2019年2月7日木曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai


『日本語学』 20191月号 通巻488号 (第381号)

◆『分かり合うための言語コミュニケーション(報告)』について

〇「分かり合うための言語コミュニケーション」によせて 沖森卓也

〇『分かり合うための言語コミュニケーション(報告)』――国語施策における位置付けと審議の経緯―― 武田康宏
 

〇 言語コミュニケーションにおける四つの要素について――書き言葉の語彙・表現から考える―― 関根健一
 

〇情報化時代の言語コミュニケーション――媒体・手段の特性と年代差―― 田中ゆかり
 

〇わかりあえるコミュニケーションとは?――コミュニケーションをめぐる八つの幻想―― 石黒圭
 

〇感じのいい表現・感じの悪い表現 塩田雄大

〇「分かり合うためのコミュニケーション」の課題 森山卓郎

〇【コラム】言語コミュニケーションと裁判員制度 入部明子

〇【コラム】共有された世界を作ろう! 福田由紀


【連載】

[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]藤村絢子
[漢字を追いかける]笹原宏之
[百人一首を味わう]齋藤希史・鈴木崇大




『日本語学』 20192月号 通巻489号 (第382号)

◆書き言葉の敬語

〇書きことばにおける敬語的表現――現代までの文字・表記の使用法を中心に――
 笹原宏之

〇平安時代語の敬語の形態論 近藤泰弘

〇書き言葉コーパスに見る尊敬表現――「お(ご)~になる」「お(ご)~なさる」をめぐって―― 小椋秀樹
 

〇敬語と新聞――朝日新聞に見る敬語報道の変遷―― 前田安正
 

〇女性手紙文の待遇性と性別性 ――明治から平成まで―― 茗荷円

〇宛名の「殿様問題」 氏原基余司

Emailの敬語 阿部貴人

【連載】

[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[校閲記者のこの一語]薄奈緒美
[百人一首を味わう]浅見和彦・馬場あき子



『國語と國文學』 20191月号 通巻1142号(第96巻第1号)

○疑問文の文末音調による系統内類型論の試み──イントネーション研究のために──(木部暢子)

○『千五百番歌合』恋部の先行作品摂取(岡本光加里)

○明治期の「烈女伝」の一端――「烈女ふじ」を題材として――(神林尚子)

○ノ無し疑問文と代弁的質問(林淳子)

○書評・裵寛紋著『宣長はどのような日本を想像したか 『古事記伝』の「皇国」』(山下久夫)

○書評・藤本灯著『『色葉字類抄』の研究』(磯貝淳一)
◇新刊書情報
◇国語と国文学 総目次



『國語と國文學』 20192月号  通巻1143号(第96巻第2号)

○藤原宇合の文藻――風土記への関与を中心に――(瀬間正之)

○『正治初度百首』再考――新出「射山百首和歌」(林原美術館蔵)より――(山崎桂子)

○「大した/大して」の成立と展開(深津周太)

○芥川文学における〈神聖なる愚人〉の信仰と言葉(永森和子)

○書評・新沢典子著『万葉歌に映る古代和歌史 大伴家持・表現と編纂の交点』(奥村和美)
○書評・高木和子著『源氏物語再考 長編化の方法と物語の深化』(田坂憲二)
◇国語と国文学 総目次




『國語國文』 881号(通巻1013号)

○平将軍貞盛の将門討伐譚形成の前提について  (佐々木紀一)

○国文学研究資料館蔵「毘沙門堂本古今集註」奥書類試読――生成過程の推考を兼ねて――  (舟見一哉)

○助動詞マシの意味  (古川大悟)



『國語國文』882号(通巻1014号)

○下冷泉持為『古今和歌集抄』と冷泉家の歌学  (長谷川千尋)

○芥川龍之介「山鴫」――原稿・草稿からの考察――  (奥野久美子)

2019年2月5日火曜日

Indonéz kurzus


  Január végén részt vettem az egyik helyi egyetem ingyenes indonéz gyorstalpalóján, ami tkp 4x2,5 óra volt, hétfőtől-csütörtökig. Két okból jelentkeztem a tanfolyamra: 1. érdekelt maga a nyelv szerkezete, 2. szerettem volna a diákjaim bőrébe bújni, azaz megtapasztalni, hogy milyen az, amikor teljesen ismeretlen dolgokat akarnak az ember fejébe tömni.
A tavalyi kurzus fényképeit látva minimális résztvevőre számítottam, ehhez képest az első nap kb negyvenen tolongtunk a teremben. A többség 50+-nak tűnt, de volt egy-két fiatalabb arc is, sőt, kisgyerekes család is érkezett. Azért volt lemorzsolódás is, de az elmondható, hogy nagy volt az érdeklődés. Sajnos ahogy az lenni szokott, itt is volt egy igen ellenszenves figura, aki az első napot mindjárt késéssel kezdte, majd elkezdett óra közben pampogni, hogy miért nincsen szabad hely-egyébként volt, a mellettem levő szék is üres volt. Második nap, amikor a fordítási gyakorlatok során rá került a sor, volt pofája visszakérdezni, hogy „De most mér’ én?”. Iszonyatos gáz volt, de szerencsére nem jött többet.

   Az oktató japán volt, aki indonéz politikatörténettel foglalkozik, de emellett értelemszerűen indonéz nyelvtanárként is tevékenykedik. A tananyagot is ő állította össze, és volt nagy meglepetés hétfőn, amikor kaptunk egy kb 200 oldalas, A4 méretű paksamétát. Aztán kiderült, hogy tévedés az egész, mert ez az egyetemi, kétéves kurzus anyaga volt. Kedden aztán megkaptuk a „helyes” dossziét, de ez is volt vagy 70 oldalas.

Az óra két részből állt: volt egy kb 70 perces kezdő kurzus, majd pár perces szünet után következett a haladó csoport, de ajánlott volt az egészet  végigülni. Maga az óra nyelvtani magyarázatokból, illetve az azt követő fordítási gyakorlatokból állt. Mivel az indonéz szórend bizonyos esetekben hasonlít az angoléra, a tanárbácsi valamiért úgy érezte, hogy az indonéz példamondatok után megadja a katakana-angol változatot is, de szerintem ez teljesen felesleges volt. Ettől eltekintve baromi érdekes és szórakoztató volt az egész, megérte rá jelentkezni. Visszatérve a szórendre, bizonyos esetekben ugyanaz, mint a magyar, tehát
 Ini [ez] buku [könyv], Ini [ez] apa [mi],
vagy Ini [ez] bukan [nem] buku [könyv] stb. 
 Szóval ez nem is volt vészes, és hamar meg lehetett szokni az olyat is, mint pl  
Anda [ön] tinggal [lakik] di [ –ban] mana [hol],
 de számomra a hosszú jelzős szerkezetek kissé fárasztóak voltak:
Kamus [szótár] besar [nagy]  bahasa [nyelv] Jepang [Japán] baru [új] saya [én] ini [ez a].

Természetesen 10 óra tanulás után nem vált senki perfekt indonézzé, de a nyelv alapjairól viszonylag átfogó képet kaptunk (kivéve talán az igéket: ada berada, keberadaan, mengadaada stb), megkönnyítve a további tanulmányokat.
Szívesen résztvennék további kurzusokon is.