A kokudzsi vagy más néven vadzsi (倭字/ 和字)/ vazokudzsi (和俗字) / vaszeikandzsi (和製漢字)meghatározása kutatónként eltérő, az alábbi meghatározás a „Kandzsi jóran” című kiadványon alapul:
- a kandzsik mintájára alkotott írásjegyek
pl: 畑 hata(ke): szántóföld, 凩 kogarasi: hideg téli szél
- olyan kandzsi, amit Japánban más jelentésben használnak mint Kínában
pl: 偲ぶ sinobu: visszaemlékezik, felidéz
- olyan kandzsi, aminek a kiejtése ismert, de a jelentése nem maradt fent. Ehhez a japánok egy-egy japán szót társítottak.
pl: 雫 (da) sizuku: csepp
- a kandzsi egyes elemeinek megváltoztatásával létrejött írásjegy
蛸 → 鮹 tako: polip
- az Edo-és Meidzsi-korban a nyugati orvostudomány, matematika stb átvételekor alkotott írásjegyek.
哩 mairu: mérföld
腺 szen: mirigy
☆ ☆ ☆
A kokudzsiknak alapvetően csak kun (訓)olvasata van, de vannak olyan kokudzsik, amelyeknek:
- on és kun olvasata is van
働 hataraku,hataraki, kaszegi / dó stb
-csak on olvasata van
腺 szen stb
- az olvasata holland, francia stb jövevényszón alapul
錻 buriki ← holland Blik stb
A legrégibb ismert kokudzsik a 8. századból valók, a Kodzsikiben (古事記) a 俣,鞆, Nagaja-no-Ókimi palotájának feltárásakor talált falemezen a 鰯 írásjegyek láthatók.
A 9. század végén szerkesztett Sinszen dzsikjóban (新撰字鏡) már 400 „japán írásjegy” található, bár feltehetően nem mind kokudzsi.
A kokudzsival kapcsolatos első komolyabb munka Arai Hakuszeki (新井白石) „Dóbun cúkó” (同文通考) c. könyve. Arai definiálta elsőként a kokudzsit, és a könyvében összegyűjtött 81 (valójában ezek között öt kandzsi is van: 栬、柾、諚、鴴, 鮩 ) írásjegyet, amit gyökök szerint csoportosítva sorol fel, megadva az olvasatukat és a jelentésüket.
A legtöbb kokudzsit összegyűjtött szótár (『国字の字典』) 1990-ben jelent meg, az írásjegyek száma az első kiadásban 1553, a második kiadásban már 1597.
A kokudzsik kialakítási elve:
1. On vagy kun olvasatú kandzsik összevonása
麻 ma + 呂 ro → 麿 maro
十 to + 十 to → toto
2. Gyökből ( 部首) és fonetikai elemből ( 声符) álló írásjegyek (keiszei /xingsheng 形声):
衤 ruha + 妻 cuma → 褄 cuma (a kimono egy része)
衤 ruha + 上 kami + 下 simo → 裃 kamisimo (Edo-kori viselet neve)
3. Összevont jelek (kaii / huiyi 会意):
山 hegy+ 上 fent + 下 lent → 峠 tóge: hágó
辶 út + 十 kereszt → 辻 cudzsi: útkereszteződés
几 szél (egyszerűsített forma) + 巾 szövet → 凧 tako: papírsárkány
4. Kandzsik egyszerűsítése:
韵 → 匀 → 匂 nioi: illat
5. Kandzsi elemek kicserélése vagy hozzáadása:
旗 zászló + 竹 bambusz → 籏 hata: zászló
鉾 → 桙 hoko: alabárd
6. Katakana és kandzsi összevonása:
ト + 云 →
7. Nyugati latinbetűs rövidítések átvétele:
℥ (ounce) →
G (grein) →
8. Kurzív írásos (草書) kandzsik félreolvasása:
俟 → 俣
A kandzsi kultúrkör más népei is megalkották saját írásukat a kínai írás alapján , a legismertebb a koreai kukdzsa 國字 (pl:畓, 夻, 巭 stb) és a vietnámi chữ nôm 字喃, de ezenkívűl érdemes még megemlíteni a régi bai 白, miao 苗 és a zhuang 壮 sawndip írást is.
参考文献
『新撰字鏡』
『和漢三才図会』
新井白石著1760年『同文通考』
エツコ・オバタ・ライマン著『日本人の作った漢字』南雲堂
飛田良文 監修・菅原義三編 1990年 『国字の字典』
笹原宏之著2006年『日本の漢字』 岩波新書
王锋著 『从汉字到汉字系文字 』民族出版社
『實用大玉篇』
『漢字源』 学研
西田龍雄著1984年『漢字文明圏の思考地図』
笹原宏之2007年『国字の位相と展開」三省堂
『世界文字辞典』
『西洋度量考』
『日本語学研究事典』
国語調査委員会編『漢字要覧』1908年
登録:
コメントの投稿 (Atom)
Nagyon érdekes látni ezeket a – kínai oldalról nézve – sajátos írásjegy-képzési módokat. Különösen tetszik a kamisimo és a hágó „lentfent”-eleme.
返信削除A kokudzsi 国字 neve szó szerint „hazai írást” jelent? (mint kínaiul, guozi-nek olvasva). Ha igen, hogyhogy a 国 egyszerűsített írásjegyét használják 國 helyett?
A „⻌ út + 十 kereszt → 辻 útkereszteződés” sorban az „út” jele nálam nem látszik. Milyen fontkészletet kellene használnom hozzá?
Köszönöm a hozzászólást!
返信削除Igen, a kokudzsi jelentése "hazai írás(jegy), de a japán "gyártású" kandzsikon kívűl ezzel a szóval illetik a japán nyelv lejegyzésére használatos írás(oka)t is (hiragana, katakana, latin betűk stb).
Japánban is a háború után hajtottak végre hanzi egyszerűsítést, így az országra már a 国-t használják-ami.
Ami még érdekes lehet, hogy rengeteg az olyan kokudzsi, aminek 木 és 魚 a gyöke (部首). A fent említett kokudzsi szótárban 171 írásjegy volt 魚 és 182 木 gyökű.
Ami a fontokat illeti, az MS Minchot használtam, de azért az "út"nak mindjárt utánanézek.
Hoppá, az "-ami" feleslegesen bennmaradt :)
返信削除A Selyemutat előre is nagyon köszönöm, ha – és amikorra – sikerül. Ha bármire szükséged van innen, szívesen szkennelek én is, nagy gyakorlattal :)
返信削除Ok, én is köszönöm!
返信削除Igazából lenne egy tibeti munka, amire kíváncsi vagyok:"ārya paṇḍita, rgya-dkar-nag rgya-ser ka-smi-ra bal bod hor-gyi yi-ge daṅ dpe-ris rnam graṅs maṅ-ba"
Azért érdekelne, mert bemutat néhány kitaj írásjegyet.
Ha a könyv nem elérhető, az se baj :)
Az "út" rendesen megjelent?
返信削除Most látszik jól. Mi volt a gond vele?
返信削除Nagyjából mikor jelent meg a tibeti könyv? Megpróbálok utánanézni, hátha megvan az Akadémián.
"Mi volt a gond vele?"
返信削除Nem tudom....
Kitöröltem és mégegyszer beírtam.
A tibeti könyv a 19. század elején jelent meg, talán valamelyik Peking környéki lámakolostorban. A 13.-16. oldalakra vagyok igazán kíváncsi.
Ha lesz időm, elkezdem beszkennelni a selyemutas képeket, talán a jövő hét elején.
Kikértem a könyvet az Akadémián, hogy befotózhassam, de Orosz Gergő, a Keleti Gyűjtemény tibetistája azt mondta, hogy már be van szkennelve, el is küldte. Ez egy fekete-fehér szken, de talán a célnak megfelel. Feltöltöttem a Studiolum szerverére, nézd meg kérlek: http://www.studiolum.com/feltolt/Lcang lung's dpe ris.pdf
返信削除Nagyon szépen köszönöm, már le is töltöttem.
返信削除非常感谢您!!
A selyemutas képeket szerver hiányában majd e-mailben fogom elküldeni, remélem nem baj.
Ne, úgy túlságosan nagy lenne. (Remélem, nem nagyon kicsi felbontásban szkenneled, hanem az alapértelmezett 300 dpi-vel.) Ha megvan, szólj, és adok szerver-címet, ahová feltöltheted. Előre is köszönöm!
返信削除Ha bármi más anyag kell az Akadémiáról vagy máshonnan, írj.
Ok, és köszönöm mégegyszer!
返信削除A héten nem tudtam-tudok még szkennelni, mert időközben megnősültem, de a jövő héten nekilátok.
:O
返信削除…és ezt így hogy…
突然結婚、対不起! :)
返信削除