2011年7月24日日曜日

Hülyék 呆 戯 痴 愚 惚 癡

Chouwen bejegyzésének hatására :)

★ ahó【阿呆・阿房・唖方】: ostoba/buta jelentésben a 13. századtól, szitokként a 18. századtól találni rá példákat:
*発心集〔1216頃か〕八・聖梵永朝離山住南都事「臨終にさまざま罪ふかき相どもあらはれて『彼のあはうの』と云ひてぞ終りにける」
*談義本・世間万病回春〔1771〕五・時山医評「扨もあほふなおやじめかな」
Használata a Kanszai régióra és Sikokura jellemző.
Etimológiáját illetően több elképzelés is létezik: pl voko烏乎 → ahó, vagy a kínai jiangnan 江南 nyelvjárási 阿呆 "adai", amit a japánok ahónak olvastak (a 呆 –nak van ハウ・ボウ・ホ/ bao és タイ・ガイ/ ai, dai olvasata is).

Nyelvjárás:
Kóbe, Vakayama: appo
Isikawa: appó
Bungo: appon
Jamato, Bungo: abo
Nagaszaki: apon
Isikawa: anpo
Okajama: anpó
Iga: oho

★ tawake 【戯・戯気・白痴・倥 】: a tavakeru ige kapcsolatos alakjából (連用形
). Hülye/ostoba jelentésben a muromacsi kor végétől:
*虎明本狂言・岡太夫〔室町末~近世初〕「人をたはけにして、ふだんくふめしをしらぬといふ事があらふか」
*日葡辞書〔1603~04〕「タワケタモノ。または、tauaqe (タワケ)〈訳〉大変おろかなもの、馬鹿者」
Aicsi prefektúrában táke ターケ, kuszodáke クソダーケ, kuszodavake クソダワケ formában is használják.

★ dara だら 【だら・阿呆・駄羅】:ostoba, buta, hülye. (Hokuriku 北陸és Szan’in 山陰 régió)

★ furimun 【ふりむん】 : hülye, ostoba (Okinava).

★ boke vagy hoke 【惚・呆】a bokeru (惚)ige kapcsolatos alakjából.
szenilis; hülye – a 18. századtól:
*俚言集覧〔1797頃〕「ほけ ネボケトボケなと云」
*城のある町にて〔1925〕〈梶井基次郎〉病気「それがあってからお祖母さんが一寸ぼけみたいになりましてなあ」

★ baka 【馬鹿・莫迦・破家・馬嫁・母嫁】 ostoba, hülye. Első előfordulása a muromacsi korban:
*文明本節用集〔室町中〕「馬鹿 バカ 或作 母嫁馬嫁破家 共狼藉之義也」
*運歩色葉〔1548〕「馬鹿 バカ 指鹿曰馬之意」

Nyelvjárás:
Ivate: aga
Simabara: báka
Kumamoto: baku
Hida: bakka

Főbb etimológiái:
- a szanszkrit moha (慕何) vagy mahallaka (摩訶羅) szóból
- a boke  szóból
- a voko szóból
- a hakanasi szótövéből
stb.

A baka szót a 近世 korszaktól már szinte csak 馬鹿-nak írták. Régi japán könyvek (斉東俗談, 諺草) szerint ez egy régi kínai történeten alapul (指鹿为马). Pl a 斉東俗談 első kötetében a következőt olvasni: 世ノシレモノヲ。馬鹿ト云コトハ。秦ノ中亟相趙高カコトヨリ起ルト云ツタフ。潘安仁西征賊。野蒲変而成脯。苑鹿化以為馬.

Doufukuai kapcsolódó bejegyzése.   

参考文献:

『日本国語大辞典』
あらかわそおべえ著『ナゴヤベンじてん』
斉東俗談. 巻之1-7 / 松浦黙 [著]

2011年7月10日日曜日

A Posta jele 〒 〠 〶

Aki még nem járt Japánban, az is találkozhatott postacímeknél a  〒 jellel, ami a katakana テ-re  hasonlít.  Ez az irányítószámra utal, de ugyanez a jel látható a posta épületénél vagy a levélládán is.  
A  〒-t  1887-ben vezették be,  a "teisinsó" 逓信省 (kb Postaügyi vagy Távközlési Minisztérium)  első szótagjának katakanás írásmódjából (テイシンシャウ) származik.

Számítógépen a 〒-t a ゆうびん vagy a ゆうびんばんごう szavak bevitelével lehet előcsalogatni.

参考文献

石井研堂著 『明治事物起原 5.』ちくま学芸文庫

2011年7月5日火曜日

北京= Beijing, 南京= Nanjing. Vagy mégsem?

Érdekes dolgot tudtam meg ma:  a 北京 nemcsak Beijing (Peking/ペキン) lehet, hanem Kiotó-pontosabban Heiankjó (平安京) is, Hokkjó olvasattal.
Hasonlóképpen a 南京 Nanjingon (Nanking/ナンキン) kívűl Heidzsókjóra (平城京) is utalhat, olvasata ez esetben Nankjó.
洛陽 nevű város Japánban is van (Kína: Luoyang ; japán olvasata: Rakujó): ma Kiotó másik neve, de eredetileg Heiankjó keleti (baloldali) részének volt az elnevezése-a jobboldalt Csóannak hívták 長安 (Kína: Chang'an)


Példák:

*高野本平家〔13C前〕一・額打論「北京(ホッキャウ)には興福寺にむかへて」

*妻鏡〔1300頃か〕「南都北京(ホクキャウ)に敢て肩を比僧無かりけり」

*観智院本三宝絵〔984〕下「すべて天台の菩薩戒も南京の声聞戒もみなこれ仏法の命をつぐなり」

*金刀比羅本保元〔1220頃か〕上・将軍塚鳴動「南京(ナンキャウ)の七大寺、北京の六勝寺」

*新猿楽記〔1061~65頃〕「総洛陽貴賤、田舎道俗、無不寵之」

*色葉字類抄〔1177~81〕「洛陽 帝王部 ラクエウ 宮城分」

*六如庵詩鈔‐二編〔1797〕一・柏原山寺冬日雑題十六首「朋旧誰来破閑寂、乱山西尽是長安」


Forrás/参考文献

『日本国語大辞典』

2011年7月1日金曜日

A naxi írás 2. 納西文字② 

A tomba írásos bejegyzés folytatása.

1. geba írás (哥巴 gə31 ba31 the33 ɤɯ33):

- Lijiang (麗江) és Weixi (維西) egy részén használatos
- szótagírás; egy szótagra több jelet is használhatnak, pl pɯ: 井 开 stb
- nem jelöli a zenei hangsúlyokat
- egyéni írásjegyváltozatok
- a szótagjelek eredetük szerint a következők lehetnek:
a tomba jelek egyszerűsítése
belső keletkezésű jelek
tibeti átvételek: tshæ ཆ: könyv stb
kínai átvételek: 石 lv: kő, 主 dzɯ: tófu,  五 ba: szeret, kedvel

2.malimasa  írás ( 瑪麗瑪薩文)
-Yunnan Lapu (拉普) falujában használják
-a tomba írás egy helyi változata
- kb 105 jelből áll



3. lalə (拉洛)  vagy lulu (魯魯) írás:  a tomba írás egy változata lehet, de további információ még nincs róla.

4. rarkho írás (阮可)
Zhongdianben (中甸) használatos, a tomba írás egy változata, de vannak belső keletkezésű jeleik is.

5.  daba írás (達巴)
 A naxi nyelv keleti nyelvjárásterületén használatos. Nem írás, hanem tkp jósláskor használt jelek, amivel a szerencsés és a szerencsétlen napokat jelölik.  Számuk 32, a társadalmuk matriarchális jellege miatt gyakori a női nemi szervet stb ábrázoló jósjelek használata.

参考文献
『世界文字辞典』三省堂
和即仁・姜竹儀 編著『納西語簡志』 民族出版社1985年