Aicsi prefektúra (愛知県) Honsú Csendes-óceánra néző részén található, központja Nagoja (名古屋). A nagojai nyelvjárás főbb jellemzői:
Mivel a keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el, mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről. Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:
アイ・アエ:[æ:]
ウイ:[y:]
オイ:[ø:]
Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?
Aicsire jellemző még az 杁 iri kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek, "helyi írásjegynek"nevezi.
Pl: 杁中 irinaka, 杁ヶ島 irigasima stb.
Néhány kifejezés:
行こまい: 行きましょう
しよまい: しましょう
たーけ: バカ
えらい、えりゃあ: 疲れた
やっとかめ: ひさしぶり
食べやあ: 食べなさい
寝やーよ: 寝なさい
~してかん: ~してはいけません。
だがや: です
~だら: ~だろう
あらすか/あれせん: ありません
やらないかん: やらなければならない
きいない: 黄色
További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet is készíthetnek belőle.
参考文献
あらかわそおべい著1972年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや~名古屋弁』リベラル社2009年
2010年11月1日月曜日
登録:
コメントの投稿 (Atom)
Egy dal Nagojáról:
返信削除名古屋はええよやっとかめ
http://www.geocities.jp/momo_harumi/yatokame2004/
Szóval, ha a nagoyai elfáradt, akkor azt mondja, hogy 'csodás', vagy 'kimagasló'? ^_^
返信削除(gyk.: az えらい köznyelvi és e nyelvjárásbeli értelmezése)
Igen 笑
返信削除Szokta is mondani a feleségem munkából jövet:えらいなあ
egyik belső-mongi ismerősöm mikor fáradt volt, akkor mindig azt mondta, hogy ükülüge, ükülüge (kb. meghaltam, meghaltam), igazából ez nem tudom, hogy honnan jött ide:/
返信削除Ezt magyarul is mondjuk: hulla (fáradt) vagyok :)
返信削除Hogy-hogy nem alszol még?
megyek is aludni
返信削除ennek örömére felteszek egy nagy kérdést, aki kitalálja az megnyeri a gratulációmat, szóval mit jelent az, ha belső-mongiban valaki azt mondja, hogy 38? hogy lehetne lefordítani?
ᠭᠤᠴᠢᠨ ᠨᠠᠢᠮᠠ ? Na jó, szabad a gazda
返信削除a "szabad a gazda" megfejtés nem nyert, mivel nem ezt jelenti:)
返信削除a helyes megfejtés: "szőke nő"
és hogy honnan? a nőnapból! március 8 = 38! a kínaiak használják ezt a 38-at buta nő jelentésben, innen vették át a belső-mongik
hú, ezt nem ismertem!
返信削除köszi :)
~だら は静岡でも言うよ。
返信削除やっぱり、地理的に近いからかな。
静岡では、「~ら」っていうのもよく言うらしい。
「行くら?」「えっ、イクラ?幾ら???」みたいな(笑)
そういう私は神奈川人。
カキコどうも!
返信削除へぇ、「だら」は専ら愛知と岐阜で使われていると思った! 静岡の「~ら」は疑問助詞かな?
疑問詞でもあるし、相づちを求めるような、同意を求めるニュアンスのような。
返信削除でも、断定的に使うことは多分ない。
「お前もそれでいいら?」のように、質問をする。
もしくは、「それでいいら。」は、「ま、それでいいでしょ」って感じのニュアンスだね。
~だら は、もっと断定的だよ。
「そうだら。」は、「そうだよ」に一番近い。
相づちや同意を求めてはいるが、実際は自分の意見を押し通す感じ。
へぇ、面白い!
返信削除ありがとう!
~だらは、三河弁やで。
返信削除がぶさん、コメント有難う
返信削除確かに三河辯やけど、最終的に其れも愛知県やね
名古屋と三河(三河は東三河と西三河に別れる)は言葉も文化も少しずつ違うんや。地元のもんとしては、
返信削除一緒にせんといてと思う。
成ほど。 分かった。有難う。
返信削除三河弁のは主に語尾が『じゃん・だら・りん』で形成される。
返信削除