Az ötven szótag táblázata- godzsúonzu 五十音図

A godzsúonzu a kana szótagjelek összefoglaló táblázata,de nem tartalmazza a mellékjeles (ば・ぱ stb) és az összevont kanákat　（きゃ・きゅ stb） ； eredetileg az N　(ン・ん) sem volt része. Régebbi elnevezései:icura-no-koje(いつらのこゑ) cusima-iroha (対馬以呂波), kanagaesi-no-zu (假名反の図)stb．
A táblázat függőleges oszlopát gjó-nak 行, a vízszinteset recu-nak　列 vagy dan-nak 段　nevezik.
Kezdetben manjóganával, később katakanával és hiraganával is írták.
A godzsúonzut eredetileg a kínai írásjegyek olvasatának jelölésére alkothatták meg (hanszecu 反切), de a mai sorrendje a siddhaṃ (悉曇) hatásának tudható be.

A jelenleg ismert legrégibb godzsúonzu　a Kudzsaku szútra (孔雀経音義) magyarázataiban látható. Ez a 11. század elejéről származik, de a táblázat hiányos, és a sorrend is eltér a maitól.

呬　キ　コ　カ　ケ　ク

四　シ　ソ　サ　セ　ス

知　チ　ト　タ　テ　ツ

已　イ　ヨ　ヤ　エ　ユ

味　ミ　モ　マ　メ　ム

比　ヒ　ホ　ハ　ヘ　フ
　　ヰ　ヲ　ワ　ヱ　ウ

利　リ　ロ　ラ　レ　ル

A legrégibb teljes godzsúonzu az 1079-ből származó suvarnaprabhāsottamarāja szútra　magyarázataiban szerepel (konkómjó szaisóókjó ongi　金光明最勝王経音義), de a sorrend itt is különbözik a maitól.　



A ma használatos godzsúonzu a Muromacsi-korszakban alakult ki、a szótagok sorrendje az indiai betűrendet követi:

あa いi うu えe おo

अ a आ ā इ I ई ī उ u ऊ ū
ए e ऐ ai ओ o औ au ऋ ṛ ॠ ṝ ऌ ḷ ॡ ḹ　अः ah अं aṃ


かka きki くku けke こko
क ka ख kha ग ga घ gha ङ ṅa

さsza しsi すszu せsze そszo
च ca छ cha ज ja झ jha ञ ña

たta ちcsi つcu てte とto
なna にni ぬnu ねne のno
त ta थ tha द da ध dha न na

はha ひhi ふ fu へhe ほho
まma みmi むmu めme もmo
प pa फ pha ब ba भ bha म ma

やja ゆju よjo
らra りri るru れre ろro
わwa ゐwi ゑwe をwo
यya र ra ल la व va


参考文献

『日本文學大辞典』　新潮社
橋本進吉著『文字及び假名遣の研究』岩波書店
『日本語要説』ひつじ書房
『日本語学辞典』桜楓社
小松茂美著　2006年　『かな　－その成立と変遷―』
佐藤 喜代治『国語学研究事典』明治書院