Siratori Kurakicsi （白鳥庫吉） 1902 januárjában érkezett Budapestre, amiről beszámolt a Vasárnapi Újság 49. évfolyamának 17. száma is. A cikkben közzétették Siratori versét is, latin betűs átírásban, amihez mellékelték a magyar fordítást is.
A tanka-költemény latin betűkkel:
Tatji wakare
Jkujo henuran!
Harakarano
Juisijenu katare
Haruno jono czuki.
És a magyar fordítása:
Mióta ők elváltak,
Mennyi év telt el!
A testvéreknek
Ősmúltját te mondd el
Oh hold, a tavaszi éjen!
A latin betűs átírás elég sajátos, a "tji" nekem holland megoldásnak tűnik, de osztán ki tudja, hogy honnan vették :)
A negyedik sorban olvasható "juisijenu" is meglehetősen gyanús, én az "inisieno" （古の） elírására tippelnék, azonban ez így is nyolc szótagot tesz ki - a tankának 5-7-5-7-7 szótagú sorokból kell állnia, ezért az alábbi módon javítottam ki a verset:
Tacsivakare (5)
Ikujo henuran! (7)
Harakarano (5)
Inisie katare (7)
Haruno jono cuki. (7)
立ち別れ
幾世経ぬらむ
同胞の
古語れ
春の夜の月
2013年4月22日月曜日
2012年3月22日木曜日
Az iroha-uta egy korai magyar fordítása いろは歌の古いハンガリー語訳
Az iroha-uta magyar fordítása 1875-ből (!):
...Minden gyermeknek legelőször is az Irovát kell Japánban megtanulnia, épen ugy, mint nálunk az ABC-t. Az Irova négy sorból áll s nem magán- és mássalhangzókat foglal magában, hanem a japáni nyelv alaphangzóit, melyeknek száma 48-ra tehető s egy kis költeményt képeznek, melynek kezdő szava Irova; innen kapta nevét is. A kis költemény értelme magyarul körülbelől ez:
„A szin és élet múlékonyak.
De mi is lehetne ezen a világon állandó ?
A mai nap a semminek mély örvényében enyészett el.
Egy álom töredékeny képe volt az;
legcsekélyebb nyugtalanságot sem okozhat nekünk."
...
Japán hajdan és most. IV.
Vasárnapi Ujság - 22. évfolyam, 38-dik szám, 1875. szeptember 19.
...Minden gyermeknek legelőször is az Irovát kell Japánban megtanulnia, épen ugy, mint nálunk az ABC-t. Az Irova négy sorból áll s nem magán- és mássalhangzókat foglal magában, hanem a japáni nyelv alaphangzóit, melyeknek száma 48-ra tehető s egy kis költeményt képeznek, melynek kezdő szava Irova; innen kapta nevét is. A kis költemény értelme magyarul körülbelől ez:
„A szin és élet múlékonyak.
De mi is lehetne ezen a világon állandó ?
A mai nap a semminek mély örvényében enyészett el.
Egy álom töredékeny képe volt az;
legcsekélyebb nyugtalanságot sem okozhat nekünk."
...
Japán hajdan és most. IV.
Vasárnapi Ujság - 22. évfolyam, 38-dik szám, 1875. szeptember 19.
2012年2月17日金曜日
Petőfi újra ペテーフィ再び
Vasárnapi Ujság, 1880. aug. 2. :
「いつぞや逢ふた其の時は未だ暖かき春景色」
A teljes japán fordítás megtalálható a Birodalmak asztalánál c. könyv 182. oldalán is, de ami itt igazán érdekes, az a kínai fordítás. Érdekes lenne utánajárni, hogy ki fordította le a verseket, és azokat hol adták ki?
(Hogma neve helyesen Honma Kijoo 本間清雄)
「いつぞや逢ふた其の時は未だ暖かき春景色」
A teljes japán fordítás megtalálható a Birodalmak asztalánál c. könyv 182. oldalán is, de ami itt igazán érdekes, az a kínai fordítás. Érdekes lenne utánajárni, hogy ki fordította le a verseket, és azokat hol adták ki?
(Hogma neve helyesen Honma Kijoo 本間清雄)
2011年2月5日土曜日
東郷 平八郎を讃えるハンガリー語の詩 (1906年) Egy magyar nyelvű vers Tógó admirálisról
Az alábbi versre a Vasárnapi Újság 1906-os karácsonyi különszámában bukkantam rá.
Sajó Sándor: Togo (シャヨー・シャーンドル：東郷)
Sajó Sándor: Togo (シャヨー・シャーンドル：東郷)
2010年3月7日日曜日
Japáni képek a Vasárnapi Ujságban 十九世紀のハンガリー人から見た日本
19世紀の「日曜日の新聞」 （Vasárnapi Ujság）のイラストです。
A Vasárnapi Ujság japán tárgyú illusztrációi.
19. зууны японы сэдэвтэй зурагнууд.
A Vasárnapi Ujság japán tárgyú illusztrációi.
19. зууны японы сэдэвтэй зурагнууд.
登録:
投稿 (Atom)
