A mandzsu írás megjelenítéséhez a Mongol Baiti vagy a Daicing fontra van szükség!
1644-ben (ijishūn dasan első éve) három japán hajó sodródott a tatár (mandzsu) partokra. A helyiek nem voltak túl kedvesek az utazókhoz, negyvenhárom embert egyből lemészároltak, a maradék tizenöt túlélőt pedig fogságba ejtették.A foglyokat kezdetben Mukdenben ᠮᡠᡣᡩᡝᠨ (a mai Shenyang 沈阳) őrizték, később Pekingbe vitték őket, ahol egy évet töltöttek. Végül Koreán keresztül sikerült hazajutniuk. A túlélők közül ketten, Kunida Heiuemon 國田兵右衛門 és Uno Joszaburó 宇野與三郎 Edoba mentek, ahol beszámoltak a fogságban töltött időről. Ez az írásba foglalt élménybeszámoló a "Dattan hjórjúki" 《韃靼漂流記》, azaz kb "Hajótörés a Tatárok országánál". A beszámoló tartalmaz egy kínai és egy mandzsu szójegyzéket is, kana szótagírással lejegyezve. Ez volt az első japán-mandzsu szójegyzék. Sajnálatos módon a beszámoló figyelmetlen másolása során a mandzsu szavak egyre inkább eltorzultak； az alábbiakban a hibás alakokat is feltüntetem.
Néhány megjegyzés a régi japán "helyesírásról" (歴史的仮名遣い) és az Edo-kori kiejtésről:
- a mellékjeleket nem mindig teszik ki ( ゛ ゜), így az h /f-b-p, t-d, k-g, s-dzs, sz-z hangokat ugyanazzal a kanával jelölik- az átírás során nem pótoltam a mellékjeleket.
- az えう kiejtése jó, az いう jú .
(kivétel csak a hibásan írt mandzsu szavak: hera → heu, és nem hjó)
- a Edo-korszakban az え és a ゑ kiejtése a korábbi je-ről e-re változott.
- az を és お kiejtése a korábbi wo helyett o .
- az あう és おう átírása egyaránt ó lesz. (kivéve a hibásan másolt mandzsu szavakat)
- a ぢ {dzsi} és a じ {zsi} kanákat ebben a korban már dzsi-nek ejtették.
- a つ egyaránt jelölheti a "cu" szótagot, és jelezheti a hosszú mássalhangzókat is
- nincsen kis や、ゆ、よ
A kanával lejegyzett mandzsu szavakat a fentiek alapján írtam át, az írott mandzsu esetében a Möllendorff-rendszert alkalmaztam.
A szójegyzék:
1. étel / 食
írott mandzsu: buda ᠪᡠᡩᠠ
bota (ぼた), hota (ほた), hou (ほう)
2. egyél / 喰
írott mandzsu: jefu ᠵᡝᡶᡠ
szefu （せふ）, szebu (せぶ), zebu （ぜぶ）
3. leves / 汁
írott mandzsu: šasihan ᡧᠠᠰᡳᡥᠠᠨ
sasika (しやしか), sinisika （しにしか）, susiri （しゅしり）, jare （やれ）
4. köret/ さいの類
írott mandzsu: yali ᠶᠠᠯᡳ (hús)
jare (やれ)
5. csésze / 椀:
írott mandzsu: moro ᠮᠣᡵᠣ
moro (もろ)
6. rizssütemény/ 餅:
írott mandzsu:?
putonghua: bobo 餑餑 (?)
boku (ぼく), hoku (ほく), oto (をと), oku (をく)
7. pálinka / 酒:
írott mandzsu:arki ᠠᡵᡴᡳ
akke (あつけ), acume (あつめ)
8. miszo / 味噌
írott mandzsu: misun ᠮᡳᠰᡠᠨ
miso (みしよ) , misi (みし)
9. tófu / 豆腐
írott mandzsu: defu ᡩᡝᡶᡠ
tófu (たうふ) , tofufu (とふふ), totoja (ととや), uufu(ううふ)
10. bors / 胡椒
írott mandzsu: hū jiyoo ᡥᡡ ᠵᡳᠶᠣᠣ
fúcsó (ふうてう・ふうちやう), keiri (けいり)
11. mustár / からし
írott mandzsu:？
putonghua: jiemo 芥末
keimo ( けいも)、keimoko（けいもこ）, keito（けいと）, keiri （けいり）
12. zöldség / な
írott mandzsu: baise ᠪᠠᡳᠰᡝ
putonghua: baicai 白菜
baszai(ばさい), haszami （はさみ）, haszai（はさい・はさひ）
13. póréhagyma / 韮
írott mandzsu:?
putonghua: jiucai 韮菜
kjúszai (きうさい), baiszamorire (ばいさもりれ)
14. ló / 馬
írott mandzsu: morin ᠮᠣᡵᡳᠨ
móre (もうれ・もふれ）
15. lovagolj! / 馬に乗れ
írott mandzsu: morila ᠮᠣᡵᡳᠯᠠ
mórejaro （もうれやろ・もをれやろ・もふれやろ）, morirejaro（もりれやろ） mórejare （もうれやれ） momore （ももれ）
16. együtt szaladni/ 同馬を駆けさせる
írott mandzsu: feksindumbi ᡶᡝᡴᠰᡳᠨᡩᡠᠮᠪᡳ
hokusze (ほくせ), hogusze（ほぐせ）, hósze (ほうせ), okusze (をくせ・おくせ)
17. zabla / 轡:
írott mandzsu:hadala ᡥᠠᡩᠠᠯᠠ
hatoro (はとろ), tatoro (たとろ)
18. bika / 牛
írott mandzsu:ihan ᡳᡥᠣᠨ, iten ᡳᡨᡝᠨ (kétéves bika)
eta (ゑた), eha (ゑは), eba （ゑば）
19. tyúk / 鶏
írott mandzsu: coko ᠴᠣᡴᠣ
csóko (てうこ)
20. kutya /犬
írott mandzsu: indahūn ᡳᠨᡩᠠᡥᡡᠨ
indahó （いんだほう）, intahó (いんたほう) ,intaó （いんたおう）, intaró （いんたらう）
21. sólyom / 鷹
írott mandzsu: giyahūn ᡤᡳᠶᠠᡥᡡᠨ
kijahó (きやほう) , kijahoku （きやほく）, kijaó （きやをう）, kjúhó （きうほう）
22. férfi / 男
írott mandzsu: niyalma ᠨᡳᠶᠠᠯᠮᠠ (ember)
nyáma (にやあま)
23. nő / 女
írott mandzsu: hehe ᡥᡝᡥᡝ
harase (はらせ) ,haraze （はらぜ）, hareze (はれぜ),hakusze （はくせ）, hahasze （ははせ）
24. fiatal lány / 小娘
írott mandzsu:sargan jui ᠰᠠᡵᡤᠠᠨ ᠵᡠᡳ
szaruhasze ( さるはせ), szakahaze （さかはぜ）, szamahasze （さまはせ), szarubasze （さるばせ）
25. hivatalnok / 大名
írott mandzsu: amban ᠠᠮᠪᠠᠨ
abazo (あばぞ), abaszo （あばそ）, abau （あばう）, aharo （あばう）, abaja （あばや）
26. íj / 弓
írott mandzsu: beri ᠪᡝᡵᡳ
furi (ふり), fure （ふれ）
27. nyíl / 矢
írott mandzsu: niru ᠨᡳᡵᡠ
nyoro ( によろ)
28. nyíllal lő / 弓を射る
írott mandzsu: gabta ᡤᠠᠪᡨᠠ
gafuta （がふた）, kabuta （かぶた）, kafuta （かふた）, afuta （あふた）
29. dohány / 莨
írott mandzsu:dambagu ᡩᠠᠮᠪᠠᡤᡠ
tabako (たばこ), tahako （たはこ）
30. pipa / きせる
írott mandzsu:?
taha ( たは)， tai (たい), dai (だい)
31. tűz / 火
írott mandzsu:tuwa ᡨᡠᠸᠠ
toa (とあ), oa (おあ), oha （をは）
32. víz / 水
írott mandzsu: muke ᠮᡠᡴᡝ
mukka ( むつか)
33. melegvíz / 湯
írott mandzsu:halhūn muke ᡥᠠᠯᡥᡡᠨ ᠮᡠᡴᡝ
haruko ( はるこ), haru （はる）, hómi（ほうみ）, haumi （はうみ）, harami （はらみ）
34. ház / 家
írott mandzsu: boo ᠪᠣᠣ
bó （ぼう）, hó ( ほう)
35. folyó / 川
írott mandzsu: bira ᠪᡳᡵᠠ
hera （ヘら）, heu (へう), beu（べう）, heo （へを）
36. hajó / 船
írott mandzsu: cuwan ᠴᡠᠸᠠᠨ
csoan (ちよあん)
37. majom / 猿
írott mandzsu: monio ᠮᠣᠨᡳᠣ, bonio ᠪᠣᠨᡳᠣ
ubai (うばい)， uhai（うはい）, hahaki （ははき）
38. birkózik / 相撲を取る
írott mandzsu: jafunumbi ᠵᠠᡶᡠᠨᡠᠮᠪᡳ
sahana（しやはな）, dzsabanake （じやばなけ）, dzsabana（じやばな）, sahanake （しやはなけ）
39. köszönet / お礼を言う詞
írott mandzsu: baniha ᠪᠠᠨᡳᡥᠠ
banneha（ばんねは）, hanneho（はんねほ）, hannei（はんねい）
40. város / 城
írott mandzsu: hoton, hecen ᡥᠣᡨᠣᠨ᠈ ᡥᡝᠴᡝᠨ
hocu (ほつ), horo （ほろ）
41. nemesnek köszönetet mondani / 貴人などへお礼を申す亊
írott mandzsu: ?
nyokkó （によつかう・によつこう）， nyokkori（によつこり）, jokkó （よつかう）、 hakkó (はつこう)
42. ma / 今日
írott mandzsu: enenggi ᡝᠨᡝᠨᡬᡬᡳ
inoki ( いのき)
43. holnap / 明日
írott mandzsu: cimari ᠴᡳᠮᠠᡵᡳ
csijori (ちより) csimaha （ちまは）
44. holnapután / 明後日
írott mandzsu: coro ᠴᠣᡵᠣ
csóre（ちやうれ） csarare （ちやられ）, houru （ほうる）, houruka（ほうるか） (utóbbi kettő valójában kínai szó : 後児、後児個)
45. nap / 日
írott mandzsu: šun ᡧᡠᠨ
sun (しゆん), san (しやん), siszen （しせん）, sizen （しぜん）
46. hold / 月
írott mandzsu: biya ᠪᡳᠶᠠ
hijá (ひやあ), hiá（ひああ）,hijá (ひやあ), hicuja（ひつや）
47.nap/ hold felkel / 日月の出る事
írott mandzsu: dektembi ᡩᡝᡴᡨᡝᠮᠪᡳ
dokitome （どきとめ）, dokime（どきめ）, dokidome （どきどめ）, tokitome（ときとめ） tokime （ときめ）
48.a hold lemegy / 月の入る亊
írott mandzsu: dosimbi ᡩᠣᠰᡳᠮᠪᡳ
dosikame （どしかめ）, docukame（どつかめ）, dorokame （どろかめ）
49. tenger / 海
írott mandzsu: mederi ᠮᡝᡩᡝᡵᡳ
motorimukka (もとりむつか), mucumucu （むつむつ）, otorimukka （をとりむつか）
50. szem / 眼
írott mandzsu: yasa ᠶᠠᠰᠠ
jasza (やさ), jaki（やき）, szaja（さや）
51. orr / 鼻
írott mandzsu: oforo ᠣᡶᠣᡵᠣ
ohoro (おほろ・をほろ) , oboro （おぼろ）, ohokari（おほかり）
52. száj / 口
írott mandzsu: angga ᠠᠨᡬᡤᠠ
anka (あんか)
53. fül / 耳
írott mandzsu: šan ᡧᠠᠨ
sa (しや)
54. kéz / 手
írott mandzsu: gala ᡤᠠᠯᠠ
kara（から）, kau（かう）
55. has / 腹
írott mandzsu:dolo (gyomor) ᡩᠣᠯᠣ
doro (どろ),toro（とろ）
56. láb / 足
írott mandzsu:bethe ᠪᡝᡨᡥᡝ
hocsiko（ほちこ）, bocsiko（ぼちこ）,hodzsi（ほぢ）, hocsi（ほち）,bocuko (ぼつこ), horoko（ほろこ）
57. teve / 駱駝
írott mandzsu:temen ᡨᡝᠮᡝᠨ
tomo (とも)
58. tolmács / 通事
írott mandzsu: tungse ᡨᡠᠨᡬᠰᡝ
tokuszó (とくそう・とくさう), dokuszó（どくそう）
59. gyerek / 童
írott mandzsu: ajige ᠠᠵᡳᡤᡝ
adzsiki（あぢき）, acsiki （あちき）, asiki （あしき）
A számnevek / 数詞:
1 írott mandzsu: emu ᡝᠮᡠ
amo (アモ) , omo (ヲモ)
2 írott mandzsu:juwe ᠵᡠᠸᡝ
dzsou (ヂョウ・ヂョフ) , csoa (チヨア), csó （チヤウ）,csoga (チヨガ), nadaka (ナダカ), oszoa （ヲソア）
3 írott mandzsu: ilan ᡳᠯᠠᠨ
ate (アテ) , ete (ヱテ), eu(エウ・ヱウ・エフ), eka(エカ), eo(ヱヲ)
4 írott mandzsu:duin ᡩᡠᡳᠨ
doi (ドイ) ,toi (トイ) , toku (トク)
5 írott mandzsu:sunja ᠰᡠᠨᠵᠠ
szudzsa (スジヤ・スヂヤ), szucsa (スチャ), szugja(スギヤ), szuteja (ステヤ)
6 írott mandzsu: ninggun ᠨᡳᠨᡬᡤᡠᠨ
niuko (ニウコ), niue (ニウエ), euko (ヱウコ)
7 írott mandzsu: nadan ᠨᠠᡩᠠᠨ
nada (ナダ), nata (ナタ)
8 írott mandzsu: jakūn ᠵᠠᡴᡡᠨ
csago (チヤゴ), csako (チヤコ), csoko (チヨコ), csimama (チママ)
9 írott mandzsu: uyun ᡠᠶᡠᠨ
ujo (ウヨ), ugo (ウゴ), uko(ウコ)
10 írott mandzsu:juwan ᠵᡠᠸᠠᠨ
csoe (チヨヱ・チヨエ), csoko (チヨコ)
参考文献
U. Kőhalmi Katalin: "Mandzsu-magyar szótár"
〈ᠮᠠᠨᠵᠦ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠲᠤᠯᠢ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌〉 ᠤᠯᠠᠭᠠᠨᠪᠠᠭᠠᠲᠤᠷ ᠑᠙᠖᠘ ᠤᠨ
石井研堂編校訂『漂流奇談全集』博文館，１９０８年
河内 良弘 他編著 『満州語文語入門』 京都大学学術出版会
園田一亀著『韃靼漂流記』 平凡社
『日本語学研究事典』
本橋進吉著『文字及び假名遣の研究』 岩波新書
山口明穂・鈴木英夫・坂梨隆三・月本雅幸 共著『日本語の歴史』 東京大学出版会
关嘉禄 佟永功 著〈 ᡴᡝᠮᡠᠨᡬᡤᡝ ᡤᡝᡨᡠᡴᡝᠨ ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡥᡝᡵᡤᡝᠨ ᠊ᡳ ᡧᡠᡩᡠᡵᡠ 简明满文文法〉辽宁民族出版社
http://lib.s.kaiyodai.ac.jp/library/bunkan/tb-gaku/hyoryu/IHYO1/ihyo1-index.html
Jó a történet. A korabeli Japánban ezek szerint ennyire ismeretlen volt a mandzsu nyelv?
返信削除A mandzsu karakter helyett nekem a szokásos kis számozott kockák jelennek csak meg. Milyen fontkészletet használsz hozzájuk?
Üdv az első kommentelőnek! :)
返信削除Igen, tudtommal a mandzsu nyelvet korábban nem ismerték, bár egy dzsürcsi paize 牌子 korábban már átkerült Japánba, de természetesen nem tudták elolvasni :)
Ha jól tudom, a 18. században indult be igazán a mandzsu nyelv tanulása. A Vakan szanzai zue 和漢三才圖會 c. 18. századi japán lexikonban is szerepel a mandzsu írás, 大清文 néven.
A rjúkjúi 琉球 királyi pecséten is van mandzsu felirat a kínai mellett, de ennek az az oka, hogy a Rjúkjú királyság vazallusnak számított (lehet, hogy nem ez a pontos magyar kifejezés, kínaiul 冊封）.
A mandzsu fontot a Mongol Baiti fonttal írtam, ha nem tudod beszerezni, elküldöm e-mailben.
Köszönöm, örülnék neki. Nem volna jó felrakni ide balra is a fontok közé?
返信削除Ok, elküldöm.
返信削除A fontot felraktam oldalra is (jobb híján a rapidshare-ra töltöttem fel).