2010年11月1日月曜日

Nagojai nyelvjárás 名古屋辯

Aicsi prefektúra (愛知県)  Honsú Csendes-óceánra néző részén található, központja Nagoja (名古屋). A nagojai nyelvjárás főbb jellemzői:
Mivel a  keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el,  mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást  ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről.  Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:


アイ・アエ:[æ:]

ウイ:[y:]

オイ:[ø:]

Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?


Aicsire jellemző még  az 杁 iri  kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek,  "helyi írásjegynek"nevezi.
Pl:  杁中 irinaka,  杁ヶ島 irigasima stb.


Néhány kifejezés:

行こまい: 行きましょう

しよまい: しましょう

たーけ: バカ

えらい、えりゃあ: 疲れた

やっとかめ: ひさしぶり


食べやあ: 食べなさい

寝やーよ: 寝なさい

~してかん: ~してはいけません。

だがや: です

~だら: ~だろう


あらすか/あれせん: ありません

やらないかん: やらなければならない

きいない: 黄色

További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on  olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet  is készíthetnek belőle.


参考文献

あらかわそおべい著1972年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや~名古屋弁』リベラル社2009年

18 件のコメント:

  1. Egy dal Nagojáról:
    名古屋はええよやっとかめ
    http://www.geocities.jp/momo_harumi/yatokame2004/

    返信削除
  2. Szóval, ha a nagoyai elfáradt, akkor azt mondja, hogy 'csodás', vagy 'kimagasló'? ^_^


    (gyk.: az えらい köznyelvi és e nyelvjárásbeli értelmezése)

    返信削除
  3. Igen 笑

    Szokta is mondani a feleségem munkából jövet:えらいなあ

    返信削除
  4. egyik belső-mongi ismerősöm mikor fáradt volt, akkor mindig azt mondta, hogy ükülüge, ükülüge (kb. meghaltam, meghaltam), igazából ez nem tudom, hogy honnan jött ide:/

    返信削除
  5. Ezt magyarul is mondjuk: hulla (fáradt) vagyok :)

    Hogy-hogy nem alszol még?

    返信削除
  6. megyek is aludni

    ennek örömére felteszek egy nagy kérdést, aki kitalálja az megnyeri a gratulációmat, szóval mit jelent az, ha belső-mongiban valaki azt mondja, hogy 38? hogy lehetne lefordítani?

    返信削除
  7. ᠭᠤᠴᠢᠨ ᠨᠠᠢᠮᠠ ? Na jó, szabad a gazda

    返信削除
  8. a "szabad a gazda" megfejtés nem nyert, mivel nem ezt jelenti:)
    a helyes megfejtés: "szőke nő"
    és hogy honnan? a nőnapból! március 8 = 38! a kínaiak használják ezt a 38-at buta nő jelentésben, innen vették át a belső-mongik

    返信削除
  9. ~だら は静岡でも言うよ。
    やっぱり、地理的に近いからかな。
    静岡では、「~ら」っていうのもよく言うらしい。
    「行くら?」「えっ、イクラ?幾ら???」みたいな(笑)
    そういう私は神奈川人。

    返信削除
  10. カキコどうも!
    へぇ、「だら」は専ら愛知と岐阜で使われていると思った! 静岡の「~ら」は疑問助詞かな?

    返信削除
  11. 疑問詞でもあるし、相づちを求めるような、同意を求めるニュアンスのような。
    でも、断定的に使うことは多分ない。

    「お前もそれでいいら?」のように、質問をする。
    もしくは、「それでいいら。」は、「ま、それでいいでしょ」って感じのニュアンスだね。
    ~だら は、もっと断定的だよ。
    「そうだら。」は、「そうだよ」に一番近い。
    相づちや同意を求めてはいるが、実際は自分の意見を押し通す感じ。

    返信削除
  12. がぶさん、コメント有難う
    確かに三河辯やけど、最終的に其れも愛知県やね

    返信削除
  13. 名古屋と三河(三河は東三河と西三河に別れる)は言葉も文化も少しずつ違うんや。地元のもんとしては、
    一緒にせんといてと思う。

    返信削除
  14. 成ほど。 分かった。有難う。

    返信削除
  15. 三河弁のは主に語尾が『じゃん・だら・りん』で形成される。

    返信削除