2010年11月17日水曜日

Könyvajánló - japán nyelv-és írástörténet 2. 日本語史などに関する書籍のお薦め

Ezúttal is ajánlanék néhány könyvet japán nyelvi témákban:


1. 金文京著『漢文と東アジア―訓読の文化圏』 岩波新書 2010年
Elsősorban a japán és a koreai kun olvasattal foglalkozik, de kitér az (történeti )ujgur, a vietnámi és a kitaj olvasati módokra is.
 

2.  徳川宗賢著『日本の方言地図』 中公新書1979年  
Jó kis bevezető könyv a japán nyelvjárásokba.
 
3. ジョアン・ロドリゲス著 池上岑夫訳『日本語小文典 上下』岩波新書 1993年・2007年
Ez a könyv Joam Rodriguez: "Arte Breve da Lingoa Iapoa tirada da Arte Grande da mesma Lingoa, pera os que começam a aprender os primeiros principios della" című, 1620-ban megjelent japán nyelvtanának japán fordítása. Aki érdeklődik a korabeli japán nyelv iránt, annak mindenképpen tudom ajánlani.



Rodriguez másik japán nyelvtanát(Arte de la lingoa de Iapam -日本大文典) franciára is lefordították a 19. században- ez már a guglin is elérhető:
João Rodrigues, Abel Rémusat : Élémens de la grammaire japonaise. 1825

2010年11月8日月曜日

KOKЄ TOCTE NO ROMAЄ, avagy újabb kísérlet egy latin alapú japán abc-re

"Az új japán írás"  folytatásaként


A bibliafordító Szakon Josiszuke (左近義弼) 1917-ben jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új latin betűs írásmódot tette közzé. A könyv előszavából megtudjuk, hogy a japán nyelv kihalhat, ha nem a latin betűkkel jegyzik le, de ha nem is hal ki, a japán kultúra veszélybe kerülhet : "mivel a  japánnal együtt az altaji nyelvcsaládba tartozó, Európában beszélt magyar és finn is  a latin írást használja, így a japán nyelv is a kultúrnyelvek közé kerülhet  a latin abc használatával."
Azt tudni kell, hogy ebben  a korban Japánban még a  régi kana-helyesírást használták, ami nem a beszélt nyelvet tükrözte,  pl a  kó szótagot a következő módon írhatták le:
 かう、かふ、こう、こふ

Másrészt a beszélt és az írott nyelv között is még jelentős távolság állt, így gondolhatta Szakon, hogy a latin betűk jelenthetik a megoldást.

Az abc és jellemzői:




-kisbetűk, nagybetűk
-nyomtatott és írott forma
-nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között:

GOXSO ご馳走 (ごちそう), FAKCO  百姓 (ひゃくしょう), TAIKO 太鼓 (たいこ)stb

-néhány latin betű, mellékjellel vagy anélkül az -i / -u -ra végződő szótagokat jelöli, pl;

F: ひ
₣: び
H: ふ
T: つ
V: み
C: し
Є: じ

stb.

Jöjjön néhány gyakori kifejezés ezzel az írással:

YOROCK: よろしく

KOÑJX WA: こんにちは

HAЄMEMACTE: はじめまして


Végül egy mintaszöveg:



参考文献

左近義弼著「国字としてのローマ字」1917年

2010年11月1日月曜日

Nagojai nyelvjárás 名古屋辯

Aicsi prefektúra (愛知県)  Honsú Csendes-óceánra néző részén található, központja Nagoja (名古屋). A nagojai nyelvjárás főbb jellemzői:
Mivel a  keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el,  mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást  ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről.  Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:


アイ・アエ:[æ:]

ウイ:[y:]

オイ:[ø:]

Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?


Aicsire jellemző még  az 杁 iri  kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek,  "helyi írásjegynek"nevezi.
Pl:  杁中 irinaka,  杁ヶ島 irigasima stb.


Néhány kifejezés:

行こまい: 行きましょう

しよまい: しましょう

たーけ: バカ

えらい、えりゃあ: 疲れた

やっとかめ: ひさしぶり


食べやあ: 食べなさい

寝やーよ: 寝なさい

~してかん: ~してはいけません。

だがや: です

~だら: ~だろう


あらすか/あれせん: ありません

やらないかん: やらなければならない

きいない: 黄色

További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on  olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet  is készíthetnek belőle.


参考文献

あらかわそおべい著1972年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや~名古屋弁』リベラル社2009年