Hülyék 呆 戯 痴 愚 惚 癡

Chouwen bejegyzésének hatására :)

★　ahó【阿呆・阿房・唖方】: ostoba/buta jelentésben a 13. századtól, szitokként a 18. századtól találni rá példákat:
＊発心集〔１２１６頃か〕八・聖梵永朝離山住南都事「臨終にさまざま罪ふかき相どもあらはれて『彼のあはうの』と云ひてぞ終りにける」
＊談義本・世間万病回春〔１７７１〕五・時山医評「扨もあほふなおやじめかな」
Használata a Kanszai régióra és Sikokura jellemző.
Etimológiáját illetően több elképzelés is létezik: pl voko烏乎 →　ahó, vagy a kínai jiangnan　江南 nyelvjárási　阿呆　"adai", amit a japánok ahónak olvastak (a 呆 –nak van ハウ・ボウ・ホ/ bao és　タイ・ガイ/ ai, dai olvasata is).

Nyelvjárás:
Kóbe, Vakayama: appo
Isikawa: appó
Bungo: appon
Jamato, Bungo: abo
Nagaszaki: apon
Isikawa: anpo
Okajama: anpó
Iga: oho

★　tawake 【戯・戯気・白痴・倥 】: a tavakeru ige kapcsolatos alakjából (連用形
). Hülye/ostoba jelentésben a muromacsi kor végétől:
＊虎明本狂言・岡太夫〔室町末～近世初〕「人をたはけにして、ふだんくふめしをしらぬといふ事があらふか」
＊日葡辞書〔１６０３～０４〕「タワケタモノ。または、tauaqe （タワケ）〈訳〉大変おろかなもの、馬鹿者」
Aicsi prefektúrában táke　ターケ, kuszodáke　クソダーケ, kuszodavake　クソダワケ formában is használják.

★　dara だら 【だら・阿呆・駄羅】：ostoba, buta, hülye. (Hokuriku 北陸és Szan’in 山陰 régió)

★　furimun 【ふりむん】　: hülye, ostoba (Okinava).

★　boke vagy hoke 【惚・呆】a bokeru （惚）ige kapcsolatos alakjából.
szenilis; hülye – a 18. századtól:
＊俚言集覧〔１７９７頃〕「ほけ ネボケトボケなと云」
＊城のある町にて〔１９２５〕〈梶井基次郎〉病気「それがあってからお祖母さんが一寸ぼけみたいになりましてなあ」

★　baka 【馬鹿・莫迦・破家・馬嫁・母嫁】 ostoba, hülye. Első előfordulása a muromacsi korban:
＊文明本節用集〔室町中〕「馬鹿 バカ 或作 母嫁馬嫁破家 共狼藉之義也」
＊運歩色葉〔１５４８〕「馬鹿 バカ 指鹿曰馬之意」

Nyelvjárás:
Ivate: aga
Simabara: báka
Kumamoto: baku
Hida: bakka

Főbb etimológiái:
- a szanszkrit moha (慕何) vagy mahallaka (摩訶羅) szóból
- a boke　 szóból
- a voko szóból
- a hakanasi szótövéből
stb.

A baka szót a 近世 korszaktól már szinte csak 馬鹿-nak írták. Régi japán könyvek (斉東俗談, 諺草) szerint ez egy régi kínai történeten alapul (指鹿为马). Pl a 斉東俗談 első kötetében a következőt olvasni: 世ノシレモノヲ。馬鹿ト云コトハ。秦ノ中亟相趙高カコトヨリ起ルト云ツタフ。潘安仁西征賊。野蒲変而成脯。苑鹿化以為馬.

Doufukuai kapcsolódó bejegyzése.   

参考文献：

『日本国語大辞典』
あらかわそおべえ著『ナゴヤベンじてん』
斉東俗談. 巻之1-7 / 松浦黙 [著]