yeonghwa

sino-vietnámi olvasat: lnh hoà

pǔtōnghuà: lìng hé


Néhány adat a gengóval kapcsolatban:

※ Gengó jelenleg csak Japánban használatos, a környező országokban a XX. század első felében hagytak fel a használatukkal:

       Korea 1910: 隆熙 /융희 yung hwi 4. éve
       Cs’ing-dinasztia ()1912: 宣統 Xuāntǒng 3. éve (mandzsu gehungge yoso  ᡤᡝᡥᡠᠩᡤᡝ ᠶᠣᠰᠣ )
       Mandzsukuó(満州国)1945: 康德 Kāngdé 12. éve
       Vietnám 1945: Bảo Đại 保大 20. éve

 Japánban 645-től 2019 márciusáig 247 gengó volt bevezetve, a 令和 a 248. Kínában 498 gengót használtak, de ebben benne van a Liao(遼), Csin(金)és a Nyugati Hszia(西夏) dinasztia is.

※ A gengók többsége két írásjegyből áll, de a VIII. századból találni olyat is, ami négyből:

天平感宝 tempjó kampó 749
天平勝宝 tempjó sóhó 749-757
天平宝字 tempjó hódzsi 757-765
天平神護 tempjó dzsingo 765-767
神護景雲 dzsingo keiun 767-770

  Japánon kívűl találni három, négy, sőt hat írásjegyből álló gengót is:

始建国 Hszin () 9-13
中大通 Déli Liang (南朝梁) 529-534
中大同 Déli Liang (南朝梁) 546-574
太平真君  Északi Vej (北魏) 440-451
延嗣寧国  Nyugati Hszia (西夏)1049
建中靖国 Északi Szung (北宋) 1101
天賜礼盛国慶 Nyugati Hszia (西夏) 1070-1074
天授礼法延祚 Nyugati Hszia (西夏) 1038-1048    stb

※ Ezt a 247 gengót 72 kandzsi kombinációjával hozták létre, a legtöbbet használt kandzsik a következők: 永, , , ,
    Az új gengóban a 令 először fordul elő, de a 和 már gyakorlott játékos a terepen.

※ Előfordult, hogy ugyanazt a gengót más dinasztiában / országban is használták:

      神亀 Északi Vej (北魏) 518-520, Japán 724-729
 天保  Északi Cs’i(北斉)551-559, Kései Liang(後梁)562-585, Japán 1830-1844
 天禄 Liao () 947-951, Japán 970-973    stb

   Azonban Japánon belül nincs arra példa, hogy ugyanazt a nevet többször is felhasználták volna.

※ Szeimei 斉明, Tencsi 天智, Temmu 天武 és Dzsitó 持統 császár(nő) uralkodása alatt nem volt gengó bevezetve

※ Ugyanazon császár alatt többször is változhat a gengó (pl szerencsés vagy szerencsétlen események, előjelek hatására), de az „egy császár, egy korszaknév” (一世一元)-re már a IX. századból is van példa (Japán, Kína, Pohaj 渤海), sőt, a Ming és a Cs’ing-dinasztiára is ez a jellemző (egy kivétellel). Japánban is a Meidzsi korszak óta ez a trend.