2010年4月28日水曜日

Az ötven szótag táblázata- godzsúonzu 五十音図 





A godzsúonzu a kana szótagjelek összefoglaló táblázata,de nem tartalmazza a mellékjeles (ば・ぱ stb) és az összevont kanákat (きゃ・きゅ stb) ; eredetileg az N (ン・ん) sem volt része. Régebbi elnevezései:icura-no-koje(いつらのこゑ) cusima-iroha (対馬以呂波), kanagaesi-no-zu (假名反の図)stb.
A táblázat függőleges oszlopát gjó-nak 行, a vízszinteset recu-nak 列 vagy dan-nak 段 nevezik.
Kezdetben manjóganával, később katakanával és hiraganával is írták.
A godzsúonzut eredetileg a kínai írásjegyek olvasatának jelölésére alkothatták meg (hanszecu 反切), de a mai sorrendje a siddhaṃ (悉曇) hatásának tudható be.

A jelenleg ismert legrégibb godzsúonzu a Kudzsaku szútra (孔雀経音義) magyarázataiban látható. Ez a 11. század elejéről származik, de a táblázat hiányos, és a sorrend is eltér a maitól.

呬 キ コ カ ケ ク

四 シ ソ サ セ ス

知 チ ト タ テ ツ

已 イ ヨ ヤ エ ユ

味 ミ モ マ メ ム

比 ヒ ホ ハ ヘ フ
  ヰ ヲ ワ ヱ ウ

利 リ ロ ラ レ ル

A legrégibb teljes godzsúonzu az 1079-ből származó suvarnaprabhāsottamarāja szútra magyarázataiban szerepel (konkómjó szaisóókjó ongi 金光明最勝王経音義), de a sorrend itt is különbözik a maitól. 



A ma használatos godzsúonzu a Muromacsi-korszakban alakult ki、a szótagok sorrendje az indiai betűrendet követi:

あa いi うu えe おo

अ a आ ā इ I ई ī उ u ऊ ū
ए e ऐ ai ओ o औ au ऋ ṛ ॠ ṝ ऌ ḷ ॡ ḹ अः ah अं aṃ


かka きki くku けke こko
क ka ख kha ग ga घ gha ङ ṅa

さsza しsi すszu せsze そszo
च ca छ cha ज ja झ jha ञ ña

たta ちcsi つcu てte とto
なna にni ぬnu ねne のno
त ta थ tha द da ध dha न na

はha ひhi ふ fu へhe ほho
まma みmi むmu めme もmo
प pa फ pha ब ba भ bha म ma

やja ゆju よjo
らra りri るru れre ろro
わwa ゐwi ゑwe をwo
यya र ra ल la व va


参考文献

『日本文學大辞典』 新潮社
橋本進吉著『文字及び假名遣の研究』岩波書店
『日本語要説』ひつじ書房
『日本語学辞典』桜楓社
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
佐藤 喜代治『国語学研究事典』明治書院

2 件のコメント: