A XIX. század második felében Japánban egyre többen ismerték fel az írásreform, valamint a beszélt és írott nyelv egyesítésének (言文一致) szükségességét.
Arról, hogy ezentúl milyen írással írják le a japán nyelvet, megoszlottak a vélemények:
-latin betűk bevezetése
-a kana írás kizárólagos használata
-a kandzsik számának csökkentése, majd teljes eltörlése
- egy teljesen új írás kidolgozása
Az utóbbiak közé tartozott Kodzsima Ittó (小島一騰) is, aki 1886-ban jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új japán írást tette közzé.
Kodzsima szerint ez a tökéletes írás, minden tekintetben felülmúlja a kandzsit, a kanát és a latin írást:
-csak 24 betűből áll(a javított változat már 28-ból)
- könnyen és gyorsan meg lehet tanulni
-pontosan jelöli a beszédhangokat
-a világ minden nyelvét le lehet vele jegyezni
-az ezzel írott szöveg kevés helyet igényel
-könnyű kiolvasni
Ez az új írás a latin betűkön alapul, de a betűk alakját hol megváltoztatja, hol pedig önkényesen más hangértéket ad nekik. A betűk száma 24 (28), az írás vízszintesen halad.A betűknek írott és nyomtatott alakjuk is van.
Abugida jellegű, a hosszú és rövid magánhangzókat, a zöngés mássalhangzókat, a kis "cu"-t mellékjelek jelölik.
Pl: Ȯ や ,Ẉ ろ ,Ẇ ら
(☆Kicsit olyan érzésem van, mintha ezt az írást az etióp és a cseroki írásból gyúrták volna össze.:) )
Az írás elterjesztésére létrehozta a Nagy Japán Új Írás Társaságot(大日本新字會), amely tankönyveket szerkesztett az írás tanulásához.
Azonban úgy tűnik, hogy ez a dolog nem volt túl hosszú életű, a Japán Országgyűlési Könyvtár digitális archívumában （国立国会図書館近代デジタルライブラリー） csak 1886 és 1889 között találtam könyveket erről az írásról...
☆
Az etióp írás a dél-arab írásból alakult ki az i.sz. első évszázadokban. Az eredetileg mássalhangzós írást úgy alakították át, hogy jelölni tudja a magánhangzókat is.
Pl: ወ wä ዉ wu ዊ wi ዋ wa ዌ we ው wə ዎ wo
A cseroki írást Sequoyah ᏍᏏᏉᏯ alkotta meg a 19. században, úgy, hogy a latin betűknek -mivel nem ismerte őket- önkényesen határozta meg a hangértékét.
Pl: Ꭰ: a, Ꭱ: e, Ꮆ: lo
Az "új japán írás" első változata:
参考文献
小島一騰 著『日本新字』1886年
Dévényi Kinga-Iványi Tamás: Az arab írás története. 1987.
Siposs András: Az indián nyelvek.2006.
大島正二著『漢字と中国人』岩波新書
山口仲美著『日本語の歴史』岩波新書
Én egy olyan új magyar ábécére gondoltam, ami a rovásírás tollal írott (kurzív) változatán alapulna. A jelek felett lévő vonal jelölné a hosszúságot, az alatta lévő pont(ok) pedig a zöngésséget, ill. magánhangzóknál mondjuk a képzés helyét.
返信削除Mondjuk az elterjedésének ugyanannyi esélye lenne mint ennek a 日本新字-nek...
"ami a rovásírás tollal írott (kurzív) változatán alapulna. "
返信削除Húha, én is hasonlón gondolkoztam korábban!
またすごいの見つけたね！
返信削除おもしろ～い＾＾
江戸末期～明治にかけて、日本語撤廃論が何度か唱えられたらしいけど、これもそこからそう遠くないところから出来たものなのだろうか？
そういえば、この前教えてもらった｢日本語の歴史」買ったよ！
まだ読まなきゃいけない本がいーーーっぱいあるから、チラッとしか目を通してないけど(笑)
コメントありがとう！
返信削除「江戸末期～明治にかけて、日本語撤廃論が何度か唱えられたらしいけど、これもそこからそう遠くないところから出来たものなのだろうか？」
そうだね。やはりその時期に日本語をこれからどう書くべきとか、どのような文体で書くべきか などの論争があって、其の中に、日本語を廃止して、その代わりに仏蘭西語などを国語とするべしと主張した人も居たよね。そういう人は教育を外国で受けたので、英語とか仏蘭西語が得意であっても、日本語であまり文章書けなかったそうだ。 其の時代に、話す通に書くんじゃなくて、漢文訓読調とか擬古文などの文体が書かれたので、可也の訓練が必要だったみたい。 今でも、學校で古文勉強していても、文章書ける別けないいね。
「そういえば、この前教えてもらった｢日本語の歴史」買ったよ！
まだ読まなきゃいけない本がいーーーっぱいあるから、チラッとしか目を通してないけど(笑) 」
良かった！それは分かりやすくて面白い本やと思うよ。
Erről az írásról Máté Zoltán Meg nem valósult javaslatok a japán írásreformok történetében c. cikkében is olvasni.
返信削除(Japanisztikai konferenciák a KGRE-n 2007-2008. szerk. Farkas Ildikó, Molnár Pál. KGRE, Bp. 2009. pp.
135-149)