A bibliafordító Szakon Josiszuke （左近義弼） 1917-ben jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új latin betűs írásmódot tette közzé. A könyv előszavából megtudjuk, hogy a japán nyelv kihalhat, ha nem a latin betűkkel jegyzik le, de ha nem is hal ki, a japán kultúra veszélybe kerülhet : "mivel a japánnal együtt az altaji nyelvcsaládba tartozó, Európában beszélt magyar és finn is a latin írást használja, így a japán nyelv is a kultúrnyelvek közé kerülhet a latin abc használatával."
Azt tudni kell, hogy ebben a korban Japánban még a régi kana-helyesírást használták, ami nem a beszélt nyelvet tükrözte, pl a kó szótagot a következő módon írhatták le:
かう、かふ、こう、こふ
Másrészt a beszélt és az írott nyelv között is még jelentős távolság állt, így gondolhatta Szakon, hogy a latin betűk jelenthetik a megoldást.
Az abc és jellemzői:
-kisbetűk, nagybetűk
-nyomtatott és írott forma
-nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között:
GOXSO ご馳走 （ごちそう）, FAKCO 百姓 (ひゃくしょう), TAIKO 太鼓 （たいこ）stb
-néhány latin betű, mellékjellel vagy anélkül az -i / -u -ra végződő szótagokat jelöli, pl;
F: ひ
₣: び
H: ふ
T: つ
V: み
C: し
Є: じ
stb.
Jöjjön néhány gyakori kifejezés ezzel az írással:
YOROCK: よろしく
KOÑJX WA: こんにちは
HAЄMEMACTE: はじめまして
Végül egy mintaszöveg:
参考文献
左近義弼著「国字としてのローマ字」１９１７年
Elég érdekes, bár nem könnyű hozzászokni pld.: gaq = gaki, wac=washi, és úgy néz ki, mintha valami türk vagy szláv írás lenne :)
返信削除De elég logikus, mert sokszor fordult elő velem, hogy hepburn-szöveget félreolvastam, mert ásiklottam egy magánhangzót :)
Egyébként írtál-e már a régi kana helyesírásról? E bejegyzésben azt írod, hogy a beszélt és írott nyelv között nagy különbségek voltak. Ez azt jelenti hogy a pld. a 'kefu'-t már 'kyou'-nak ejtették a 20. század első felében (legalábbis Tokióban)?
Efféle érdekes megoldások máshol is fellelhetők voltak, pl a dahúr Merse (kínai nevén 郭道甫) is olyan latin abc-t tervezett a dahúr nyelvre, ahol ha minden igaz, pl a q betű az "ng"-t jelölte.
返信削除Makaóban (Xiamen厦门) meg Lu Zhuàngzhāng （盧戇章）készített egy írást a latin abc átdolgozásával.
A régi kana helyesírásról eddig még nem írtam, de lehet, hogy a következő bejegyzés erről fog szólni.
A kefu-t jóval korábban, azt hiszem, hogy már a Kamakura-kortól kjó-nak ejtették.
"Ez azt jelenti hogy a pld. a 'kefu'-t már 'kyou'-nak ejtették a 20. század első felében (legalábbis Tokióban)? "
返信削除Ja igen, még erről sem írtam. A lényeg röviden az, hogy nem úgy írtak, ahogy beszéltek:
még a 20. század elején is "klasszikus" japánul írtak, miközben már rég teljesen máshogy beszéltek.
Pl. ilyen példaszöveget lehet olvasni egy 20. század eleji japán nyelvkönyvben, ami az írott nyelvet tanította:
「ある時、虎一匹の狐を捕えて、それを食わんとせり。」
Ez a 食わんとせり a beszélt nyelvben a 食おうとした -nak felelt meg. Ezért volt nehéz dolga abban az időben a japánul tanulóknak és a japánoknak egyaránt.
"Ez azt jelenti hogy a pld. a 'kefu'-t már 'kyou'-nak ejtették a 20. század első felében (legalábbis Tokióban)? " helyett erre akartam válaszolni :" E bejegyzésben azt írod, hogy a beszélt és írott nyelv között nagy különbségek voltak."
返信削除japán-portugál szótár (日葡辞書):
返信削除今日 （きょう）：
qiô キョウ
qeô ケゥ
"Mivel a japánnal együtt az altaji nyelvcsaládba tartozó, Európában beszélt magyar és finn is a latin írást használja"
返信削除A magyar és a finn nem az altaji nyelvcsaládba tartozik, hanem az uraliba, de nem az egyetlen probléma: egyrészt a tudomány mai állása szerint a japán semmilyen nyelvcsaládba nem sorolható (bár tény, hogy az altaji nyelvekkel próbálták rokonítani, a koreaival együtt), másrészt maga az altaji nyelvcsalád létezése is kérdéses (ebbe tartoznának török, a mongol és a mandzsu-tunguz nyelvek, de e nyelvcsoportok egymással való rokonsága is csak feltételezett). Szintén létezett egy mára már elavult elmélet, miszerint az urali és az altaji nyelvcsalád is rokonok, vagyis ural-altaji nyelvcsalád is létezik, de ez is csak vakmerő feltételezés volt. Azaz tulajdonképpen bármi lehet, mert minden nyelvcsalád feltételezett alapnyelve is feltételezhetően valamilyen nyelvcsaládba tartozott, ami viszont ma már homályba vész.
Köszönöm a hozzászólást!
削除A fenti idézet nem az én véleményemet tükrözi, hanem a könyv előszavában olvasható, amit egy bizonyos Ucsimura Kanzó (内村鑑三) írt - ezt elfelejtettem jelölni :(
Azért kíváncsi vagyok, hogy Ucsimura honnan vehette mindezt, hiszen Japánban már a fenti könyv megjelenése előtt kb 10 évvel ismeretes volt az ural-altaji elmélet, tehát elvileg hallania kellett volna az uráli nyelvekről...
/ha jól tudom, Fudzsioka Kacudzsi (藤岡勝二) volt az, aki Japánban elsőként vetette fel a japán nyelv ural-altaji eredetét. Fudzsioka egyébként 1901 - 1905 között Európában tanult, pl Németországban, de Magyarországra is ellátogatott/
Az ural-altaji nyelvcsalád elmélete létező, nincs is vele semmi gond (más kérdés, hogy a magyar finnugor szakos nyelvészek szerint ez baromság, de azt hozzá kell tenni, hogy szerintük minden az, amit nem ők állítanak), csak nem igazolható. A dolog ott hibádzik, hogy a magyar és a finn még így sem az altaji nyelvcsalád/csoport tagja lenne, hanem az uralié, ami viszont tudományosan igazolt a rendszeres hangmegfelelések alapján. Az is igazolt, legalábbis a nyelvészek ebben egyetértenek, hogy a két nyelvcsalád már a kezdetek kezdetétől érintkezett egymással, mivel – tudomásom szerint – a finnugor nyelvekben vannak még az alapnyelvi korból származó török átvételek. Bár nem értek hozzá, de úgy tudom (ebben erősíts meg), hogy a koreait viszont máig az altaji nyelvekhez sorolják, ez eléggé elfogadottnak tűnik, ha nem is mindenki ért vele egyet.
削除Őszintén megmondom, hogy nem igazán ismerem az uralisztikai (szak)irodalmat - lehet, hogy lassan be kéne szereznem Sinor Dénes "The Uralic Languages" c. könyvét - így nem tudok nyilatkozni se a török átvételekről, se az ural-altáji elméletről :) , bár a polcomon levő, a japán nyelvvel foglalkozó könyvekben, ha használják is az "ural-altaji nyelvcsalád" kifejezést, lábjegyzetben stb kitérnek arra, hogy mivel nem bizonyított, ezért ez talán nem is helyes kifejezés (Murajama-Óbajasi 1973, Kokugo gaiszecu 1983).
削除A koreait valóban szokták az altaji nyelvek közé sorolni, de láttam már szigetnyelvként is emlegetni.
A világ nyelvei c. szaklexikon azt is felveti, hogy a japán esetleg egy altaji-ausztronéz keveréknyelv.
削除El is felejtettem, hogy nemcsak altajisták, de anti-altajisták is vannak :)
削除"A világ nyelvei c. szaklexikon azt is felveti, hogy a japán esetleg egy altaji-ausztronéz keveréknyelv."
返信削除Sőt, Izui (1952) szerint a japán finnugor - maláj・polinéz keverék. Egy japán cikke a neten is elérhető, de hogy angolul publikált-e, azt sajnos nem tudom.
http://www.scribd.com/doc/97038293/%E6%97%A5%E6%9C%AC%E8%AA%9E%E3%81%AE%E7%B3%BB%E7%B5%B1%E3%81%AB%E3%81%A4%E3%81%84%E3%81%A6%E3%80%80%EF%BC%88%E5%BA%8F%E8%AA%AC%EF%BC%89
Végül is majdnem ugyanaz (a maláj-polinéz az ausztronéz nyelvcsalád régebbi elnevezése) :)
削除Ja, tényleg :)
削除